Darnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Darnó
Darnó címere
Darnó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Bíró Miklós (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4737
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség172 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Darnó (Magyarország)
Darnó
Darnó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 31″, k. h. 22° 39′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 31″, k. h. 22° 39′ 36″
Darnó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Darnó
Darnó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Darnó témájú médiaállományokat.

Darnó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik. Szomszédai: északkelet felől Vámosoroszi, kelet felől Kisnamény, dél felől Jánkmajtis, nyugat felől pedig Kisszekeres.

A környező települések közül Kisnamény 5, Csaholc 10, Jánkmajtis 6, Szamosújlak 10,5, Gyügye pedig 17 kilométer távolságra található; a járás székhelye, Fehérgyarmat 17,5 kilométerre fekszik.

Megközelítése[szerkesztés]

A község központján végighalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a Jánkmajtistól Gacsályig vezető 4141-es út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, illetve Kisnamény felől is.

Az ország távolabbi részei felől a leginkább célszerű megközelítési útvonal: Fehérgyarmatig a 491-es főúton, onnan Majtisig a 4127-es, onnan tovább pedig a 4141-es úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pont a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye, mely légvonalban alig másfél kilométerre van a község központjáról (bár a közúti elérési útvonala jóval hosszabb).

Története[szerkesztés]

A települést egykor szászok lakták, és Szaksza Darnó-nak nevezték. Darnó nevét a Hunyadiak korában már a mai alakjában írták, és a rozsályi uradalomhoz tartozott, de a Drághfiaknak is és a Majtissiaknak is volt itt részbirtoka a 14., 15. században.

1453-ban Ujhelyi Péter is birtokosai közé tartozott.

1476-ban a Rosályi Kúnok megosztoztak a mellette fekvő "Sopsatelke" pusztán.

1490-ben egészen a Rosályi Kúnoké lett a település.

1524-ben Bélteki Drágfi János kapta meg az egész helységet, királyi adományként.

1539-ben Messer András és Salgay Bálint szerez benne részbirtokot.

Az 1600-as években a Kölcseyeké. 1666-ban a vármegye itt tartotta gyűlését.

A 18. században a Kölcsey, Péchy, Isaák, Szabó, Bartus családok az urai.

1810-ben földbirtokosai: Kisdobronyi Isaák Gáspár, a Pongrácz, Morvay, Czáró, Fogarasi, Osváth, és Székely családok

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ifj. Szűcs Imre (független)[3][4]
  • 1994–1998: Szakács József (független)[5][6]
  • 1998–2002: Szakács József (független)[7][8]
  • 2002–2006: Szakács József (független)[9][10]
  • 2006–2010: Szakács József (független)[11]
  • 2010–2014: Szakács József (független)[12]
  • 2014–2019: Bíró Miklós (független)[13][14]
  • 2019-től: Bíró Miklós (FideszKDNP)[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - 1824-ben épült, az előző fa templom helyére.

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  8. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  12. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
  13. Darnó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  14. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 13.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]