Nyírmeggyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírmeggyes
Nyírmeggyes címere
Nyírmeggyes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás község
Polgármester Szőkéné Vadon Edit (független)[1]
Irányítószám 4722
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség2577 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírmeggyes (Magyarország)
Nyírmeggyes
Nyírmeggyes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 48″, k. h. 22° 15′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 48″, k. h. 22° 15′ 51″
Nyírmeggyes (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírmeggyes
Nyírmeggyes
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírmeggyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmeggyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyírmeggyes község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye keleti felében, Mátészalka délnyugati szomszédságában fekszik, a város központjától mintegy 5 kilométerre. A térség más nagyobb városai közül Nyírbátor 14,5, Vásárosnamény 23 kilométer távolságra található.

A további szomszédos települések: észak felől Jármi, kelet felől Nyírcsaholy, dél felől Nyírkáta, nyugat felől pedig Hodász.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen-Nyírbátor-Mátészalka közt húzódó 471-es főút, mely áthalad a központján.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 110-es számú Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonala és a 113-as számú Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal is érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Nyírmeggyes megállóhely a településközponttól északra helyezkedik el, közúti elérését a 49 328-as számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A falu neve (Medyes alakban írva) 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnt fel először. Szent László fennmaradt kultusza miatt királyi telepítésűnek vélik a falut. A 14. század elején a Tövisiek Közép-Szolnokból származó családjának birtokában volt a település, 1337-ben egy idevaló nemesnek a nevében szerepelt, aki a Nagymihálydi családdal pereskedett. 1340-ben Tövisi István itteni birtokrészét Csaholyi Péter fiának, Jánosnak adta át 40 márka bírság egyharmada fejében. Egy évtized múltán Kántor Bereck pusztítása nyomán már csak telekhelynek nevezték. A század vége felé, Tövisi Jakab halála után a Káta nemzetségből származó Csaholyiaké lett. 1547-ben a család két nőtagját, Annát és Katalint iktatták birtokba fiúsítás révén. A 14. és 17. században földesurak voltak még a Báthoryak, Anarcsi György és Kapi Katalin is. A 18. század elejétől a 19. század derekáig a gróf Teleki, az Uray, az Ujhelyi, a Korda és a Bay családok tulajdonában volt, majd a 20 század első évtizedeiben az Ilosvay, a Vályi, a Péchy és a Madarassy családok birtokoltak itt.

1864-ben a község nevéről Pesty adatközlője a következőket írta: „Régebben ezen község Latornak neveztetett és nem is a mostani hellyén, hanem a helységtől körülbelül 800 folyó ölre feküdt és a mostani hellyén fákkal beültetett helyiség lévén nevét „Meggyes” innét vette. Az áttelepítés körülbelül a 16 k. század elején történt.”

Határába olvadt Tárkány falu is, amelynek neve talán az egyik kabar törzs emlékét őrzi, valamint a község határában kereshető az egykori Radalf falu helye is. A ma élők az említettekről vajmi keveset tudnak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Ertsey Géza (független)[3]
  • 1994–1998: Ertsey Géza Péter (független)[4]
  • 1998–2002: Ertsey Géza Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Szőkéné Vadon Edit Etelka (független)[6]
  • 2006–2010: Ertsey Géza Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Ertsey Géza Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Szőkéné Vadon Edit Etelka (független)[9]
  • 2019-től: Szőkéné Vadon Edit (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,3% románnak, 0,7% ukránnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,4%, református 66,1%, görögkatolikus 8,7%, felekezeten kívüli 2,9% (12,5% nem válaszolt).[11]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Meggyfesztivál

Civil Szervezetek[szerkesztés]

  • Polgárőrség
  • Néptánc és Népművészeti Egyesület
  • Nyírmeggyesi Ifjúsági Egyesület

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Nyírmeggyes Helységnévtár

További információk[szerkesztés]