Nyírmeggyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírmeggyes
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Ertsey Géza Péter[1]
Irányítószám 4722
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2610 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 92,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírmeggyes (Magyarország)
Nyírmeggyes
Nyírmeggyes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 48″, k. h. 22° 15′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 48″, k. h. 22° 15′ 51″
Nyírmeggyes (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírmeggyes
Nyírmeggyes
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírmeggyes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmeggyes témájú médiaállományokat.

Nyírmeggyes község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, Mátészalka mellett fekvő település. Mátészalka 5 km, Nyírbátor 14,5 km, Vásárosnamény 23 km távolságra található.

Megközelíthető a 49-es főúton; vonattal a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka- vagy a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta-vonalon.

Története[szerkesztés]

A falu neve (Medyes alakban írva) 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnt fel először. Szent László fennmaradt kultusza miatt királyi telepítésűnek vélik a falut. A 14. század elején a Tövisiek Közép-Szolnokból származó családjának birtokában volt a település, 1337-ben egy idevaló nemesnek a nevében szerepelt, aki a Nagymihálydi családdal pereskedett. 1340-ben Tövisi István itteni birtokrészét Csaholyi Péter fiának, Jánosnak adta át 40 márka bírság egyharmada fejében. Egy évtized múltán Kántor Bereck pusztítása nyomán már csak telekhelynek nevezték. A század vége felé, Tövisi Jakab halála után a Káta nemzetségből származó Csaholyiaké lett. 1547-ben a család két nőtagját, Annát és Katalint iktatták birtokba fiúsítás révén. A 14. és 17. században földesurak voltak még a Báthoryak, Anarcsi György és Kapi Katalin is. A 18. század elejétől a 19. század derekáig a gróf Teleki, az Uray, az Ujhelyi, a Korda és a Bay családok tulajdonában volt, majd a 20 század első évtizedeiben az Ilosvay, a Vályi, a Péchy és a Madarassy családok birtokoltak itt.

1864-ben a község nevéről Pesty adatközlője a következőket írta: „Régebben ezen község Latornak neveztetett és nem is a mostani hellyén, hanem a helységtől körülbelül 800 folyó ölre feküdt és a mostani hellyén fákkal beültetett helyiség lévén nevét „Meggyes” innét vette. Az áttelepítés körülbelül a 16 k. század elején történt.”

Határába olvadt Tárkány falu is, amelynek neve talán az egyik kabar törzs emlékét őrzi, valamint a község határában kereshető az egykori Radalf falu helye is. A ma élők az említettekről vajmi keveset tudnak.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Katolikus templom
  • Meggyfesztivál

Civil Szervezetek[szerkesztés]

  • Polgárőrség
  • Néptánc és Népművészeti Egyesület
  • Nyírmeggyesi Ifjúsági Egyesület

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Czine Mihály (1929–1999) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírmeggyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]