Kispalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kispalád
Kispalád félig felújított neogótikus református temploma
Kispalád félig felújított neogótikus református temploma
Kispalád címere
Kispalád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Magyar Barnabás (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4956
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség963 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség69,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kispalád (Magyarország)
Kispalád
Kispalád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 18″, k. h. 22° 50′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 18″, k. h. 22° 50′ 25″
Kispalád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kispalád
Kispalád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalád témájú médiaállományokat.

Kispalád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, az ukrán határ közelében fekvő település. Nyíregyháza 112 km, Fehérgyarmat 29 km, Tiszabecs 14 km, Kölcse 12 km, Sonkád 8 km, Botpalád 2 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Kispalád a hajdan Paládságnak nevezett terület három falujához tartozott (a másik kettő a kárpátaljai Nagypalád és Botpalád).

Hajdan a Csaholyiak uradalmának palágysági részéhez tartozott. Egészen a család fiúágának kihalásáig a Csaholyiaké volt. Az 1400-as évek közepén a Csaholyiakon kívül részbirtoka volt itt még a Hontpázmány nemzetség-ből származó Ujhelyi család tagjainak is. Az Ujhelyi családból származó II. György neje a Káta nemzetség-ből származó Csernavodai Zsuzsánna volt. 1453-ban Ujhelyi György részbirtokos volt Kispaládon és Darnó községben is.
1545-1549-ben Paládot a fiúsitott Csaholyi lányok kapták. A 16. században a Csaholyi uradalom szétbomlásakor a Briberi Melith és a Radnóczi Petrichevich családoké lett, majd kamarai birtok, s a szatmári várhoz tartozott, még 1696-ban is.

A 18., a 19. és a 20. században a gr. Barkóczy, a gr. Teleki, a gr. Károlyi, a Kállay, a Szerdahelyi, a Longer, a Taikly, a Becsky, a Török, az Angyalossy, a Bakos, a Jeney és a Hunyadi családok birtoka.

Fényes Elek tört. geográfiájában így ír a községről: „A földje mint Botpaládé, sárga agyagos, itt-ott homokos, kaszálóin sásos széna terem, sok rétje, derék. Éger erdeje meglehetős. A Túr és a Tisza vizei járják áradáskor. 777 lakosa van. Teleki gróf a Túr vizén ékes, s jövedelmes malmot bír.”

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Jenő (független)[3][4]
  • 1994–1998: Kiss Jenő (független)[5][6][7]
  • 1998–2002: Magyar Sándorné (független)[8][9]
  • 2002–2006: Magyar Sándorné (független) [10][11]
  • 2006–2010: Magyar Sándorné (független)[12]
  • 2010–2014: Magyar Sándorné (FideszKDNP)[13]
  • 2014–2019: Magyar Sándorné (FideszKDNP)[14]
  • 2019-től: Magyar Barnabás (FideszKDNP)[1]

Választási botrányok[szerkesztés]

A település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról.

A 2019-es önkormányzati választáson nem ott lakó (feltehetően kettős ukrán–magyar állampolgárságú) emberek szavaztak, akik a helyiek számára ismeretlenek voltak.[15] A helyzet már a választás előtt közismert volt.[16]

Korábban ugyanez történt a 2018-as országgyűlési választáson is.[17][18]

Demográfia[szerkesztés]

Kispalád népessége 2011-ben még 539 fő volt, amely 2016 elejére 1164 főre emelkedett. Ennek szinte kizárólagos oka az ukrán-magyar határ túloldaláról 'átköltöző' népesség. Tényleges átköltözés azonban elvétve történt csak.[19] Van olyan családi ház, ahova száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár jelentkezett be, pedig sosem látta őket senki. A polgármester nem volt hajlandó cáfolni azokat a feltételezéseket, melyek szerint ezeket bejelentkezéseket elsősorban választási csalás céljából támogatta.[20]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92 %-a magyar, 8 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[21]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templomát a 15. században építették, gótikus stílusban. A templomot 1815-ben villámcsapás érte, leégett, majd a tűzvész után helyreállították. 1903-ban új templom építését határozták el, ami 1910-ben készült el. Az építkezés során a régi templom tornyát beépítették az új templomba, a mostani egy szinttel magasabb a régi toronynál. A neogótikus templom mostani romos állapotában is elbűvölő látványt nyújtó, harmonikus megjelenésű épület. Belső terét a falakból kiugró pilléreken nyugvó, bordák közé öntött boltozatos mennyezet fedi. A torony felőli nagykar két pilléren nyugszik, míg a templom másik végében, a kiskarzaton található az 1915-ben készült orgona. A déli oldal közepén lévő szószéket és a vele egybeépített Mózes-széket Szabó Sándor szatmári faszobrász készítette. A templom tornyában lévő két harangot Szlezák László öntötte 1927-ben Budapesten.[22]
  • Műemlék jellegű Angyalosi Bertalan-féle csűr, és népi építészetű lakóház a Fő-utcán találhatók.

Természeti értékei[szerkesztés]

Kispaládot a Túr és a Palád patak öleli körbe, s tőle délnyugatra a Paládi erdő és a Klastrom erdő tölgyes, sziles, kőrises és akácos egybefüggő tömbje. Az erdő a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. Gyászhírek (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. június 4. (Hozzáférés: 2020. május 14.) == Kelet-Magyarország, 1998. jún. 4. 15. p.
  8. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  9. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  10. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. Polgármesterek lettek (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 22. (Hozzáférés: 2020. február 5.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 22. 8. p.
  12. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  13. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  14. Kispalád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  15. Húzzatok el innen, ne ti döntsétek el!index.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  16. Az ukrán határ melletti telkekre, sufnikba bejelentett választók már a választási bizottságnak sem stimmelnek444.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  17. Tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat az ukrán–magyar határnál – index.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  18. Van olyan ház, ahol 100-nál is többen laknak – papíron...RTL Klub. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
  19. Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  20. Archivált másolat. [2018. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  21. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  22. Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 689. ISBN 963-00-1460-2; Varázsos tájak: A Felső-Tisza vidék (Nyíregyháza : Sóstó Fejlesztési, Beruházási és Vállalkozási RT., 1997.) p. 109-110.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]