Kispalád
| Kispalád | |||
 | |||
| Kispalád félig felújított neogótikus református temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Magyar Barnabás (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4956 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 591 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 69,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 50′48.016667°N 22.833333°EKoordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 50′48.016667°N 22.833333°E | |||
 Kispalád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kispalád témájú médiaállományokat. | |||
Kispalád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye keleti részén, az ukrán határ mellett fekszik. Szomszédai a határ magyar oldalán: észak felől Magosliget, dél felől Kishódos, nyugat felől pedig Botpalád. Kelet felől a legközelebbi település az ukrajnai Nagypalád.
A környék fontosabb települései közül Tiszabecs 14, Kölcse 12, Sonkád 8, Botpalád 2 kilométer távolságra található. A járás székhelye, Fehérgyarmat 29, a megyeszékhely Nyíregyháza pedig 112 kilométerre fekszik Kispaládtól.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen végighalad, nagyjából dél-északi irányban (bár jó néhány irányváltással) a 4143-as út, közúton ezen érhető el a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is. Botpaláddal és Sonkáddal, illetve a 491-es főúttal a 4139-es út köti össze, az országhatár felé pedig a központjából a 41 132-es számú mellékút vezet.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalán.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kispalád a hajdan Paládságnak nevezett terület három falujához tartozott (a másik kettő a kárpátaljai Nagypalád és Botpalád).
Hajdan a Csaholyiak uradalmának palágysági részéhez tartozott. Egészen a család fiúágának kihalásáig a
Csaholyiaké volt. Az 1400-as évek közepén a Csaholyiakon kívül részbirtoka volt itt még a Hontpázmány nemzetség-ből származó Ujhelyi család tagjainak is. Az Ujhelyi családból származó II. György neje a Káta nemzetség-ből származó Csernavodai Zsuzsánna volt. 1453-ban Ujhelyi György részbirtokos volt Kispaládon és Darnó községben is.
1545-1549-ben Paládot a fiúsitott Csaholyi lányok kapták. A 16. században a Csaholyi uradalom szétbomlásakor a Briberi Melith és a Radnóczi Petrichevich családoké lett, majd kamarai birtok, s a szatmári várhoz tartozott, még 1696-ban is.
A 18., a 19. és a 20. században a gr. Barkóczy, a gr. Teleki, a gr. Károlyi, a Kállay, a Szerdahelyi, a Longer, a Taikly, a Becsky, a Török, az Angyalossy, a Bakos, a Jeney és a Hunyadi családok birtoka.
Fényes Elek tört. geográfiájában így ír a községről: „A földje mint Botpaládé, sárga agyagos, itt-ott homokos, kaszálóin sásos széna terem, sok rétje, derék. Éger erdeje meglehetős. A Túr és a Tisza vizei járják áradáskor. 777 lakosa van. Teleki gróf a Túr vizén ékes, s jövedelmes malmot bír.”
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Kiss Jenő (független)[3][4]
- 1994–1998: Kiss Jenő (független)[5][6][7]
- 1998–2002: Magyar Sándorné (független)[8][9]
- 2002–2006: Magyar Sándorné (független) [10][11]
- 2006–2010: Magyar Sándorné (független)[12]
- 2010–2014: Magyar Sándorné (Fidesz–KDNP)[13]
- 2014–2019: Magyar Sándorné (Fidesz–KDNP)[14]
- 2019–2024: Magyar Barnabás (Fidesz–KDNP)[15]
- 2024– : Magyar Barnabás (Fidesz–KDNP)[1]
Választási botrányok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról.
A 2019-es önkormányzati választáson nem ott lakó (feltehetően kettős ukrán–magyar állampolgárságú) emberek szavaztak, akik a helyiek számára ismeretlenek voltak.[16] A helyzet már a választás előtt közismert volt.[17]
Korábban ugyanez történt a 2018-as országgyűlési választáson is.[18][19]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kispalád népessége 2011-ben még 539 fő volt, amely 2016 elejére 1164 főre emelkedett. Ennek szinte kizárólagos oka az ukrán-magyar határ túloldaláról 'átköltöző' népesség. Tényleges átköltözés azonban elvétve történt csak.[20] Van olyan családi ház, ahova száznál is több ukrán-magyar kettős állampolgár jelentkezett be, pedig sosem látta őket senki. A polgármester nem volt hajlandó cáfolni azokat a feltételezéseket, melyek szerint ezeket bejelentkezéseket elsősorban választási csalás céljából támogatta.[21]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 580 | 579 | 963 | 901 | 554 | 565 | 597 | 591 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 92 %-a magyar, 8 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 32,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,8%, református 70%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 2,1% (19,2% nem válaszolt).[23]
2022-ben a lakosság 92,6-a vallotta magát magyarnak, 30,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 65,9% református, 1,3% görög katolikus, 14,4% egyéb keresztény, 1,3% evangélikus, 4% felekezeten kívüli (10,6% nem válaszolt).[24]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református templomát a 15. században építették, gótikus stílusban. A templomot 1815-ben villámcsapás érte, leégett, majd a tűzvész után helyreállították. 1903-ban új templom építését határozták el, ami 1910-ben készült el. Az építkezés során a régi templom tornyát beépítették az új templomba, a mostani egy szinttel magasabb a régi toronynál. A neogótikus templom mostani romos állapotában is elbűvölő látványt nyújtó, harmonikus megjelenésű épület. Belső terét a falakból kiugró pilléreken nyugvó, bordák közé öntött boltozatos mennyezet fedi. A torony felőli nagykar két pilléren nyugszik, míg a templom másik végében, a kiskarzaton található az 1915-ben készült orgona. A déli oldal közepén lévő szószéket és a vele egybeépített Mózes-széket Szabó Sándor szatmári faszobrász készítette. A templom tornyában lévő két harangot Szlezák László öntötte 1927-ben Budapesten.[25]
- Műemlék jellegű Angyalosi Bertalan-féle csűr, és népi építészetű lakóház a Fő-utcán találhatók.
Természeti értékei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kispaládot a Túr és a Palád patak öleli körbe, s tőle délnyugatra a Paládi erdő és a Klastrom erdő tölgyes, sziles, kőrises és akácos egybefüggő tömbje. Az erdő a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 10.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "A megválasztott polgármesterek megyénkben" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1990. október 3. Hozzáférés: 2020. február 5. == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1.
- ↑ "A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1994. december 13. Hozzáférés: 2020. február 5. == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ "Gyászhírek" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. június 4. Hozzáférés: 2020. május 14. == Kelet-Magyarország, 1998. jún. 4. 15. p.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 5.
- ↑ "Megyénk új polgármesterei" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 1998. október 21. Hozzáférés: 2020. február 5. == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 5.
- ↑ "Polgármesterek lettek" (html) (magyar nyelven). Hungaricana. 2002. október 22. Hozzáférés: 2020. február 5. == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 22. 8. p.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 5.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. január 3.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 5.
- ↑ "Kispalád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 25.
- ↑ Húzzatok el innen, ne ti döntsétek el! – index.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
- ↑ Az ukrán határ melletti telkekre, sufnikba bejelentett választók már a választási bizottságnak sem stimmelnek – 444.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
- ↑ Tömegesen jelentettek be kettős állampolgárságú szavazópolgárokat az ukrán–magyar határnál – index.hu. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
- ↑ Van olyan ház, ahol 100-nál is többen laknak – papíron... Archiválva 2019. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben – RTL Klub. Hozzáférés dátuma: 2019. október 14.
- ↑ "Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban". hvg.hu. 2017. május 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 20.
- ↑ "Archivált másolat". 2018. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 5.
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kispalád Helységnévtár
- ↑ Kispalád Helységnévtár
- ↑ Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 689. ISBN 963-00-1460-2; Varázsos tájak: A Felső-Tisza vidék (Nyíregyháza : Sóstó Fejlesztési, Beruházási és Vállalkozási RT., 1997.) p. 109-110.
