Géberjén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Géberjén
Géberjén címere
Géberjén címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás község
Polgármester Kovács Dániel Sándor (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 4754
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség488 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség92,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Géberjén (Magyarország)
Géberjén
Géberjén
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 55″, k. h. 22° 27′ 25″
Géberjén (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Géberjén
Géberjén
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Géberjén weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Géberjén témájú médiaállományokat.

Géberjén község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 14 km, Fehérgyarmat 9 km, Kocsord 6 km, Fülpösdaróc 3 km, Győrtelek 2 km-re található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve puszta személynévből vált településnévvé, és ez a falu igen korai, 10-13. század közötti keletkezésére utal. A hazai latin Gabrianusból származó Gabrian „Gábor” személynév van benne. Ebből, vagy hasonulással Gábrién> Gébrién > Géberjén fokozatokon keresztül, vagy pedig a Gabrián> Gáborján-ból hangrendi átcsapással jött létre a Géberjén név (Szab.Szatm.47, FNESz.). Ez utóbbi lehetőséget valószínűsíti a történeti Gaboryanzeg és a vele párhuzamosan előforduló Geberienzegh adat (Maksai 139.). Ezekben a -szeg (jelentése: „éles folyókanyar”) arra utal, hogy a falu a Szamos egyik hatalmas kanyarulata mellé települt. Ez utóbbi névforma sem veszett ki a lakosság emlékezetéből. Pesti Frigyes adatközlője is említi 1864-ben, hogy a falut régen Gáborjánszeg-nek nevezték, s a ma élők is úgy tartják, hogy ez volt a település eredeti neve. A -szeg névelemről pedig úgy tudják, hogy a község határába beékelődő, de hivatalosan Győrtelekhez tartozó Szeg nevű dűlővel azonos. Ennek legdombosabb része a Szállás, ahová a hagyomány szerint a háborúk, árvizek elől a lakosság menekült.

Története[szerkesztés]

Géberjén neve a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnik fel, ekkor Gabrian alakban írják. Bár az oklevél nem nevezi villának "falu"-nak, de valószínűleg már akkor lakott hely volt.

A 15. században a Matucsinaiak ősi birtoka (1387: p. Gabrien), de a család 1387-ben hűtlenségbe esett, és emiatt elvesztették a falut, a Rozsályi Kúnok, Szántai Petőfiek kapták, tőlük pedig leányágon a Báthoriakra szállt.

1395-ben a Kúnok részét a király visszaadta a Matucsinai családnak, de 1436-ban ismét elvette tőlük, és ezt a részt is a Báthoriak kapták.

Kisszámú lakossága egy időre bizonyára elhagyta, mert a 15. században több oklevél pusztának nevezi, más a birtoktestről szóló írások, pedig meg sem említik. Gyors pusztulása és bizonytalan helyzete a Szamos közelségével és itteni kanyargós szakaszának gyakori áradásával magyarázható.(Maksai 139).

A 15. században a Báthoriak mellett a Fülpessi, Matucsinai és Rosályi Kún családoknak volt benne birtokuk.

A 16. században ugyanenzen családoknak van itt birtoka.

A 17. században a Báthoriak része előbb a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett.

Mint az ecsedi uradalom egyik faluja, osztozott a többiek sorsában.

1746 és 1748 között Géberjén is Károlyi Ferenc gróf tulajdonába került, az első népszámlálás idején (1784-86) pedig Károlyi Antal volt a földesura (Ébele: Ecsedi uradalom)

A 20. század elején a Jékeyek a fő birtokosai, Borovszky szerint a család egyik őse, Ferenc már 1659-ben királyi adományt kapott rá (de bizonyára csak az egyik részére).

A Szamos nagy kanyarulatai mellé épített falu sokat szenvedett az árvizektől. A 15. századi pusztásodását is feltehetőleg a gyakori árvizek okozták. A szájhagyomány a későbbi időkből is több pusztító árvíz emlékét őrzi, így az 1882. évit, amikor az egész települést elöntötte a víz.

A folyó legutóbb 1970. május 14-15-én árasztotta el Géberjént.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Balogh Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Balogh Miklós (független)[4]
  • 1998–2000: Balogh Miklós (független)[5]
  • 2000–2002: Kovács Sándor (Fidesz)[6][7]
  • 2002–2006: Kovács Sándor (Fidesz)[8]
  • 2006–2010: Kovács Sándor (Fidesz)[9]
  • 2010–2010: Kovács Sándor (FideszKDNP)[10]
  • 2011–2011: Tárkányi Sándor (független)[11]
  • 2012–2014: Máténé Vincze Andrea (független)[12]
  • 2014–2019: Máténé Vincze Andrea (FideszKDNP)[13]
  • 2019-től: Kovács Dániel Sándor (FideszKDNP)[1]

A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[14] Hasonló okból került sor időközi polgármester-választásra a 2010–2014 közti önkormányzati ciklusban kétszer is, 2011. március 6-án[11][15] és 2012. február 19-én.[12][16]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

Nevezetességei, műemlékei[szerkesztés]

  • Református templom - 1883-ban épült, az előző 1720-ban készült paticsfalú templom és fa harangláb helyén.
  • Jékey-kúria - 1810 körül készült klasszicista stílusban. Jékey Imre építtette.
  • Található a Kastélykerttől keletre egy régebbi kúria maradványai is, feltehetőleg az idősebb Jékey család lakott benne, felújítása folyamatban van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  6. a b A 2000. november 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  9. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  10. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  11. a b Géberjén települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. a b Géberjén települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. február 19. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. Géberjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  14. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  16. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

  • Borovszky S.: Szatmár vm. 1908
  • Maksai F.: A középkori Szatmár vármegye
  • Kálnási Á.: A mátészalkai jár. földrajzi nevei.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]