Rákóczi-család

Rákóczi-család

A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi-család témájú médiaállományokat.

A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal. Országos jelentőségre csak az 1600-as évekre emelkedett, majd másfél százados történelmi szereplése után II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott.

A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, amely fölemelt jobbjában arany markolatú szablyát tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).

A család jelentősebb tagjai

• I. Rákóczi Ferenc (1645–1676) erdélyi fejedelem
• II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) erdélyi fejedelem
• I. Rákóczi György (1593–1648) erdélyi fejedelem
• II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem
• Rákóczi Zsigmond (1544–1608) erdélyi fejedelem

Jelentős történések a Rákóczi családban

Férfiágon 1756 júniusa második felében, leányágon 1780. július 8-án halt ki.

Az ősi rákóci birtokon a középnemesi ág a fejedelmi ággal körülbelül egy időben, 1754-ben halt ki Rákóczi Andrással.

A másik ág az 1517-ben megszerzett Felsővadász Abaúj vármegyei községről felsővadászi előnévvel élt; ezen ágból Rákóczi Zsigmond és Ferenc 1588, Rákóczi Lajos 1607-ben bárói, Rákóczi Pál országbíró grófi rangot kapott.

I. Rákóczi György fejedelem 1645. december 16-án a linzi béke értelmében megkapta a római birodalmi hercegi/fejedelmi címet (princeps), II. Rákóczi György pedig 1654. június 23-án, Varsóban megszerezte a lengyel állampolgárságot.

I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem a birodalmi hercegi cím mellett 1664. szeptember 14-én Ebersdorf örökös magyar grófságot és 1666. július 30-án a Sáros vármegyei örökös főispánságot kapta, száműzetése alatt, Franciaországban a Sárosi gróf címet viselte.

A legjelentősebb Rákóczi-hagyaték az Erdődy családhoz került, amikor Erdődy II. György László a Rákócziak egyetlen örökösét, Rákóczi Erzsébetet feleségül vette.

Bogát-Radvány nemzetség

A Bogátradvány nemzetség azok közé tartozik, amelyek nem ősi foglalás, hanem királyi adományozás útján jutottak birtokaikhoz. Kézai Simon Csehországra teszi az eredetüket.

A nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben. A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227–1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor. A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákóc és Morva is. Gyapoy fia volt Pál főispán (1278–1282) dictus Chyz, akinek a neje Pazdich lány volt: tőle származik a Rákócziak törzse.

A Rákóczi család első ismert tagja Balázs apja Mihály 1328-ban tűnik fel Rákóc településen.

II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna családfája

Rákóczi Zsigmond

?

Zrínyi III. Miklós

Karlovics Ilona

Rákóczi János

Némethy Sára

Zrínyi IV. Miklós sz. 1508 † 1566. szeptember 8.

Frangepán Katalin † 1561

Rákóczi Zsigmond sz. 1544, Felsővadász † 1608. december 5., Felsővadász

Gerendi Anna

Zrínyi IV. György sz. 1549. április 13. † 1603. május 4., Vép

Stubenberg Zsófia grófnő

I. Rákóczi György sz. 1593. június 8., Szerencs † 1648. október 11., Gyulafehérvár

Lorántffy Zsuzsanna sz. 1600, Ónod † 1660. április 18., Sárospatak

V. Zrínyi György sz. 1599. január 31., Csáktornya † 1626. december 18., Pozsony

Rimaszécsi Széchy Magdolna

II. Rákóczi György sz. 1621. január 30., Sárospatak † 1660. június 7, Nagyvárad

Báthory Zsófia sz. 1629 † 1680. június 14., Munkács

Zrínyi IV. Péter sz. 1621. június 6., Verbovec † 1671. április 30., Bécsújhely

Frangepán Katalin † 1673. november 16.

I. Rákóczi Ferenc sz. 1645. február 24. † 1676. július 8., Zboró

Zrínyi Ilona sz. 1643, Ozaly, Horvátország † 1703. február 18., Nikomédia, Kis-Ázsia

II. Rákóczi Ferenc sz. 1676. március 27., Borsi † 1735. április 8., Rodostó

Rákóczi Julianna sz. 1673. szeptember † 1717

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  Rákóczy
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   [1]
• Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Czimerekkel és leszármazási táblákkal, Kolozsvár, 1854

További információk

• http://genealogy.euweb.cz/hung/rakoczi3.html
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [2]
• Szilágyi Sándor: A Rákóczi család a XVII. században s a XVIII. elején. Képmagyarázatul; Pfeifer, Pest, 1861
• A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. I. Rákóczy György, II. Rákóczy György; szerk. Szilágyi Sándor; Ráth, Budapest, 1875
• Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai, 1588–1660; ford. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1996 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
• Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, 1607–1710; szöveggond., ford., jegyz., tan. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, szerk. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 1999 (Acta Patakina)
• A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében; szerk. Dienes Dénes, szöveggond., ford., jegyz. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, tan. Balogh Judit et al.; 2. bőv., átdolg. kiad.; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2003 (Acta Patakina) + CD
• A Rákóczi fejedelmek leszármazottjai Európában, különös tekintettel a magyar családokra. II. Rákóczi Ferenc nővére, Rákóczi Julianna grófnő utódai; összeáll. Gudenus János József; Heraldika, Budapest, 2006
• A bibliás Rákócziak; összeáll. Monok István, utószó Dienes Dénes; Kossuth, Budapest, 2006
• Pintér Sándor: A Rákóczi dinasztia. Egy fejedelmi család élete, küzdelmei és kálváriája; Bogárd és Vidéke Ny., Sárbogárd, 2011
• Rákóczi emlékhelyek; szerk. Lyavinecz Mariann, Manajló András, összefoglalók Tamás Edit; Terézvárosi Ruszin Önkormányzat, Budapest, 2014
• Rákócziak öröksége; szerk. Tamás Edit; MNM Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2018 (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei)
• Nagy Lajosné Bereczki Mária: Szabadságért örök rabság. II. Rákóczi Ferenc és családja; szerzői, Ságújfalu, 2020

Kapcsolódó szócikkek

• Erdély fejedelmi családjai

A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi-család témájú médiaállományokat.