Románia uralkodóinak listája

A románok királya
Regele Românilor
Királyi címer
Utolsó I. Mihály 1927. július 20. – 1947. december 30.
Adatok
Ország	Román Királyság
Megszólítás	Őfelsége
Első	I. Károly
Utolsó	I. Mihály
Uralkodóház	Hohenzollern–Sigmaringen-ház
Típus	Államfő Főparancsnok
Tituláris trónörökös	Margit királyi hercegnő
Regnálás kezdete	1881. március 15.
Regnálás vége	1947. december 30.
Előd	Fejedelem
Sablon Wikidata Segítség

Az alábbi táblázat a mai Románia történelmi régióinak vezetőit és az egyesült Románia uralkodóit tartalmazza. A történelem folyamán az első román törzsek a 10. században jelentek meg a Kárpátok délkeleti részén, és mintegy kétszáz évvel később kezdett jelentős népesség kialakulni ezeken a vidékeken. Magyarországról domonkos rendi szerzetesek érkeztek a vlachok közé, és megvetették a kereszténység alapjait a későbbi Románia területén. A magyar uralkodók a 13. században Erdély peremvidékein több határmenti ispánságot is szerveztek, amelyek gyakran túlnyúltak a Kárpátok déli vonulatain. Ezek irányításában jelentős szerepet vállaltak a román kenézek.

A szomszédos államalakulatok növekvő befolyása ellen a román törzsek két államot hoztak létre. Az egyik az északkeleti Moldva volt, amely a magyar koronától 1359-ben függetlenítette magát, de később többnyire Lengyelország hűbérese volt. Másrészt a Kárpátok vonulataitól délre létrejött Havasalföld (más néven: Valachia), amelynek vezetői gyakran a magyar uralkodók vazallusai voltak. A történelem folyamán a török befolyás vált egyre erősebbé, és a keresztény hűbérurakat lassan az Oszmán Birodalom váltotta fel.
A török nyomás engedése után a 19. században egészen idáig elértek a szabadság és a nacionalizmus eszméi. Az 1848-as szabadságharcok itt is a független és egységes román állam megalapításáért törtek ki. 1859-ben Alexandru Ioan Cuza uralma alatt egyesült a két román állam, bár a szomszédos nagyhatalmak ezt korábban szerződésben megtiltották. Ennek mégsem lett komoly következménye, és az Egyesült Fejedelemségek élén Cuza megteremtette a Román Királyságot, amelynek uralkodói egészen a kommunizmus végleges térnyeréséig a területét egyre gyarapító Románia élén álltak. Az első világháború után a két fejedelemséghez csatolták Erdélyt is. Ez a három történelmi régió alkotja a mai Románia legnagyobb részét. Az ország királyai 1947-ig uralkodtak Románián.

Az egységes Románia fejedelmei (1862–81)

Románia fejedelme			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés
1.		Sándor János (1820–1873)	1862. február 5. – 1866. február 22. (4 év, 17 nap)	Előbb 1859 januárjától Moldva, majd egy hónappal később Havasalföld fejedelme. 1862-ben egyesítve Moldvát és Havasalföldet megalakul az Egyesült Román Fejedelemségek, amelynek Sándor János lett az első szuverén uralkodója.
2.		Károly (1839–1914)	1866. május 10. – 1881. március 15. (14 év, 309 nap)	Károly Antal hohenzollern–sigmaringeni herceg és Jozefina Friderika badeni hercegnő fia. 1866-ban az ún. „szörnyűséges koalíció” államcsínyt hajtott végre: lemondatta Sándor Jánost és egy külföldi uralkodónak, a Hohenzollern–Sigmaringen-házból való Károly hercegnek kínálta fel a trónt.

Románia királyai (1881–1947)

A románok királya			Koronázása Uralkodási ideje	Megjegyzés
1.		Őfelsége I. Károly (1839–1914)	1881. május 10. Metropolitanate-domb, Bukarest, Román Királyság 1881. március 15. – 1914. október 10. (33 év, 209 nap)	1881-ben kikiáltották a Román Királyságot, amelynek Károly lett az első koronás fője. Fejedelemként majd királyként összesen több mint harmincnyolc évet töltött a trónon, ezzel ő vált a leghosszabb ideig uralkodó modern kori román monarchává. Nem született gyermeke.
2.		Őfelsége I. Ferdinánd (1865–1927)	1922. október 15. Szent Mihály érseki székesegyház, Gyulafehérvár, Erdély, Román Királyság 1914. október 10. – 1927. július 20. (12 év, 283 nap)	Mivel I. Károly román királynak feleségétől, Erzsébet királynétól nem születtek gyermekei, így unokaöccse, Ferdinánd örökölte a trónt. Uralkodása alatt lépett be országa az első világháborúba, majd az azt követő békeszerződések értelmében csatolták a királysághoz Erdélyt.
3.		Őfelsége I. Mihály (1921–2017)	Nem került sor a koronázására kiskorúsága, majd apja visszatérte okán. 1927. július 20. – 1930. június 8. (2 év, 241 nap)	I. Ferdinánd román király unokája, a lemondott és feleségétől elvált Károly trónörökös herceg és Ilona görög és dán királyi hercegnő egyetlen gyermeke. Kiskorúsága miatt három fős régensi tanács alakult nagybátyja, Miklós herceg vezetésével.
4.		Őfelsége II. Károly (1893–1953)	Nem került sor koronázásra politikai bizony-talanság és illegitim trónra lépése miatt. 1930. június 8. – 1940. szeptember 6. (10 év, 90 nap)	I. Mihály király apja, I. Ferdinánd román király és Mária királyné legidősebb fia. Bár korábban lemondott trónigényéről, 1930-ban visszatért az országba és királlyá nyilvánította magát. 1940-ben végül lemondott trónjáról.
3.		Őfelsége I. Mihály (1921–2017)	Második trónra kerülésével sem került sor koronázására. 1940. szeptember 6. – 1947. december 30. (7 év, 115 nap)	Ez volt második regnálása. 1947-ben a Román Kommunista Párt kiszorította az összes többi pártot a parlamentből, és a szovjet sereg nyomására elérték, hogy Mihály lemondjon trónjáról. Ezzel véget ért a királyság korszaka és kikiáltották a Román Népköztársaságot.

Románia királynéi

Románia királynéja			Regnálása	Megjegyzés Uralkodóháza
1.		Ő királyi fensége Erzsébet királyné (1843–1916)	1881. március 15. – 1914. október 10. (33 év, 209 nap)	Vilmos Hermann wiedi herceg és Mária nassau–weilburgi hercegnő egyetlen leánya. A német Wied–Neuwiedi-ház tagja. I. Károly román király hitvese.
2.		Ő királyi fensége Mária királyné (1875–1938)	1914. október 10. – 1927. július 20. (12 év, 283 nap)	Viktória brit királynő unokája, Alfréd, Edinburgh hercege és Marija Alekszandrovna Romanova nagyhercegnő leánya. A Szász–Coburg–Gothai-ház tagja. I. Ferdinánd román király hitvese.

Források

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Ford. Hideg János. Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  

Lásd még

• Román pátriárkák listája