Románia uralkodóinak listája
Az alábbi táblázat a mai Románia történelmi régióinak vezetőit és az egyesült Románia uralkodóit tartalmazza. A történelem folyamán az első román törzsek a 10. században jelentek meg a Kárpátok délkeleti részén, és mintegy kétszáz évvel később kezdett jelentős népesség kialakulni ezeken a vidékeken. Magyarországról domonkos rendi szerzetesek érkeztek a vlachok közé, és megvetették a kereszténység alapjait a későbbi Románia területén. A magyar uralkodók a 13. században Erdély peremvidékein több határmenti ispánságot is szerveztek, amelyek gyakran túlnyúltak a Kárpátok déli vonulatain. Ezek irányításában jelentős szerepet vállaltak a román kenézek.
A szomszédos államalakulatok növekvő befolyása ellen a román törzsek két államot hoztak létre. Az egyik az északkeleti Moldva volt, amely a magyar koronától 1359-ben függetlenítette magát, de később többnyire Lengyelország hűbérese volt. Másrészt a Kárpátok vonulataitól délre létrejött Havasalföld (más néven: Valachia), amelynek vezetői gyakran a magyar uralkodók vazallusai voltak. A történelem folyamán a török befolyás vált egyre erősebbé, és a keresztény hűbérurakat lassan az Oszmán Birodalom váltotta fel.
A török nyomás engedése után a 19. században egészen idáig elértek a szabadság és a nacionalizmus eszméi. Az 1848-as szabadságharcok itt is a független és egységes román állam megalapításáért törtek ki. 1859-ben Alexandru Ioan Cuza uralma alatt egyesült a két román állam, bár a szomszédos nagyhatalmak ezt korábban szerződésben megtiltották. Ennek mégsem lett komoly következménye, és az Egyesült Fejedelemségek élén Cuza megteremtette a Román Királyságot, amelynek uralkodói egészen a kommunizmus végleges térnyeréséig a területét egyre gyarapító Románia élén álltak. Az első világháború után a két fejedelemséghez csatolták Erdélyt is. Ez a három történelmi régió alkotja a mai Románia legnagyobb részét. Az ország királyai 1947-ig uralkodtak Románián.
Havasalföld uralkodói (1247–1862)[szerkesztés]
Moldva uralkodói (1351–1862)[szerkesztés]
A Román Fejedelemség uralkodói (1862–1881)[szerkesztés]
![]() |
Sándor János <*1820. március 20. †1873. május 15. |
Uralma alatt egyesítette a két román tartományt, létrehozva Romániát. Azonban a román parlament elűzte az ország éléről, és helyére Károlyt választották meg uralkodónak.[1] | |
![]() |
I. Károly *1839. április 10. †1914. október 10. |
A Sigmaringen-ház uralkodójaként lépett Románia trónjára az ország parlamentjének hívására. 1881-ben vette fel a király címet. |
A Román Királyság uralkodói (1881–1947)[szerkesztés]
![]() |
I. Károly | ||
![]() |
I. Ferdinánd *1865. augusztus 24. †1927. július 20. |
||
![]() |
I. Mihály *1921. október 25. |
||
![]() |
II. Károly *1893. október 15/16. †1953. április 4. |
||
![]() |
I. Mihály (1921-2017) (2x) |
Másodjára a trónon. 1947. december 30-án a Román Kommunista Párt kiszorította az összes többi pártot a parlamentből, és a szovjet sereg nyomására elérték, hogy Mihály lemondjon trónjáról. Ezzel véget ért a királyság korszaka Romániában. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Stoica, Vasile. The Roumanian Question: The Roumanians and their Lands. Pittsburgh: Pittsburgh Printing Company, 70. o. (1919)
Források[szerkesztés]
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9