Parma uralkodóinak listája
Megjelenés
Ellenőrzött

| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ez a lista a Parmai Hercegség uralkodóit tartalmazza. 1556-tól ők voltak Piacenza hercegei is, az osztrák örökösödési háború végétől, 1748-tól 1848-ig pedig Guastalla hercegei is.
Parma hercegi (1545–1859)
[szerkesztés]| Uralkodó | Portré | Uralkodása | Uralkodási évei | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
Pier Luigi (1503–1547) | 1545. szeptember 16. – 1547. szeptember 10. | 1 év, 359 nap | Alessandro Farnese és szeretője, Silvia Ruffini nemesasszony házasságon kívüli fia. Miután apja 1534-ben egyházfő lett, fia és családja örökös birtokává tette a Parmai és Piacenzai Hercegséget. | |
Ottavio (1524–1586) | 1547. szeptember 10. – 1586. szeptember 18. | 39 év, 8 nap | Pier Luigi Farnese parmai herceg és Gerolama Orsini fia. Ezt megelőzően Castro hercege volt 1545 és 1547 között, majd 1553-tól haláláig ismét. | |
Alessandro (1545–1592) | 1586. szeptember 18. – 1592. december 3. | 6 év, 76 nap | Ottavio parmai herceg és Ausztriai Margit fia. 1578-tól anyai nagybátyja, II. Fülöp spanyol király megbízásából Németalföld kormányzója is. | |
I. Ranuccio (1569–1622) | 1592. december 3. – 1622. március 5. | 29 év, 92 nap | Alessandro Farnese parmai herceg és Portugáliai Mária fia. Parma, Piacenza és Castro hercegeként uralkodott az abszolút monarchia szellemében. | |
I. Odoardo (1612–1646) | 1622. március 5. – 1646. szeptember 11. | 24 év, 190 nap | I. Ranuccio Farnese parmai herceg és Margherita Aldobrandini fia. Kezdetben régens mellette nagybátyja, Odoardo Farnese bíboros, majd annak halálát követően édesanyja, Margherita. | |
II. Ranuccio (1630–1694) | 1646. szeptember 11. – 1694. december 11. | 48 év, 91 nap | I. Odoardo Farnese parmai herceg és Margherita de′ Medici fia. 1648-ig régense atyai nagybátyja, Francesco Maria Farnese és édesanyja, Margherita. | |
Francesco (1678–1727) | 1694. december 11. – 1727. február 26. | 32 év, 77 nap | II. Ranuccio Farnese parmai herceg és Modenai Mária fia. Idősebb féltestvére, Odoardo trónörökös halála után feleségül vette annak özvegyét, Neuburgi Dorottya Zsófiát, ám nem születtek gyermekeik. | |
Antonio (1679–1731) | 1727. február 26. – 1731. január 20. | 3 év, 328 nap | Francesco Farnese parmai herceg testvére. Feleségül vette Modenai Henrieáttát, ám nem születtek örököseik, így a parmai trón Antonio unokaöccsére, Károly spanyol infánsra szállt. | |
1731. február 26. – 1735. október 3. | 4 év, 219 nap | V. Fülöp spanyol király és második felesége, Farnese Erzsébet fia. 1734-től nápolyi és szicíliai király is. Parmában régens a nevében anyai nagyanyja, Dorottya Zsófia özvegy hercegné. Fivére halálát követően spanyol király lett 1759-től. | ||
1735. október 3. – 1740. október 20. | 5 év, 17 nap | I. Lipót német-római császár és Neuburgi Eleonóra Magdolna fia. A lengyel örökösödési háborút lezáró egyezmények értelmében lett parmai herceg. Egyben magyar király és cseh király 1711 áprilisától, valamint német-római császár azon év októberétől. | ||
7 év, 364 nap | VI. Károly német-római császár és Braunschweigi Erzsébet Krisztina leánya. Egyben magyar királynő és cseh királynő is. 1748-ban az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni békeszerződés értelmében Parma visszakerül a spanyolokhoz. | |||
16 év, 273 nap | V. Fülöp spanyol király és második felesége, Farnese Erzsébet másik fia, III. Károly spanyol király testvére. A Bourbon-ház parmai ágának alapítója. | |||
1765. július 18. – 1802. október 9. | 37 év, 83 nap | I. Fülöp parmai herceg és Franciaországi Lujza Erzsébet fia, III. Károly spanyol király testvére. Halála után az aranjuezi szerződés értelmében országa a Francia Császárság része lett. | ||
Francia Császárság (1802–14) | ||||
Jean Jacques Régis de Cambacérès (1753–1824) | 1808. április 24. – 1814. április 11. | 5 év, 352 nap | Bonaparte Napóleon kiemelkedő államférfija a napóleoni háborúk idején, egyben Franciaország marsallja 1804-től. A császártól 1808-ban kapta meg a címzetes Parma hercege címet. | |
Charles François Lebrun (1739–1824) | Cambacérès-hez hasonlóan jelentős francia államférfi. 1804-től a Francia Császárság főkincstárnoka, majd 1810-től Hollandia főkormányzója. 1808-ban kapta meg a címzetes Piacenza hercege címet. | |||
1814. április 11. – 1847. december 17. | 33 év, 250 nap | I. Ferenc osztrák császár és Nápolyi és Szicíliai Mária Terézia leánya, I. Napóleon francia császár második felesége. A fontainebleau-i szerződés értelmében férje neki adta a Parmai Hercegséget. | ||
1847. december 17. – 1849. március 14. | 1 év, 87 nap | I. Ferdinánd parmai herceg unokája, I. Lajos etruriai király és Spanyolországi Mária Lujza Jozefa fia. A népek tavasza következtében 1849-ben lemondott a trónról fia, Károly javára. | ||
1849. március 14. – 1854. március 27. | 4 év, 13 nap | II. Károly parmai herceg és Savoyai Mária Terézia fia. Tévesen mérte fel a Hercegségben uralkodó közhangulatot, így 1854. március 26-án este egy merénylő leszúrta, majd másnapra elhunyt. | ||
1854. március 27. – 1859. szeptember 15. | 5 év, 172 nap | III. Károly parmai herceg és Louise Marie Thérèse d’Artois fia. Kiskorúsága révén a Hercegség régense édesanyja. Az ő leánya volt az utolsó osztrák császárné és magyar királyné, Zita. | ||
Parma címzetes hercegei 1860 után
[szerkesztés]
- 1860–1907: I. Róbert (1848–1907), Zita magyar királyné édesapja.
- 1907–1939: I. Henrik (1873−1939), I. Róbert herceg fia
- 1939–1950: I. József (1875−1950), I. Róbert herceg fia
- 1950–1959: I. Illés (Elias, 1880–1959), I. Róbert herceg fia.
- 1959–1974: II. Róbert (1909–1974), Illés herceg fia.
- 1974–1977: I. Xavér (Saverio, 1889–1977), I. Róbert herceg fia.
- 1977-2010: IV. Károly (Hugó) (1930-2010), I. Xavér herceg fia.
- 2010-től: V. Károly (* 1970), IV. Károly Hugó herceg fia.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Duca di Parma című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der Herrscher von Parma című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ducato di Parma e Piacenza című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.