Norvégia uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vikingshipmini.jpg
Ez a cikk a Skandinávia
országairól szóló sorozat része
Földrajz
A viking kor
Államalakulatok
Történelem
Egyéb

Az alábbi táblázat Norvégia uralkodóinak a névsorát tartalmazza, a legendás Széphajú-ház (vagy más néven Yngling-ház) uralkodásától kezdve. A dinasztia alapítása hozzávetőleg 860-ra tehető, és I. Harald nevéhez kötődik. Ő volt az első olyan uralkodó, akinek sikerült egy hatalom alá vonnia a viking uradalmakat.
A norvég állam megalapítása után hamarosan felvette a kereszténységet, és a monarchia mind a mai napig fennmaradt. Először 1163-ban készült trónutódlási törvény, így azelőtt gyakran komoly konfliktusok pattantak ki az uralkodó személyét illetően.

Mitológiai királyok (565872)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a táblázatban a mitológiai norvég (westfoldi) uralkodókat tesszük közzé. Ezen uralkodók létezése nem bizonyított, de érdemesnek tartottuk megemlíteni a többek között Snorri Sturluson által a XIII. században elkészített listát más krónikaírók módosításaival is egybevetve.
Uralkodó
Uralkodott
Norvég név
Latin név
Ónorvég név
Megjegyzés
Yngling-házi uralkodók (565872)
Ingjald, a beteg uralkodó
* 660
7. század
Ingjald illråde Ingialdr Ingjaldr hinn illráði I. Anund svéd király fia. Az ő idején szakadt ki Norvégia Svédországból. Meghalt 734-ben.
I. Olaf
* 682
?710
Olav I Ingjaldsson Tretelgja Olavus tretelgia Óláfr trételgja Ingjald fia.
I. Halfdan Olofsson
* 704
710750
Halvdan Kvitbein Halvdanus hwitbein Hálfdan hvítbeinn I. Olaf fia.
I. Eystein
* 736
750780
Øystein Halfdansson Eustein Eysteinn Hálfdansson I. Halfdan fia.
II. Szelíd Halfdan
* 762
780800
Halvdan II Øysteinsson den gavmilde Halfdan Hálfdan hinn mildi I. Eystein fia.
Vadász Gudrod
* 738
800814
Gudrød Halfdansson Veidekonge Guthrodr Guðrǫðr veiðikonungr Eystein testvére.
II. Olaf
* 770
814840
Olav II Gudrødsson Olavus Ólafr Gudrod fia.
III. Fekete Halfdan
* 809
840863
Halvdan III Gudrødsson Svarte Halfdan niger Hálfdan svarti II. Olaf fia.


A független középkori Norvégia uralkodói (8721387)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Yngling-ház uralkodói (8721319)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
[1.] Flateyjarbok Haraldr Halfdan.jpg I. Széphajú Harald
* kb. 852
933
872931
(59 évig)
III. Halfdan fia. A norvég korona alapítója, 863-tól Westfoldi király. Egyesítette a norvég törzseket. 872-ben a Hafrsfjordi csata győzteseként meghódította Norvégia nyugati területeit. Kialakította a tartományi közigazgatást (Lagting), és ellenőrzése alá vonta a partmenti kereskedést. 930-ban lemondott a trónról. Neve norvégül: Harald I Harfågre.
[2.] Eric Bloodaxe Norse king of York 952 954.jpg I. Véreskardú Erik
* kb. 885/895
954
931934
(3 évig)
I. Harald fia. Melléknevét kegyetlenkedéseiről kapta (8 féltestvéréből 7-et megöletett rövid uralma alatt). 934-ben elűzték a trónról. 20 évvel később Stainmore-nál meggyilkolták. Neve norvégül: Eirik I Haraldsson Blodøks.
[3.] Peter Nicolai Arbo-Haakon den gode.jpg I. Jóságos Haakon
* 918/919
961
934961
(27 évig)
I. Harald fia. A kereszténység terjesztésén való erőfeszítései megbuktak a nemzetségfők ellenállásán. Törvénykönyvét 3 nagy jogi-közigazgatási egységre dolgozta ki, valamint bevezette a minden partmenti tartományra vonatkozó hadihajószolgáltatást a norvég flottába. II. Harald öletette meg a dán I. Harald († 986) segítségével Fitjar szigetén. Neve norvégül: Haakon I Haraldsson den Gode.
[4.]
II. Szürkeköpenyes Harald
* kb. 922
976
961976
(15 évig)
I. Erik fia. Uralma alatt jöttek létre az első missziók Norvégiában. Betiltotta a pogány istenek nyilvános tiszteletét. Zsarnoki uralmának Haakon, a Lade-i earl (ld. lent) vetett véget. Neve norvégül: Harald II Eiriksson Gråfell.
Håkon jarl.jpg Nagy Haakon Jarl[1]
* kb. 939
995
(976995)
I. Harald dán király vazallusa. Elmenekült I. Olaf elől, de nemsokára meggyilkolták. Neve norvégül: Haakon Sigurdsson.
[5.] Peter nicolai arbo, olaf tryggvasson king.jpg I. Olaf
* 963/964
1000. szeptember 9.
9951000
(5 évig)
A II. Harald által 963-ban kivégeztetett Tryggve Olafsson utószülőtt fia, I. Harald dédunokája. Az első norvég király volt, aki minden eszközzel igyekezett az uralma alatt álló vikingeket keresztény hitre téríteni. Elesett a Svoldi ütközetben. Neve norvégül: Olaf I Tryggvasson.
Sigurd faar grid av eirik jarl.jpg Earl Erik[1]
* kb. 963
1024
(10001012)
Haakon Jarl fia. A dán korona vazallusa lett, így helyette Villásszakállú Svend (Svein I Tjugeskjegg, 955–1014) uralkodott. Neve norvégül: Eirik II Haakonsson.
Earl Svend[1]
* ?
1016
(10121015)
II. Erik öccse. Névlegesen uralkodott. Neve norvégül: Svein I Haakonsson.
[6.] Olof Overselo.jpg II. Szent Olaf
* 995 nyara
1030. július 29.
10151028
(13 évig)
Harald Grenske fia, I. Harald ükunokája. 1016-ban a nesjari csatában legyőzte a dán I. Svendet. Kiterjesztette a kereszténységet egész Norvégiára. 1028-ban az uralmával elégedetlen nemesek elűzték, helyette Svend fiát, Knutot tették királlyá. 1030 uralma visszaszerzésére tett kísérlete során a Stiklestadi csatában a norvég nemesek és a parasztok megölték. Neve norvégül: Hellig-Olav II Haraldsson.
Earl Haakon[1]
* ?
1029
(10281029)
II. Erik fia. Csak kormányzó. 1029-ben eltűnt a tengeren. Neve norvégül: Haakon Eiriksson.
[7.]
Svend[1]
* kb. 1016
1036
10301035
(5 évig)
I. Erik unokaöccsének az unokája, II. Knut dán király (Knut den Mektige) fia, és vazallusa. Neve norvégül: Svein II Knutsson Alfivason.
[8.] King Magnus and Åsmund Granskjellsson.jpg I. Jóságos Magnus
* 1024 áprilisa/júniusa
1047. október 25.
10351047
(12 évig)
II. Olaf fia. Dánia koronáját is megszerezte 1042-ben, de örökös harcban állt Svend Estridsson trónkövetelővel, Norvégiában pedig saját nagybátyjával, Harald Sigurdssonnal. Balesetben halt meg, halála előtt Dániát Svendre, míg Norvégiát Haraldra hagyta. Neve norvégül: Magnus I Olafsson den Gode.
[9.] Harald III of Norway.jpg III. Keménykezű Harald
* kb. 1015
1066. szeptember 25.
10471066
(19 évig)
II. Olaf féltestvére, I. Harald ükunokája. Ragaszkodott a norvég egyház önállóságához, kiterjesztette uralmát a Shetland- és a Orkney-szigetekre. Korának kiemelkedő hadvezére volt, 1066-ban megtámadta Angliát, de elesett a Stamforbridge melletti csatában. Neve norvégül: Harald III Hardråde.
[10.]
II. Magnus
* kb. 1048
1069. április 28.
10661069
(3 évig)
III. Harald fia. Apjával részt vett a Stamforbridge-i ütközetben, de 1067 tavaszán visszatért Norvégiába. Az ország északi részében uralkodott, míg öccse III. Olaf délen. Megmérgezték. Neve norvégül: Magnus II Haraldsson.
[11.] Olav Kyrres saga-Tittelfrise-G. Munthe.jpg III. Csendes Olaf
* kb. 1050
1093. szeptember 22..
10671093
(26 évig)
II. Magnus testvére. Bel- és külpolitikai stabilitás, zavartalan gazdasági fejlődés jellemezte uralkodásának negyedszázadát, amelyet a történettudomány Norvégia egyik virágkoraként tart számon. Neve norvégül: Olav III Haraldsson Kyrre.
[12.]
(II.) Haakon
* kb. 1068
1094
10931094
(1 évig)
II. Magnus fia, aki a trónöröklés törvényének hiányában III. Magnusszal egyszerre kezdett uralkodni. Neve norvégül: Haakon Magnusson.
[13.] Isle of Man 241 b.jpg III. Csupaszlábú Magnus
* 1073
1103. augusztus 13.
10931103
(10 évig)
III. Olaf törvénytelen fia. Melléknevét a skót szoknya szeretetéről kapta. 1098-ban hadjáratot indított a Hebridákra és a Man-szigetre. Svédországot is megtámadta, de 1101-ben békét kötött I. Ingével. 1102-ben újabb hadjáratot indított a Hebridákra, de Ulsterben megölték. Neve norvégül: Magnus III Olafsson Berrføtt.
[14.] Oeystein.jpg I. Eystein
* kb. 1088
1123. augusztus 29.
11031123
(20 évig)
III. Magnus törvénytelen fia. Területeket szerzett Svédországtól, templomokat építtetett, és elősegítette országa fejlődését. Neve norvégül: Øystein I Magnusson.
[15.] Magnussonnenes saga 3 - G. Munthe.jpg I. Sigurd a keresztes lovag
* kb. 1089
1130. március 26.
11031130
(27 évig)
III. Magnus törvénytelen fia. 1107-ben 60 hajóval Palesztinába ment keresztes hadjáratra, amelyről 1111-ben tért vissza. Uralkodása alatt vezették be a tizedet Norvégiában. Ő építtette a Stavanger-i székesegyházat. Idősebb korára elméje elborult. Neve norvégül: Sigurd I Magnusson Jorsolfare.
[16.]
(IV.) Olaf
* kb. 1093/1099
1115. december 22.
11031115
(12 évig)
III. Magnus fia. Neve norvégül: Olaf Magnusson.
[17.] Haraldsonnenes saga-Reidar Grjotgardsson lofter Magnus Blinde-W. Wetlesen.jpg IV. Vak Magnus
* kb. 1115
1139. november 12.
11301135
(35 évig)
I. Sigurd törvénytelen fia. 5 évnyi uralkodás után IV. Harald megfosztotta trónjától, és megvakíttatta. Bár Magnus nagy tiszteletnek örvendett a nemzetségfők körében, serege azonban kétszer is vereséget szenvedett I. Inge és II. Sigurd seregeitől. 1139-ben újabb támadást indított ellenük, ezúttal Sigurd Slembi támogatásával Dániából, de elesett a csatában. Neve norvégül: Magnus IV Sigurdsson den Blinde.
[18.]
IV. Harald
* kb. 1094
1136. december 14.
11301136
(6 évig)
III. Magnus álítólagos fia. 1134-ben felrúgta a néhai I. Sigurddal kötött egyezséget és megtámadta, majd megvakítatta és megcsonkítatta IV. Magnust. Uralkodása alatt ellenkirályt állítottak vele szembe Sigurd Slembe személyében, aki meg is gyilkolta. Kortársai a legkegyetlenebb norvég királyként említik. Neve norvégül: Harald IV Magnusson Gille.
[19.]
I. Púpos Inge
* 1135/1136
1161. február 3.
11361161
(25 évig)
IV. Harald törvényes fia. Erős szálak fűzték a főnemességhez és az egyházhoz. 1150-ben Bergenben gyűlésre hívta össze a világi és egyházi vezetőket, és bejelentette, hogy 1152-ben Nidarosban (ma: Trondheim) Nicholas Breakspear angol bíboros (a későbbi IV. Adorján pápa) érsekséget alapít. Ez 5 norvég egyházmegyét foglalt magába, továbbá 6 norvég kolóniát, amelyek addig a dániai Lund érsekségének fennhatósága alá tartoztak. Az ő hívei gyilkolták meg II. Sigurdot és II. Eysteint. Végül II. Haakon legyőzte, és megölette. Neve norvégül: Inge II Haraldsson Krokrygg.
[20.] Haraldsonnene-Kong Sigurd-W. Wetlesen.jpg II. Nagyszájú Sigurd
* kb. 1132/1133
1155. február 6. vagy június 11.
11361155
(19 évig)
IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge rivális királya. Neve norvégül: Sigurd II Haraldsson Munn.
[21.]
II. Eystein
* kb. 1125
1157. augusztus 21.
11421157
(15 évig)
IV. Harald törvénytelen fia. I. Inge ellenfele II. Sigurddal, de az meggyilkoltatta. Az 1136-ban megszületett örökösödési törvény értelmében több párhuzamos uralkodó nem lehet. Neve norvégül: Øystein II Haraldsson.
[22.]
(V.) Magnus
* kb. 1135
† kb. 1145
11421145
(3 évig)
IV. Harald törvénytelen fia. II. Sigurd társuralkodója. Neve norvégül: Magnus Haraldsson.
[23.]
II. Szélesvállú Haakon
* 1147
1162. július 7.
11571162
(5 évig)
II. Sigurd fia. 1157 után II. Eystein hívei őt támogatták I. Ingével szemben. Az V. Magnus elleni harcban esett el. Neve norvégül: Haakon II Sigurdsson Herdebreid.
[24.]
III. Sigurd
* 1155
1163. szeptember 29.
11621163
(1 évig)
II. Sigurd fia. V. Magnus ellenkirályaként lépett fel, és egyes források nem ismerik el norvég uralkodónak. Soha sem rendelkezett teljes hatalommal. V. Magnus Bergenben megölette. Neve norvégül: Sigurd III Sigurdsson Markusfostre.
[25.] Magnus Erlingssons saga-Tittelfrise-G. Munthe.jpg V. Magnus
* 1156
1184. június 15.
11631184
(21 évig)
I. Sigurd unokája. Már 1161-ben megszerezte a jogot a trónra, de csak később koronázhatták meg (1163). Először III. Sigurd lépett fel ellene, majd Øystein Meyla (11741177). Uralkodása alatt az egyházra támaszkodott. Hatalma 1177 után ingott meg, majd riválisa, Sverre elhódította trónját – a király pedig halva maradt a csatatéren. Neve norvégül: Magnus V Erlingsson.
[26.] Sverre Sigurdsson (Nidaros Cathedral).jpg Sverre
* kb. 1149/1151
1202. március 9.
11841202
(18 évig)
II. Sigurd állítólagos fia. 1177-re az V. Magnusszal szembenálók, az ún. nyírfalábúak vezére lett. Uralkodása alatt nem támogatta az egyházat. Híres műve a Beszéd a püspök ellen. Ellenlábasa, Nicholas Arnesson Oslo-i püspök összefogott ellene a száműzött Erik Ivarson érsekkel, amely kirobbantott egy parasztfelkelést. Három ellenkirály lépett fel ellene: Jon Kuvlung, (11851188), Sigurd Magnusson (11931194) és Inge Magnusson (11961202). Neve norvégül: Sverre Sigurdsson.
[27.]
III. Haakon
* 1182
1204. január 1.
12021204
(2 évig)
Sverre törvénytelen fia. Megpróbálta megszüntetni az egyház és a korona közötti szakadásokat. Mostohaanyja az italába kevert méreggel ölte meg. Neve norvégül: Haakon III Sigurdsson.
[28.]
Guttorm
* 1199
1204. augusztus 11.
1204
(pár hónapig)
Sverre unokája. Neve norvégül: Guttorm Sigurdsson.
[29.]
II. Inge
* kb. 1185
1217. április 23.
12041217
(13 évig)
II. Sigurd unokája. Gyenge uralkodó volt, aki soha nem tudta ellenőrzése alá vonni egész Norvégiát. Uralma alatt szünetelt a polgárháború egy ideig. Gyenge egészségi állapota volt, de valószínűleg egy balesetben vesztette életét. Két ellenkirállyal kellett megküzdenie hatalmáért: Erling Steinvegg (12041207) és Filippus Simonson (12071217).
[30.] HakonTheOldAndSkule-Flateyjarbok.jpg IV. Öreg Haakon
* 1204 márciusa/áprilisa
1263. december 15.
12171263
(46 évig)
III. Haakon fia. Skule ellenkirályságával kellett szembenéznie (12391240). Meggyilkoltatta 1241 IX. 22-én Snorri Sturluson izlandi költőt, történetírót. 1262-ben meghódította Izlandot. Neve norvégül: Haakon IV Haakonsson den Gamle.
(V.) Haakon
* 1232
1257
(12401257)
IV. Haakon fia. Társuralkodó. Még édesapja előtt elhalt. Neve norvégül: Haakon Haakonsson.
[31.] King Magnus VI of Norway. Stavanger Cathedral blank.png VI. Törvényalkotó Magnus
* 1238. május 1.
1280. május 9.
12631280
(17 évig)
IV. Haakon fia. Az ország jogrendjének megreformálója; az általa bevezetett új országos, városi és egyházi törvényekmintául szolgáltak Norvégia számos gyarmatán is. Országos törvényei több mint 400 évig voltak érvényben. Neve norvégül: Magnus VI Haakonsson Lagabote.
[32.] Eirik Magnusson.JPG II. Papgyűlölő Erik
* 1268
1299. július 15.
12801299
(19 évig)
VI. Magnus fia. Melléknevét az egyház kiváltságait fokozni akaró drontheini érsek elleni harcáról kapta. Neve norvégül: Erik III Magnusson.
[33.] Haakon Magnussens segl-013.jpg V. Hosszúlábú Haakon
* 1270. április 10.
1319. május 8.
12991319
(20 évig)
VI. Magnus fia. A királyi hatalmat akrta megerősíteni, de a Hanza városok térhódítását megakadályozni nem tudta. 1308-ban ő törölte el a bárói rangot. Neve norvégül: Haakon V Magnusson den Eldre.


A Folkung-ház uralkodói (13191387)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
[34.] Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg VII. Magnus
* 1316 áprilisa
1374. december 1.
13191343
(24 évig)
V. Haakon unokája. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Magnus VII Eriksson.
[35.] Kong Haakon VI Magnusson PI XVII 1.jpg VI. Haakon
* 1340 augusztusa
1380. május 1.
13431380
(37 évig)
VII. Magnus fia. Svédország és Norvégia királya. Neve norvégül: Haakon VI Magnusson den Yngre.
[36.] Oluf 2 of Denmark (Kronborg tapestries) cropped.jpg IV. Olaf
* 1370 decembere
1387. augusztus 23.
13801387
(7 évig)
VI. Haakon fia. Dánia és Norvégia királya. Neve norvégül: Olaf IV Haakonsson.


Norvégia idegen fennhatóság alatti uralkodói (13871905)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dinasztia
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
A kalmari unió uralkodói
A svéd, dán és norvég unió 13971523. (A megjegyzéseket 1905-ig lásd Dániánál, Svédországnál.)
Kalmari unió Margit
13871389
Kalmari unió III. Pomerániai Erik
13891442
Kalmari unió Bajor Kristóf
14421448
Kalmari unió I. Károly
14481450
Kalmari unió I. Keresztély
14501481
Kalmari unió I. Dán János
14811513
Kalmari unió II. Zsarnok Keresztély
15131523
Az Oldenburg-ház uralkodói
A kalmari unió dán-norvég szakaszában (15231536), majd az egyesült Dánia-Norvégiában (15361814)
Oldenburg I. Frigyes
15231533
Oldenburg III. Keresztély
15341559
Oldenburg II. Frigyes
15591588
Oldenburg IV. Keresztély
15881648
Oldenburg III. Frigyes
16481670
Oldenburg V. Keresztély
16701699
Oldenburg IV. Frigyes
16991730
Oldenburg VI. Keresztély
17301746
Oldenburg V. Frigyes
17461766
Oldenburg VII. Keresztély
17661808
Oldenburg VI. Frigyes
18081814
Oldenburg Keresztély Frigyes
1814
A Bernadotte-ház uralkodói
1814-ben létrejött a norvég és a svéd trón uniója a svéd uralkodóház uralma alatt
Holstein-Gottorp II. Károly
18141818
Bernadotte III. Károly János
18181844
Bernadotte I. Oszkár
18441859
Bernadotte IV. Károly
18591872
Bernadotte II. Oszkár
18721905


A független újkori Norvégia uralkodói (1905–napjaink)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

N
Portré Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
[1.] Haakon7.jpg VII. Haakon[2]
* 1872. augusztus 3.
1957. szeptember 21.
19051957
(52 évig)
VIII. Frigyes (1843–1912) dán király fia, VI. Haakon felesége apjának az unokatestvérének
a 17. leszármazottja.
Neve norvégül: Christian Frederik Carl Georg Valdemar Axel Frederichsson.
[2.] Olav V 1950.jpg V. Olaf[2]
* 1903. július 2.
1991. január 17.
19571991
(34 évig)
VII. Haakon fia.
[3.] Harald V Norge.jpg V. Harald
* 1937. február 21.
1991–napjaink
(24 évig)
V. Olaf fia. Napjainkig ő Norvégia királya.


Tabló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Nem számozták meg.
  2. ^ a b Felvett név.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste over Norges monarker című norvég Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 9637775439  , 322–324. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]