VII. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
VII. Keresztély
Christian Syvtal.JPG

Dánia királya
Uralkodási ideje
1766. január 14.1808. március 13.
Koronázása Koppenhága
1767. május 1.
Elődje V. Frigyes
Utódja VI. Frigyes
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1766. január 14.1808. március 13.
Elődje V. Frigyes
Utódja VI. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oldenburg-ház
Született 1749. január 29.[1][2][3][4]
Koppenhága
Elhunyt 1808. március 13. (59 évesen)[1][2][3][4]
Rendsburg
Nyughelye Roskildei székesegyház
Édesapja V. Frigyes
Édesanyja Hannoveri Lujza
Házastársa Hannoveri Karolina Matilda
Gyermekei VI. Frigyes
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. Keresztély témájú médiaállományokat.

VII. Keresztély (dánul: Christian den Syvende; 1749. január 29.1808. március 13.) Dánia és Norvégia királya 1766-tól haláláig, Schleswig és Holstein hercege. Elmebetegsége miatt többnyire régensek uralkodtak helyette.

Gyermekkora[szerkesztés]

Keresztély 1749. január 29-én született a koppenhágai Christiansborgi palotában. Apja V. Frigyes dán és norvég király, anyja Hannoveri Lujza, II. György brit király lánya volt. Keresztélynek már született egy hasonló nevű bátyja 1747-ben, aki azonban egyéves korában meghalt, így az új trónörököst nagy aggódással és reményekkel vették körül.[5]
A királyi opera vezetője, Christoph Willibald Gluck írt egy színművet, a La Contesa dei Numi-t (Az istenek vetélkedése), melyben az olimpiai istenek összegyűlnek a Sjællandot és Fynt elválasztó tengerszorosnál hogy megvitassák, melyikük legyen a kis herceg védelmezője.[6]
Lujza királyné 1751-ben, mindössze 27 évesen meghalt. A király egy évvel később újraházasodott, Braunschweig-Wolfenbütteli Júlia Máriát vette feleségül.
Bár a korabeli források szerint jó természetű és tehetséges gyerek volt, túlságosan szigorú nevelője, Reventlow gróf miatt állandó rettegésben élt, később pedig az apródok teljesen elzüllesztették. Betegségének tünetei már ekkor kezdtek jelentkezni. Dr. Viggo Christiansen egy 1906-os könyvében skizofréniának határozta meg VII. Keresztély betegségét, ám a mai történészek vonakodnak határozott diagnózist adni.

Uralkodása[szerkesztés]

Karolina Matilda, VII. Keresztély felesége.

1766-ban az alkoholista V. Frigyes mindössze 42 évesen meghalt. Még ugyanazon a napon királlyá kiáltották ki az alig tizenhét éves VII. Keresztélyt a Christiansborgi palota erkélyéről.
Ugyanezen év november 8-án feleségül vette unokatestvérét, a tizenöt éves Hannoveri Karolina Matildát, III. György angol király húgát. Nem sokkal az esküvő után belevetette magát a kicsapongásokba és kocsmákból bordélyokba járt. 1767-től viszonyt folytatott egy Støvlet-Cathrine nevű kurtizánnal. Botrányos viselkedése és verekedései miatt bepanaszolták az udvarnál és végül Støvlet-Cathrine-t egy nagyobb összegért cserébe hajlandó volt elköltözni a városból. A király nyilvánosan kijelentette, hogy nem szeretheti Karolina Matildát, mert "nem divatos, hogy valaki a saját feleségét szeresse". Erősödtek elmebetegségének tünetei, az üldözési mánia, a hallucinációk és önvagdosás.

Jelenet VII. Keresztély udvarából. Kristian Zahrtmann 1873-as festménye.

Struensee[szerkesztés]

1768-ban a király európai körutazást tett, és az udvar új orvost, Johann Friedrich Struensee-t nevezett ki a kíséretébe, akit felvilágosult arisztokraták egy csoportja támogatott. Az orvos hamar elnyerte a király bizalmát és valamennyire állapotán is tudott javítani. Hamarosan államtanácsos rangot kapott és befolyása egyre nőtt. Egy idő után már de facto régens módjára az egész kormányzatot irányította és felvilágosult reformok egész sorát vezette be. Az új kegyencnek eleinte hűvös volt a viszonya a királynéval, de Frigyes trónörökös sikeres himlőoltását követően közelebb kerültek egymáshoz, és végül Struensee a magányos és elhanyagolt Karolina Matilda szeretője lett. A királyné ezután született gyermeke, Lujza Auguszta is feltehetően Struensee lánya. Struensee igyekezett elzárni Keresztélyt a külvilágtól, erre a célra akár fizikai erőszakot is felhasznált. A király korábbi hiperaktivitása letargiára váltott át és elszigeteltségében eluralkodott rajta elmebetegsége.

Válás[szerkesztés]

1772-ben Keresztély mostohaanyja, Júlia Mária kirobbantotta a botrányt. Struensee-t letartóztatták és lefejezték, reformjait visszavonták. A királyi pár házasságát felbontották, Karolina Matildától elvették a gyerekeit, ő pedig nemsokára rokonaihoz költözött a hannoveri Celle-i kastélyba. 1775-ben, mindössze 23 évesen skarlátban meghalt. Ettől kezdve Keresztély csak névlegesen volt uralkodó. 1772 és 1784 között Dániát Júlia Mária és testi fogyatékos Frigyes fia uralta régensként. 1784-ben a nagykorúságot elérő Frigyes trónörökös puccsal átvette a hatalmat és onnan kezdve ő kormányzott beteg apja nevében. A rendeleteket továbbra is Keresztély írta alá, és ha időnként makacskodott, másnap ugyanazokat az iratokat tették elé és akkor már engedelmesen aláírta.

Halála[szerkesztés]

1808-ban az 59 éves Keresztély a schleswigi Rendsburgban gutaütést kapott. Állítólag a spanyol segédcsapatoktól ijedt meg, de az életrajzírója nem említi a halál pontos okát.[7] A trónt fia, VI. Frigyes örökölte, őt pedig a roskildei székesegyházban temették el.

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

1769-ben Keresztély meghívta Hell Miksát a Vardø-i obszervatóriumba. Hell megfigyelte a Vénusz Nap előtti áthaladását és mérései alapján az addigi legpontosabb becslést tette a Föld-Nap távolságra. Társa, Sajnovics János nyelvészeti megfigyeléseket végzett a lapp, finn és magyar nyelv hasonlóságáról.[8][9][10]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Kongelig fødsel og dåb - om kirkebøgerne - fra Dansk Historisk Fællesråd (dán nyelven). historie-online.dk. (Hozzáférés: 2013. február 18.)
  6. Charlottenborg - et stop på din musikalske byvandring gennem København (dán nyelven). The Royal Danish Library. (Hozzáférés: 2013. február 16.)
  7. Ulrik Langen, 2008, s. 485ff
  8. Kragh, Helge (2008). The Moon that Wasn't: The Saga of Venus' Spurious Satellite. Springer. p. 199. ISBN 3-7643-8908-7, ISBN 978-3-7643-8908-6.
  9. Jacek Juliusz Jadacki, Witold Strawiński, Jerzy Pelc. In the World of Signs: Essays in Honour of Professor Jerzy Pelc, Rodopi: 1998, p. 459. ISBN 90-420-0389-8, ISBN 978-90-420-0389-7.
  10. Mikko Korhonen. Finno-Ugrian Language Studies in Finland, 1828–1918, Societas Scientiarum Fennica, 1986. p. 226. ISBN 951-653-135-0, ISBN 978-951-653-135-2.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian VII of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
V. Frigyes
Dánia királya
17661808
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VI. Frigyes
Előző uralkodó:
V. Frigyes
Norvégia uralkodója
17661808
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
VI. Frigyes