Vardø

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vardø
A kikötő és a templom
A kikötő és a templom
Vardø címere
Vardø címere
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Földrajzi régió Észak-Norvégia
Megye Finnmark megye
Község Vardø község
Rang község székhelye
Népesség
Teljes népesség 2137 fő (2016. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 1,27[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vardø (Norvégia)
Vardø
Vardø
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 70° 20′ 36″, k. h. 30° 51′ 17″Koordináták: é. sz. 70° 20′ 36″, k. h. 30° 51′ 17″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vardø témájú médiaállományokat.

Vardø (ejtsd: vardő; finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) sziget és kikötőváros Norvégia északnyugati perifériáján, Finnmark megyében. Elhelyezkedése 70° 21' Észak, 31° 02' Kelet, mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varanger-fjord bejáratának közelében.

A városnak jelentős kven lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai.

Földrajz[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt ‒5,1 °C.


Vardø éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −2,7 −3,0 −1,6 0,8 4,5 8,5 11,5 11,1 8,4 4,0 0,7 −1,4 3,4
Átlaghőmérséklet (°C) −5,1 −5,4 −3,6 −1,1 2,5 6,2 9,2 9,1 6,6 2,4 −1,3 −3,7 1,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −7,7 −7,9 −5,8 −3,0 0,7 4,3 7,3 7,4 4,9 0,7 −3,4 −6,1 −0,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 55 41 34 33 30 42 49 55 54 58 59 53 563
Forrás: Norwegian Meteorological Institute


Történelem[szerkesztés]

1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg a Vénusz áthaladását a Nap előtt rendtársa, Sajnovics János társaságában. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.

1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost és lakói közül sokat megöltek.

1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett.

Gazdaság[szerkesztés]

A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap.

Közlekedés[szerkesztés]

A szigetet Norvégia első – 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú – tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.)

Turizmus[szerkesztés]

Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), a második világháborús német erődítmények, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton.

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vardø témájú médiaállományokat.