V. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Frigyes
V. Frigyes. Carl Gustaf Pilo festménye.
V. Frigyes. Carl Gustaf Pilo festménye.

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1746. augusztus 6. – 1766. január 14.
Norvégia: 1746. augusztus 6.1766. január 14.
Elődje VI. Keresztély
Utódja VII. Keresztély
Életrajzi adatok
Született 1723. március 31.
Koppenhága
Elhunyt 1766. január 14. (42 évesen)
Koppenhága
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Hannoveri Lujza
Braunschweig-Wolfenbütteli Júlia Mária
Gyermekei VII. Keresztély dán király
Édesapja VI. Keresztély dán király
Édesanyja Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Frigyes témájú médiaállományokat.

V. Frigyes (1723. március 31.1766. január 14.) Dánia és Norvégia királya 1746-tól haláláig, Schleswig és Holstein hercege.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hannoveri Lujza, Frigyes első felesége

Frigyes 1723. március 31-én született Koppenhágában. Ő volt VI. Keresztély dán és norvég király és felesége, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna egyetlen fia. Keresztély és felesége mélyen vallásosak, pietisták voltak és gyermekeiket is ilyen szellemben nevelték. Frigyes esetében a nevelés nem volt túlságosan hatékony; iszákos, nőcsábász hedonista lett belőle. Hiányosságai ellenére népszerű volt az országban, talán azért is mert apjával ellentétben jól beszélt dánul.
1743-ban feleségül vette Lujza hercegnőt, II. György angol király legkisebb lányát. Öt gyermekük született, ám mikor Lujza a hatodikkal volt viselős, megbetegedett és meghalt. Frigyes másodszor 1752-ben nősült, Nagy Frigyes porosz király sógornőjét, Braunschweig-Wolfenbütteli Júlia Máriát vette el, akitől egy gyermeke született. Frigyesnek ezenkívül öt gyermeke volt kedvenc szeretőjétől, Else Hansentől.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Keresztély 1746-os halála után Frigyes lépett a trónra. Alkoholizmusa miatt kevés befolyása volt a kormányzatra, az ország ügyeit tehetséges miniszterei, A. G. Moltke, J. H. E. Bernstorff és H. C. Schimmelmann intézték. Fejlődött a gazdaság és a kereskedelem, új puskapor- és ágyúgyártó üzem nyílt Frederiksværkben. A külügyekben az ország semleges maradt, még az ekkor dúló hétéves háborúba sem avatkozott be.
1753-ban megnyitották a Királyi Frederiks Kórházat és a Királyi Árvaházat (Det kgl. Opfostringshus). Ugyanebben az évben indították útjára az első dániai lottót, a Királyi Koppenhága Lottót, amely Klasselotteriet néven a mai napig működik.
Frigyes uralkodása idejében virágzottak a művészetek és a tudományok, a puritán apja idejében betiltott színházak újra kinyithattak és megalakult a Királyi Dán Szépművészeti Akadémia, amely 1754-ben a király 31-ik születésnapján nyitott meg. 1754-ben felvásárolták és kormányzati felügyelet alá helyezték a Dán Nyugat-Indiai Társaságot.

Szabadkőművesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karl Ludvig Tørrisen Bugge norvég történész szerint V. Frigyes még trónörökös korában belépett a koppenhágai Szent Márton szabadkőműves páholyba. Akárcsak a szintén szabadkőműves Nagy Frigyest, őt is tiltotta apja a szervezettől, ám V. Frigyes később sem vállalta fel nyíltan a tagságát. 1749-ben ő alapította az első norvégiai páholyt[1].

V. Frigyes síremléke a roskilei székesegyházban.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Frigyes 1766-ban halt meg, alig 42 évesen. Állítólag ezek voltak utolsó szavai: "Nagy vigaszom utolsó órámon, hogy szándékosan soha nem ártottam senkinek és kezeimet egy csöpp vér sem szennyezi."

Frigyesről nevezték el Frederiksværk városát Dániában, Koppenhága Frederiksstaden negyedét, Frederiksted városát a Virgin szigeteken és a bengáliai Serampore-t is Frederiksnagore-nak hívták 1755 és 1845 között amíg dán gyarmat volt. Grönlandon Paamiut városa volt korábban V. Frigyes után Frederikshaab-nak elnevezve.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első feleségétől, Hannoveri Lujzától:

  • Keresztély (1745. július 7. – 1747. június 3.)
  • Zsófia Magdolna (1746. július 3 – 1813. augusztus 21), feleségül ment III. Gusztáv svéd királyhoz
  • Karolina (1747. július 10. – 1820. január 19.), feleségül ment I. Vilmos hesseni választófejedelemhez
  • Keresztély (1749. január 29. – 1808. március 13. ), Dánia és Norvégia királya
  • Lujza (1750. január 30. – 1831. január 12), feleségül ment Károly hessen-kasseli herceghez

Második feleségétől, Brunswick-Wolfenbütteli Júlia Máriától:

  • Frigyes (1753. október 11. – 1805. december 7.)

Szeretőjétől, Else Hansentől:

  • Frederikke Margarethe de Hansen (1747–1802), Destinon grófnője
  • Frederikke Catherine de Hansen (1748–1822), Lützau grófnője
  • Anna Marie de Hansen (1749–1812)
  • Sophie Charlotte de Hansen (1750–1779), d'Origny grófnője
  • Ulrik Frederik de Hansen (1751–1752)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. K.L. Bugge, Det danske frimureries historie, bind 1, 1910, s. 191-194.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick V of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
VI. Keresztély
Dánia királya
17461766
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VII. Keresztély
Előző uralkodó:
VI. Keresztély
Norvégia uralkodója
17461766
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
VII. Keresztély