II. Hardeknut dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Hardeknut
Hardeknut pénzérméje
Hardeknut pénzérméje

Dánia királya
Uralkodási ideje
10351042
Elődje II. Knut
Utódja I. Magnus
Anglia királya
Uralkodási ideje
10351037
Elődje Knut
Utódja I. Harold
Anglia királya
Uralkodási ideje
1040. júniusa[1]1042. június 8.
Koronázása Canterbury[3]
1040. júniusa[2]
Elődje I. Harold
Utódja Eduárd
Életrajzi adatok
Uralkodóház Jelling-ház
Született 1018
Anglia
Elhunyt 1042. június 8. (24 évesen)
Lambeth,[2] Anglia
Nyughelye Winchester katedrális,[2][3] Hampshire, Anglia
Gyermekei Vilmos Knut (törvénytelen)
Édesapja Knut
Édesanyja Normandiai Emma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Hardeknut témájú médiaállományokat.

II. Hardeknut Knutsson vagy III. Knut (dánul: Knud III Hardeknud, angolul: Harthacanute), (1018[2]/1019[4] – 1042. június 8.[5]) Dánia társkirálya 1028-tól, királya 1035-től és Anglia trónjának birtokosa 1035-től 1037-ig,[1] illetve 1040-től haláláig.[6]

II. Knut és Normandiai Emma fiaként született,[4] és 1028-ban édesapja megosztotta vele Dánia trónját,[4] Nidarosban[2] kiáltották ki királlyá, majd édesapja, Knut halála után, 1035-ben lépett a dán trónra.[2] Egy csoport, melyet édesanyja, Emma és Wessex earlje ("grófja"), Godwin vezetett, Hardeknutot akarta az angol trónra ültetni.[4] Leofric (Mercia earlje), a londoniak és az északi főurak azonban elérték, hogy Knut törvénytelen fiát, Haroldot nevezzék ki régenssé.[4] Emma és fiának kísérete eközben Winchesterben maradt, hogy megvédje Hardeknut érdekeit.[4] Minthogy Hardeknut a norvég királlyal, I. Magnussal való konfliktusa megakadályozta, hogy Angliában is biztosítsa hatalmát, Harold 1037-ben királlyá koronáztatta magát, Emmát pedig száműzték.[4] Hardeknut, miután Magnussal megegyezett Skandináviában (ha valamelyikük utód nélkül hal meg, a másiké lesz mindkét ország), támadást készített elő Anglia ellen,[7] de Harald 1040-ben meghalt, így ellenállás nélkül léphetett a trónra. Népszerűtlen uralkodó volt:[4] Harold holttestét kiásatta, és a mocsárba vettette;[3][4][8] hadiflottája fenntartása miatt magas adókat vetett ki;[3][5] amikor pedig Worcesterben meggyilkoltak két adószedőt, serege felperzselte a várost.[4] Minthogy a király menlevelét birtokló Eadwulfot, Northumbria earljét szintén meggyilkolták,[3][4] az Angolszász krónika szószegőként örökítette meg Hardeknut nevét.[4]

A nem házasodott meg, és nem is volt gyermeke. 1041-ben hazahívta Normandiából féltestvérét, (Hitvalló) Eduárdot, és valószínűleg őt szánta utódjának. 1042. június 8-án halt meg.[9] A krónikák szerint egy Lambethi lakodalomban lerészegedett,[10] és "szörnyűséges görcsök közepette" megfulladt.[10] Lehetséges, hogy megmérgezték.[10] Édesapja, Knut király mellé temették el[10] a régi winchesteri székesegyházban,[10] de ma már nem lelhetők fel maradványai.[10] Anglia trónján Eduárd, Dánia trónján pedig – a megegyezés szerint – I. Magnus követte.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
  2. ^ a b c d e f Denmark, kings. Knud I 1018-1035, Hardeknud 1035-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
  3. ^ a b c d e David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
  5. ^ a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
  6. Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 513. oldal
  7. Bokor József (szerk.). Harthaknut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.). Hozzáférés ideje: 2009. december 29. 
  8. Később állítólag egy halász találta meg.
  9. A Ramsey-i Monostor Libellus de Anniversariis-je rögzíti Hardeknut halálát: VI Id Jun Hardcnute rex, qui dedit Hemingford (Vö.: [1])
  10. ^ a b c d e f Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 186. oldal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Knut
Dánia királya
10351042
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
I. Magnus
Előző uralkodó:
Knut
Anglia királya
10351037
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
I. Harold
Előző uralkodó:
I. Harold
Anglia királya
10401042
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
Hitvalló Eduárd