II. Margit dán királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. Margit
Drottning Margrethe av Danmark.jpg

Dánia királynője
II. Margit
Uralkodási ideje
1972. január 14. hivatalban
Örököse Frigyes
Elődje IX. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Glücksburg
Született 1940. április 16. (82 éves)
Koppenhága
Édesapja IX. Frigyes dán király
Édesanyja Svédországi Ingrid
Testvére(i) Benedikta királyi hercegnő
Anna-Mária görög királyné
Házastársa Henri de Laborde de Monpezat herceg
Gyermekei Frigyes koronaherceg
Joakim herceg
Vallás evangélikus
II. Margit aláírása
II. Margit aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Margit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Margit (teljes születési nevén dánul: Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid; Koppenhága, Dán Királyság, 1940. április 16. –), Dánia királynője és a Dán Védelmi erők főparancsnoka 1972 óta.

Margit 1940-ben született IX. Frigyes dán király és Ingrid királyné legidősebb gyermekeként. 1953-ban lett apja örököse, amikor is egy alkotmánymódosítással lehetővé tették a nők számára a trónöröklést. Végül apja 1972 januárjában bekövetkezett halála után foglalta el a trónt. Trónra lépésével ő lett Dánia második női uralkodója I. Margit, a skandináv királyságok kalmari unió idején való királynője után. 1967-ben ment férjhez Henri de Laborde de Monpezathoz, akitől két fia született: Frigyes koronaherceg és Joakim herceg.

A királynő ismert régészet iránti szenvedélyéről: számos ásatáson vett már részt, többek között Olaszországban, Egyiptomban, hazájában Dániában, és Dél-Amerikában is.[1] Ezt a szenvedélyét nagyapjától, VI. Gusztáv Adolf svéd királytól örökölte, akivel 1962-ben közösen is részt vettek egy régészeti feltáráson Etruriában.[2]

Margit királynő ezidáig 42 hivatalos állami látogatást tartott, ő maga pedig 55 külföldi állami látogatáson vett részt.[3][4] Többek között személyének is köszönhető, hogy a monarchia támogatottsága hazájában folyamatosan magas, 82% körüli, ahogyan személyes népszerűségi indexe is.[2][5]

Pályafutása[szerkesztés]

Margit – bár a koronahercegnek (a későbbi királynak) legidősebb gyermeke volt – nem trónörökösnek született. Az 1850-es években elfogadott örökösödési törvények értelmében Dánia trónját csak férfiak foglalhatták el. Mivel Margitnak nem született fivére, a trón várományosa nagybátyja, Knut volt.

Az alkotmány módosítására tett kísérletek 1947-ben kezdődtek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Ingrid királynénak nem lehet több gyermeke. Ekkor Knud herceg, Margit nagybátyja volt a trónörökös, ám IX. Frigyes és lányainak népszerűsége, valamint a dán nők kiemelkedő szerepe a mindennapokban sikeresen elindította a bonyolult módosítási folyamatot. Az előterjesztést az 1950-es parlamenti választások miatt egymás után két kormánynak is el kellett ismernie, ezután pedig népszavazással is hitelesíteni kellett, amit 1953. március 27-én tartottak meg. Az új örökösödési törvény lehetővé tette a dán trón nőági öröklését is, hasonlóan az Egyesült Királyságban alkalmazott modellhez. Ennek értelmében Margit hercegnő lett a trónörökös.

Margit 1955. április 1-jén konfirmált a Fredensborg palotában. Tizennyolcadik születésnapján, 1958. április 16-án helyet kapott a Dán Államtanácsban, melynek ülésein a király távollétében ő elnökölt. Tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen kezdte meg, itt politológiát és filozófiát is tanult. 1960-ban és 1961-ben őskori régészetre járt a Cambridge-i Egyetemen, 1961-1962-ben az Aarhusi Egyetemen, 1963-ban a Sorbonne-on, 1965-ben pedig a London School of Economicson politikatudományt hallgatott. Fiatalként több közel-keleti ásatáson is részt vett, és a hatvanas évek közepe táján körbeutazta a világot.[6] Később a Dán Királyi Légierőnél is szolgált.

1965-ben, Londonban egy hivatalos vacsora során ismerkedett meg Henri de Laborde de Monpezat gróffal, egy francia diplomatával, akihez 1967. június 10-én, Koppenhágában feleségül ment. Az esküvő helyszíne a Holmens Kirke, a lakodalomé pedig a Fredensborg palota volt. Labordé de Monpezat az „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg, és hamar közkedvelt lett a dánok körében. Házasságukból két fiú született:

A királynőnek nyolc unokája van:

IX. Frigyes 1972. január 14-én halt meg. A hercegnő II. Margit néven még aznap trónra lépett, így ő lett Dánia második királynője, és az első, aki az új örökösödési törvény szerint lett uralkodó. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend népe körében, és rendkívül sokoldalú személy. Miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat. A királynő gyakran utazik, a teleket általában Norvégiában tölti Szonja norvég királyné társaságában, nyaranként pedig Franciaországban vagy a Fredensborg palotában időzik. 1987-ben látogatást tett Magyarországon is.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Scocozza, Benito. Politikens bog om danske monarker, 1. udg, København: Politiken, 204–205. o. (1997. február 4.). ISBN 87-567-5772-7. OCLC 57288915 
  2. a b Burke's Royal Families of the World., MCMLXXVII. London: Burke's Peerage Limited, 62–63. o. (1977). ISBN 0-85011-023-8. OCLC 18496936 
  3. Stats- og officielle besøg (dán nyelven). Kongehuset , 2020. augusztus 4. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  4. Statsbesøg til Forbundsrepublikken Tyskland (dán nyelven). Kongehuset , 2021. szeptember 22. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  5. Stjer, Christian: Danskerne er vilde med kongehuset | Voxmeter (da-DK nyelven), 2012. június 2. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  6. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 52. oldal
  7. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 54-56. oldal

További információ[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

II. Margit
Glücksburg-ház (az Oldenburg-ház oldalága)
Született: 1940. április 16. (82 éves)
Előző
IX. Frigyes
Dánia királynője
1972 – hivatalban
Következő
Frigyes