II. Margit dán királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Margit

Dánia királynője
Uralkodási ideje
1972. január 14. 2024. január 14.
ElődjeIX. Frigyes
UtódjaX. Frigyes
Életrajzi adatok
UralkodóházGlücksburg
Született1940. április 16. (84 éves)
Koppenhága
ÉdesapjaIX. Frigyes dán király
ÉdesanyjaSvédországi Ingrid
Testvére(i)Benedikta királyi hercegnő
Anna-Mária görög királyné
HázastársaHenri de Laborde de Monpezat herceg
GyermekeiX. Frigyes dán király
Joakim herceg
Vallásevangélikus
II. Margit aláírása
II. Margit aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Margit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Margit (teljes születési nevén dánul: Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid; Koppenhága, 1940. április 16. –) Dánia királynője és a Dán Védelmi erők főparancsnoka 1972–2024 között.

1940-ben született IX. Frigyes dán király és Ingrid királyné legidősebb gyermekeként. 1953-ban lett apja örököse, amikor is egy alkotmánymódosítással lehetővé tették a trónöröklést női ágon. Végül apja 1972 januárjában bekövetkezett halála után foglalta el a trónt, amivel ő lett Dánia második női uralkodója I. Margit, a skandináv királyságok kalmari unió idején való királynője után. 1967-ben házasságra lépett Henri de Laborde de Monpezat francia gróffal, akitől két fia született: Frigyes dán király és Joakim herceg.

A királynő ismert régészet iránti szenvedélyéről: számos ásatáson vett már részt, többek között Olaszországban, Egyiptomban, hazájában, és Dél-Amerikában is.[1] Ezt a szenvedélyét nagyapjától, VI. Gusztáv Adolf svéd királytól örökölte, akivel 1962-ben közösen is részt vettek egy régészeti feltáráson Etruriában.[2]

Margit királynő ezidáig[mikor?] 42 hivatalos állami látogatást fogadott, ő maga pedig 55 külföldi állami látogatáson vett részt.[3][4] Többek között személyének is köszönhető, hogy a monarchia támogatottsága hazájában folyamatosan magas, 82% körüli, ahogyan személyes népszerűségi indexe is.[2][5]

II. Erzsébet brit királynő 2022. szeptember 8-i halála óta ő volt a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női államfője. 2023. december 31-i szilveszteri beszéde részeként bejelentette, hogy trónra lépésének 52. évfordulóján, 2024. január 14-én lemond a trónról, amellyel a hivatalos feladatok fiára, Frigyes trónörökösre szállnak át.[6] A lemondás után is megtartja az „Őfelsége” (Hendes Majestæt) címet.[7]

Pályafutása[szerkesztés]

Margit – bár a koronahercegnek (a későbbi királynak) legidősebb gyermeke volt – nem trónörökösnek született. Az 1850-es években elfogadott örökösödési törvények értelmében Dánia trónját csak férfiak foglalhatták el. Mivel Margitnak nem született fivére, a trón várományosa nagybátyja, Knut volt.

Az alkotmány módosítására tett kísérletek 1947-ben kezdődtek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Ingrid királynénak nem lehet több gyermeke. Ekkor Knud herceg, Margit nagybátyja volt a trónörökös, ám IX. Frigyes és lányainak népszerűsége, valamint a dán nők kiemelkedő szerepe a mindennapokban sikeresen elindította a bonyolult módosítási folyamatot. Az előterjesztést az 1950-es parlamenti választások miatt egymás után két kormánynak is el kellett ismertetnie, ezután pedig népszavazással is hitelesíteni kellett, amit 1953. március 27-én tartottak meg. Az új örökösödési törvény lehetővé tette a dán trón nőági öröklését is, hasonlóan az Egyesült Királyságban alkalmazott modellhez. Ennek értelmében Margit hercegnő lett a trónörökös.

Margit 1955. április 1-jén az evangélikus kereszténységben konfirmált a Fredensborg palotában. Tizennyolcadik születésnapján, 1958. április 16-án helyet kapott a Dán Államtanácsban, melynek ülésein a király távollétében ő elnökölt.

Tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen kezdte meg, ahol politológiát és filozófiát is tanult. 1960-ban és 1961-ben őskori régészetre járt a Cambridge-i Egyetemen, 1961–62-ben az Aarhusi Egyetemen, 1963-ban a Sorbonne-on, 1965-ben pedig a London School of Economicson politikatudományt hallgatott. Fiatalkorában több közel-keleti ásatáson is részt vett, és a hatvanas évek közepe táján körbeutazta a világot.[8] Később a Dán Királyi Légierőnél is szolgált.

1965-ben, Londonban egy hivatalos vacsora során ismerkedett meg Henri de Laborde de Monpezat gróf francia diplomatával, akivel 1967. június 10-én, Koppenhágában házasságot kötött. Az esküvő helyszíne a Holmens Kirke, a lakodalomé pedig a Fredensborg palota volt. Férje az „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg, és hamar közkedvelt lett a dánok körében.

IX. Frigyes 1972. január 14-én halt meg. A hercegnő II. Margit néven még aznap trónra lépett, így ő lett Dánia második királynője, és az első, aki az új örökösödési törvény szerint lett uralkodó. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend, rendkívül sokoldalú személy. Istentiszteleti ruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat. A királynő gyakran utazik, a teleket általában Norvégiában tölti Szonja norvég királyné társaságában, nyaranként pedig Franciaországban vagy a Fredensborg palotában időzik. 1987-ben látogatást tett Magyarországon is.[9]

2023. december 31-én a televíziós újévi köszöntő beszédében bejelentette, hogy lemond a trónról, és koronázásának 52. évfordulóján, 2024. január 14-én távozik a királyság éléről.[10]

Utódai[szerkesztés]

Férjétől, Henri de Laborde de Monpezat francia gróftól két gyermeke született:

Név
Születés
Házastárs Gyermekeik
X. Frigyes dán király 1968. május 26. (55 éves) 2004. május 14. Mary Donaldson
Joakim dán herceg 1969. június 7. (54 éves) 1995. november 18.

Elváltak: 2005. április 8.

Alexandra Christina Manley
2007. október 3. Marie Cavallier
  • Henrik monpezati gróf
  • Athena monpezati grófnő

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Scocozza, Benito. Politikens bog om danske monarker, 1. udg, København: Politiken, 204–205. o. (1997. május 20.). ISBN 87-567-5772-7. OCLC 57288915 
  2. a b Burke's Royal Families of the World., MCMLXXVII. London: Burke's Peerage Limited, 62–63. o. (1977). ISBN 0-85011-023-8. OCLC 18496936 
  3. Stats- og officielle besøg (dán nyelven). Kongehuset , 2020. augusztus 4. [2021. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  4. Statsbesøg til Forbundsrepublikken Tyskland (dán nyelven). Kongehuset , 2021. szeptember 22. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  5. Stjer, Christian: Danskerne er vilde med kongehuset | Voxmeter (da-DK nyelven), 2012. június 2. [2022. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
  6. Dr Nyheder: Dronning Margrethe abdicerer i nytårstale. dr.dk, 2023. december 31.
  7. Hendes Majestæt Dronningen abdicerer - Statsministeriet. stm.dk, 2023
  8. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 52. oldal
  9. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 54-56. oldal
  10. Lemondott II. Margit dán királynő. hvg.hu (2023. december 31.) (Hozzáférés: 2023. december 31.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
IX. Frigyes
Dánia királynője
1972–2024
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
X. Frigyes