IV. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
IV. Frigyes
IV. Frigyes. Ismeretlen festő műve.
IV. Frigyes. Ismeretlen festő műve.

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1699. augusztus 25. 1730. október 12.
Norvégia: 1699. augusztus 25.1730. október 12.
Elődje V. Keresztély
Utódja VI. Keresztély
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oldenburg-ház
Született 1671. október 11.
Koppenhága
Elhunyt 1730. október 12. (59 évesen)
Odense
NyughelyeRoskildei székesegyház
Édesapja V. Keresztély dán király
Édesanyja Hessen-Kasseli Sarolta Amália
Házastársa Mecklenburgi Lujza
Elisabeth Helene von Vieregg
Anne Sophie Reventlow
Gyermekei Keresztély (1697 - 1698)
Keresztély (1699 - 1746)
Frigyes Károly (1701 - 1702)
György (1703 – 1704)
Sarolta Amália (1706 – 1782)

Frederik Gyldenløve (1704–1705)

Krisztina Amália (1723 - 1724)
Frigyes Keresztély (1726 - 1727)
Károly (1728 - 1729)
IV. Frigyes aláírása
IV. Frigyes aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Frigyes témájú médiaállományokat.

IV. Frigyes (1671. október 11.1730. október 12.) Dánia és Norvégia királya 1699-től haláláig.

Az északi háború[szerkesztés]

IV. Frigyes 1671. október 11-én született Koppenhágában, V. Keresztély dán és norvég király és Hessen-Kasseli Sarolta Amália legidősebb gyermekeként. Apja 1699-es halála után ő lett az ország harmadik, abszolút hatalommal bíró királya.
IV. Frigyes külpolitikáját nagymértékben meghatározta az uralkodása nagy része alatt dúló északi háború. A roskildei béke óta Dánia elsődleges törekvése volt, hogy visszaszerezze svéd uralom alá került területeit. 1699-ben Dánia, Lengyelország-Litvánia és Oroszország svédellenes szövetséget kötött és 1700-ban IV. Frigyes megtámadta a svédekkel szövetséges Holstein-Gottorpi hercegséget. XII. Károly svéd király a status quo fenntartását kívánó Nagy-Britannia és Hollandia segítségével tízezres sereget tett partra Koppenhága mellett, mire a dánok békét kértek.

1703 és 1711 között több ízben kisebb csapatokat vezényelt Magyarországra, amelyek harcoltak az osztrák császári csapatok oldalán II. Rákóczi Ferenc ellen. A dánok segítségével nyerték meg a császáriak a zsibói csatát is. Kísérletet tett Rákóczi elfogására is, hogy az osztrákok kezébe adja, ezért amikor Rákóczi Lengyelországból Franciaországba tartott, hajóját a dánok fel akarták tartóztatni, de Rákóczi végül nem került a dán hatóságok kezébe.

1709-ben a poltavai csata után Dánia újból belépett a háborúba. Bár végül a győztes oldalon fejezték be a háborút, a frederiksborgi békében nem sikerült visszaszerezniük Skånet, de visszacsatolták Schleswig déli részeit és a Holstein-Gottorpi hercegség dán függésbe került. Károly Frigyes holsteini herceg az orosz udvarba menekült, ahol feleségül vette I. Péter cár lányát és a fia III. Péter néven maga is cár lett.

Belpolitikája[szerkesztés]

Frigyes legfontosabb reformja a jobbágyság (vornedskab) 1702-es eltörlése volt. Ezt a vívmányt azonban utódja, VI. Keresztély a parasztok újbóli röghözkötésével 1733-ban eltörölte.
A háború után a kereskedelem és a kultúra virágzásnak indult. Megnyílt az első dán színház, és a híres színműíró, Ludvig Holberg is ekkor kezdte karrierjét. Kolóniát alapítottak Grönlandon és Hans Egede megkezdte az eszkimók megtérítését.
1700-ban Dániában bevezették a Gergely-naptárat.
Frigyes, aki kétszer is járt Itáliában, két kastélyt építtetett olasz barokk stílusban, a Frederiksberg palotát és a Fredensborg palotát. 1708-09-es velencei látogatása idején olyan hideg tél köszöntött be, hogy befagytak a lagúnák, és száraz lábbal lehetett átkelni a városból a szárazföldre. A velencei tréfa szerint a dán király magával hozta a hideget.
Uralkodása alatt két katasztrófa sújtotta Koppenhágát, az 1711-es pestisjárvány és 1728-as tűzvész, melyben a régi városnegyed nagy része elpusztult. A tűzben a híres csillagász, Ole Rømer könyvei és mérési eredményei is megsemmisültek.

Idős korára Frigyes, gyenge egészsége és magánéleti veszteségei (számos gyermeke közül csak kettő érte meg a felnőttkort) a pietizmus felé fordult. 1730. október 12-én halt meg, hamvait a dán királyok hagyományos temetkezési helyén a roskildei székesegyházban őrzik.

Családja és gyermekei[szerkesztés]

Anne Sophie Reventlow. Ismeretlen festő műve a frederiksborgi múzeumban.
IV. Frigyes dán király monogramja Ribe városában

Frigyes 1695-ben feleségül vette Mecklenburgi Lujzát. Anélkül hogy elvált volna tőle, kétszer is újabb házasságot kötött, bigámiát követve el ezáltal. Először 1703-ban vette feleségül Elisabeth Helene von Vieregget, aki két év múlva a szülésbe belehalt. Halála után a grófnő udvarhölgye, Charlotte Helene von Schindel lett a király szeretője. 1711-ben Frigyes egy álarcosbálon találkozott a tizennyolc éves Anne Sophie Reventlowval és beleszeretett. A lány szülei egy vidéki házban zárták el Annét, ahonnan a király megszöktette és titokban feleségül vette. 1721-ben, három héttel Mecklenburgi Lujza halála után másodszor, hivatalosan is összeházasodott Anne Sophie-vel.[1]
Mecklenburgi Lujzától született gyermekei:

  • Keresztély (1697. június 28. - 1698. október 1.)
  • Keresztély (1699. december 10. - 1746. augusztus 6.), Dánia és Norvégia királya
  • Frigyes Károly (1701. október 23. - 1702. január 7.)
  • György (1703. január 6. – 1704. március 12.)
  • Sarolta Amália (1706. október 6. – 1782. október 28.)

Elisabeth Helene von Viereggtől született gyermek:

  • Frederik Gyldenløve (1704–1705)

Anne Sophie Reventlowtól született gyermekei:

  • Krisztina Amália (1723. október 23. - 1724. január 7.)
  • Frigyes Keresztély (1726. június 1. - 1727. május 15.)
  • Károly (1728. február 16. - 1729. december 10.)

Források[szerkesztés]

  1. L'Allemagne Dynastique Tome VII Oldenbourg, 115, 129. o. (1994). ISBN 2-901138-07-1 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick IV of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
V. Keresztély
Dánia királya
16991730
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VI. Keresztély
Előző uralkodó:
V. Keresztély
Norvégia uralkodója
16991730
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
VI. Keresztély