Roskildei béke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roskildei béke
Freden i Roskilde
  Halland: az 1645-ös brömsebro-i békében Svédország kapta 30 évre, most végleg Svédországé   Dánia skånei birtokai és Bohuslän: Svédországhoz   Trøndelag és Bornholm: Svédországhoz (de 1660-ban a koppenhágai békében visszakerülnek Dániához )
  Halland: az 1645-ös brömsebro-i békében Svédország kapta 30 évre, most végleg Svédországé
  Dánia skånei birtokai és Bohuslän: Svédországhoz
  Trøndelag és Bornholm: Svédországhoz (de 1660-ban a koppenhágai békében visszakerülnek Dániához
)
A Svéd Birodalom 1658-ban (zölddel az új szerzemények)
A Svéd Birodalom 1658-ban
(zölddel az új szerzemények)
Típusakétoldalú békeszerződés
Aláírás dátuma1658. február 26.
Aláírás helyeRoskilde  Dánia
Aláírók Dánia–Norvégia
 Svédország
Nyelveksvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Roskildei béke
Freden i Roskilde
témájú médiaállományokat.

A roskildei békét 1658. február 26-án írták alá a dániai Roskilde városban, miután X. Károly Gusztáv svéd király 1658. február 11-én elfoglalta Sjælland szigetét. A béke érdekében III. Frigyes, Dánia–Norvégia királya kénytelen volt feláldozni országa területének majdnem a felét. Át kellett adnia Károly Gusztávnak a teljes Skånelandot, azaz Hallandot, Blekingét, Skånét és Bornholm szigetét, valamint Trøndelag és Bohuslän norvég tartományokat.

Előzmények[szerkesztés]

A roskildei szerződés célja az 1655 óta zajló északi háború lezárása lett volna. A roskildei békét a taastrupi szerződés előzte meg 1658. február 18-án.

A szerződés tartalma[szerkesztés]

A béketárgyalások záró aktusaként a békeszerződést 1658. február 26-án a roskildei székesegyházban.

Következmények[szerkesztés]

A területi szerzemények nem elégítették ki X. Károly Gusztáv svéd királyt. Nem hallgatott tanácsadóira, és öt hónappal a roskildei békekötés után másodszor is megtámadta Dániát. Kezdeti jelentős svéd sikerek után Dánia szövetségesei (Hollandia, a Német-római Birodalom, Lengyelország és a Brandenburgi Választófejedelemség) beléptek a háborúba. Koppenhága sikeres védelme és Trondheim visszafoglalása után Svédország súlyos hadi helyzetbe jutott. A háborút tovább is folytatni akaró X. Károly Gusztáv király 1660 februári elhunyta lehetőséget adott béketárgyalások megkezdésére, így 1660 májusában megszületett a koppenhágai békeszerződés, amely visszaadta Trøndelag tartományt (Trondheim várost és vidékét) Norvégiának és Bornholm szigetét Dániának (pontosabban utóbbit III. Frigyes dán királynak, mint magánbirtokot).

Dánia területvesztései, 1645-1660[1]
1. Dánia 2. Norvégia 3. Svédország 4. Trondheim (1658-60 között Svédországé) 5. Härjedalen (1645-től Svédországé) 6. Jämtland (1645-től Svédországé) 7. Bohuslän (1658-tól Svédországé) 8. Halland (1645-től Svédországé) 9. Skåne (1658-tól Svédországé) 10. Blekinge (1658-tól Svédországé) 11. Bornholm (1658-60 között Svédországé) 12. Gotland (1645-től Svédországé) 13. Ösel (1645-től Svédországé)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Képes György: Dánia alkotmánytörténete a 13. századtól napjainkig. Gondolat Kiadó, Bp. 2009. 46. o.

Források[szerkesztés]

A dán Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Roskildei béke témában.