VI. Erik dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
VI. Erik
Erik királyi pecsétje
Erik királyi pecsétje

Dánia királya
Uralkodási ideje
12861319
Elődje V. Erik
Utódja II. Kristóf
Életrajzi adatok
Uralkodóház Estridsson-ház
Született 1274
Jelling
Elhunyt 1319. november 13. (45 évesen)
Roskilde[1]
Nyughelye Szent Bendt templom, Ringsted[1]
Édesapja V. Erik
Édesanyja Brandenburgi Ágnes
Házastársa Ingeborg Magnusdotter of Sweden
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Erik témájú médiaállományokat.

VI. Erik vagy Erik Eriksson (1274[2]1319. november 13.[3]) Dánia királya 1286-tól haláláig. Uralkodása[4] alatt kiéleződött az egyház és a monarchia közti ellentét, amely nagyapja, I. Kristóf alatt keletkezett;[2] dicstelen háborúkat folytatott Svédországgal és a Hanza szövetséggel is.[4]

V. Erik dán király fiaként született. Uralkodása elején Waldemár schlezwigi herceg gyámkodott felette.[4] Uralmával hamarosan szembeszegült a főnemesek egy csoportja, akiket a király azzal vádolt – valószínűleg alaptalanul –, hogy részt vettek édesapja meggyilkolásában.[2] A főnemeseket 1287-ben törvényen kívül helyezték, de segítséget kaptak a norvég királytól, majd csatlakoztak Valdemárhoz, Schleswig grófjához és Jens Grandhoz, az új érsekhez.[2] Támadást intéztek a dán tengerpart ellen.[2] Erik legyőzte Valdemárt, és 1295-ben egyezségre jutott Norvégiával, Granddal azonban folytatta az ellenségeskedést, sőt börtönbe záratta, amire válaszul 1297-ben a pápa kiközösítette a királyt,[2] országát pedig interdiktummal sujtotta.[4] Az uralkodó 1303-ban kiegyezett VIII. Bonifáccal, így folytatni tudta a dán hódításokat a Német-római Birodalom északi határa mentén.[2] 1304-ben I. Albert átengedte Dániának az Elba folyótól északra fekvő összes területet.[2] Uralkodása vége felé Erik elvesztette német csatlósai legtöbbjének támogatását, és csak Rostockot, valamint Rügent tartotta meg.[2] Utolsó éveit megnehezítették a Norvégiával és Svédországgal kiújult ellentétek, valamint az egyház, a parasztság és a nemesség, ezen belül öccse, Kristóf szembefordulása a királyi hatalommal.[2] Erik hadjáratainak finanszírozása csaknem csődbe vitte Dániát, és a király kénytelen volt országának nagy területeit elzálogosítani, hogy pénzhez jusson.[2] Minthogy gyermekei uralkodása alatt mind meghaltak, Erik 1319-es halálakor öccse II. Kristóf néven örökölte a trónt.

Gyermekei[szerkesztés]

VI. Erik 1296. júniusában házasodott össze Svédországi Ingegerddel (12771319. április 5./augusztus 15.), III. Magnus svéd király leányával. 8 gyermekük született:

  • Valdemár (?1302)
  • Erik (†fiatalon)
  • Magnus (†fiatalon)
  • ismeretlen nevű fiú (élt 1318-ban)

A többi négy gyermek neve nem ismert.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b http://archive.is/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  2. ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 155. oldal
  3. Denmark 3 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  4. ^ a b c d Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
V. Erik
Dánia királya
12861319
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
II. Kristóf