IX. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. Frigyes
IX. Frigyes
IX. Frigyes

Titulusai A vendek és a gótok királya, Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege
Dánia királya
Uralkodási ideje
1947. április 20.1972. január 14.
Elődje X. Keresztély
Utódja II. Margit
Életrajzi adatok
Uralkodóház Glücksburg-ház
Teljes neve Christian Frederik Franz Michael Carl Valdemar Georg
Született 1899. március 11.
 Dánia, Koppenhága, Sorgenfri kastély
Elhunyt 1972. január 14. (72 évesen)
 Dánia, Koppenhága
Nyughelye A Roskildei székesegyház mellett
Házastársa Ingrid dán királyné
Gyermekei II. Margit dán királynő (1940)
Benedikta dán királyi hercegnő (1944)
Anna-Mária görög királyné (1946)
Édesapja X. Keresztély dán király
Édesanyja Alexandrina dán királyné

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Frigyes témájú médiaállományokat.

IX. Frigyes (dánul: Konge Christian Frederik Franz Michael Carl Valdemar Georg) (Koppenhága, Sorgenfri kastély, 1899. március 11. – Koppenhága, 1972. január 14.) Dánia királya 1947-től haláláig. X. Keresztély dán király és Alexandrina dán királyné elsőszülött gyermeke.

Születése és családja[szerkesztés]

Négy generáció, négy király: IX. Keresztély, X. Keresztély, VIII. Frigyes és IX. Frigyes

Frigyes herceg 1899. március 11-én látta meg a napvilágot a Zealand szigetén fekvő Kongens Lyngbyban. Születésekor dédapja, IX. Keresztély ült Dánia trónján. Frigyes édesapja, Keresztély dán herceg, nagyapja Frigyes koronaherceg. Édesanyja Alexandrina dán hercegné, III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Anasztaszija Mihajlovna orosz nagyhercegnő lánya.

A herceget április 9-én keresztelték meg a Sorgenfri-palotában. 21 keresztszülője volt, többek között II. Miklós orosz cár, I. György görög király, II. Oszkár svéd és norvég király, valamint a későbbi VII. Eduárd angol király. Frigyesnek egy öccse született, Knut dán herceg.

Ifjúsága[szerkesztés]

Frigyes koronaherceg

Miután dédapja 1906. január 29-én elhunyt, nagyapja került a trónra, Frigyes pedig a második helyre lépett előre a trónöröklési sorban. Tizenhárom éves korában, nagyapja halála után, 1912. május 14-én a dán trón örökösévé vált.

Szakítva a királyi család hagyományaival, nem katonai iskolába járatták. A Dán Tengerészeti Akadémia növendéke lett, majd a Koppenhágai Egyetemen tanult. Ellentengernagyi rangot szerzett és haditengerészeti szolgálata alatt számos tetoválást csináltatott a testére.

Rajongott a zenéért, ő maga zongorázott, sőt karmesterként is tevékenykedett.

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Helyette a későbbi VI. Gusztáv Adolf svéd király király lányával, Ingrid svéd hercegnővel kötött házasságot, 1935. május 24-én. Felmenőiket tekintve kétszeres harmad-unokatestvérek, mindketten I. Oszkár svéd király és I. Pál orosz cár leszármazottai voltak. Három leányuk született:

Feleségével, Ingriddel

1922-ben eljegyezte másod-unokatestvérét, Olga görög és dán hercegnőt, de végül soha nem keltek egybe.

Uralkodása[szerkesztés]

1942 és 1943 között régensként kormányzott apja helyett, aki lovasbalesetet szenvedett és átmenetileg cselekvőképtelenné vált.

1947. április 20-án lépett trónra édesapja, X. Keresztély halála után. A dán miniszterelnök jelenlétében iktatták be hivatalába.

Uralkodása nagy változásokat hozott az ország történetében. A mezőgazdaságból élő társadalom jelentős átalakuláson ment át, Dánia modern, jóléti állammá vált. A hatvanas években virágzott az ország gazdasága, megtörtént a nők bevonása a munkaerőpiacra.

Az örökösödés kérdése[szerkesztés]

Frigyes és öccse, Knut herceg

Mivel nem volt fia, az 1853-as örökösödési törvény szerint, lányai helyett öccse, Knut herceg lett volna a következő uralkodó. A nők szerepének felértékelődése és a hercegnők népszerűségének köszönhetően 1953-ban elfogadták az új örökösödési törvényt, melynek értelmében fiúutód hiányában nő is trónra léphet. Halála után ez meg is történt, lánya, Margit személyében királynő került a trónra.

Halála[szerkesztés]

1971 utolsó napjaiban influenzaszerű tünetei voltak, pár nappal később szívrohamot kapott és kórházba került. Néhány napos átmeneti javulás után hirtelen válságosra fordult az állapota. Január 14-én, este nyolc óra előtt hunyt el, közeli hozzátartozói és barátai körében.

Halála után koporsóját amalienborgi otthonába vitték, majd január 18-án a Christiansborg-i Palota kápolnájába helyezték. Temetésére január 24-én került sor. Koporsóját a Királyi Testőrség tagjai ágyútalpra tették, amelyet 48 tengerész húzott Koppenhágán keresztül. A királyt a Dán Hadsereg, a Dán Légierő és a Dán Haditengerészet tisztjei kísérték végső útjára. A koppenhágai állomásról vonat vitte nyughelyéhez, a roskildei katedrálishoz. Kívánságára nem az épületben, hanem azon kívül helyezték örök nyugalomra.

Származása[szerkesztés]


Előző uralkodó:
X. Keresztély
Dánia királya
1947–1972
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
II. Margit

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick IX of Denmark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]