IX. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IX. Frigyes
IX. Frigyes
IX. Frigyes

Titulusai A vendek és a gótok királya, Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege
Dánia királya
Uralkodási ideje
1947. április 20. – 1972. január 14.
Elődje X. Keresztély
Utódja II. Margit
Életrajzi adatok
Uralkodóház Glücksburg-ház
Teljes neve Christian Frederik Franz Michael Carl Valdemar Georg
Született 1899. március 11.
 Dánia, Koppenhága, Sorgenfri kastély
Elhunyt 1972. január 14. (72 évesen)
 Dánia, Koppenhága
Nyughelye A Roskildei székesegyház mellett
Házastársa Ingrid dán királyné
Gyermekei II. Margit dán királynő (1940)
Benedikta dán királyi hercegnő (1944)
Anna-Mária görög királyné (1946)
Édesapja X. Keresztély dán király
Édesanyja Alexandrina dán királyné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Frigyes témájú médiaállományokat.

IX. Frigyes (dánul: Konge Christian Frederik Franz Michael Carl Valdemar Georg; Koppenhága, Sorgenfri kastély, 1899. március 11. – Koppenhága, 1972. január 14.) Dánia királya 1947-től haláláig. X. Keresztély dán király és Alexandrina dán királyné elsőszülött gyermeke.

Születése és családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Négy generáció, négy király: IX. Keresztély, X. Keresztély, VIII. Frigyes és IX. Frigyes

Frigyes herceg 1899. március 11-én látta meg a napvilágot a Zealand szigetén fekvő Kongens Lyngby-ban. Születésekor dédnagyapja, IX. Keresztély ült Dánia trónján. Frigyes édesapja, Keresztély dán herceg, nagyapja Frigyes koronaherceg. Édesanyja Alexandrina dán hercegné, III. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Anasztaszija Mihajlovna orosz nagyhercegnő lánya.

A herceget április 9-én keresztelték meg a Sorgenfri Palotában. 21 keresztszülője volt, többek között II. Miklós orosz cár, I. György görög király, II. Oszkár svéd és norvég király, valamint a későbbi VII. Eduárd angol király. Frigyesnek egy öccse született, Knut dán herceg.

Korai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frigyes koronaherceg

Miután dédnagyapja 1906. január 29-én elhunyt, nagyapja került a trónra, Frigyes pedig a második helyre lépett előre a trónöröklési sorban. Tizenhárom éves korában, nagyapja halála után, 1912. május 14-én a dán trón örökösévé vált.

Szakítva a királyi család hagyományaival, nem katonai iskolába íratták. A Dán Tengerészeti Akadémia növendéke lett, majd a Koppenhágai Egyetemen tanult. Ellentengernagyi rangot szerzett és haditengerészeti szolgálata alatt számos tetoválást varratott a testére.

Rajongott a zenéért, ő maga zongorázott, sőt karmesterként is tevékenykedett.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségével, Ingriddel.

1922-ben eljegyezte másod-unokatestvérét, Olga görög és dán hercegnőt, de végül soha nem keltek egybe.

Helyette a későbbi VI. Gusztáv Adolf svéd király lányával, Ingrid svéd hercegnővel kötött házasságot 1935. május 24-én. Felmenőiket tekintve kétszeres harmad-unokatestvérek, mindketten I. Oszkár svéd király és I. Pál orosz cár leszármazottai voltak. Három lányuk született:

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1942 és 1943 között régensként kormányzott apja helyett, aki lovasbalesetet szenvedett és átmenetileg cselekvőképtelenné vált.

1947. április 20-án lépett trónra édesapja, X. Keresztély halála után. A dán miniszterelnök jelenlétében iktatták be hivatalába.

Uralkodása nagy változásokat hozott az ország történetében. A mezőgazdaságból élő társadalom jelentős átalakuláson ment át, Dánia modern, jóléti állammá vált. A hatvanas években virágzott az ország gazdasága, megtörtént a nők bevonása a munkaerőpiacra.

Az örökösödés kérdése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frigyes és öccse, Knut herceg

Mivel nem volt fia, ezért az 1853-as örökösödési törvény szabályozásai szerint lányai helyett öccse, Knut herceg lett volna a következő uralkodó. A nők szerepének felértékelődése és a hercegnők népszerűségének köszönhetően 1953-ban elfogadták az új örökösödési törvényt, melynek értelmében fiúutód hiányában nő is trónra léphet. Halála után ez meg is történt, lánya, Margit személyében királynő került Dánia trónjára.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971 utolsó napjaiban influenzaszerű tüneteket produkált, pár nappal később szívrohamot kapott és kórházba került. Néhány napos átmeneti javulás után hirtelen válságosra fordult az állapota. Január 14-én, este nyolc óra előtt hunyt el közeli hozzátartozói és barátai körében.

Halála után koporsóját amalienborgi otthonába vitték, majd január 18-án a Christiansborg-i Palota kápolnájába helyezték. Temetésére január 24-én került sor. Koporsóját a Királyi Testőrség tagjai egy ágyútalpra tették, melyet 48 tengerész húzott Koppenhágán keresztül. A királyt a Dán Hadsereg, a Dán Légierő és a Dán Haditengerészet tisztjei kísérték végső útjára. A koppenhágai állomásról egy vonat vitte nyughelyéhez, a roskildei katedrálishoz. Kívánságára nem az épületben, hanem azon kívül helyezték örök nyugalomra.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
X. Keresztély
Dánia királya
1947–1972
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
II. Margit

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick IX of Denmark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]