Ugrás a tartalomhoz

I. Sigurd norvég király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Sigurd
Norvégia királya
Uralkodási ideje
1103 – 1130
ElődjeIII. Magnus
UtódjaIV. Magnus, IV. Harald
UralkodóházHardrada dynasty
Született

Norvégia
Elhunyt1130. március 26. (40-41 évesen)
Oslo
NyughelyeAkershus Fortress
ÉdesapjaIII. Magnus norvég király
ÉdesanyjaThora
Testvére(i)
Házastársa
  • Bjaðmunjo Mýrjartaksdóttir
  • Malmfred of Kyiv
  • Cecily
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sigurd témájú médiaállományokat.

I. Sigurd Magnusson vagy Jeruzsálemjáró Sigurd (1089[3] – 1130. március 26.[4]) norvég király 1103-tól haláláig, az első skandináv uralkodó, aki részt vett a keresztes hadjáratokban.[5] Katedrálisok és kolostorok építésével erősítette meg a norvég egyházat, és a tized bevezetésével biztos jövedelemforrást teremtett a papság számára.[5]

III. Magnus norvég király második, törvénytelen[5] fiaként született és édesapja halála után bátyjával, I. Eysteinnel és öccsével, (IV.) Olaffal együtt lépett a trónra,[5] bár az utóbbi fiatalon meghalt anélkül, hogy ténylegesen részt vett volna az uralkodásban.[5] Mikor Norvégiába érkezett a kereszteshadjáratok híre, Sigurd is útnak indult Palesztinába nagy sereggel[6] és 60 hajóval[5] 1107-ben.[5] norvégia kormányzását bátyjára, Eysteinre hagyta.[5] Tizenegy évig kalandozott, járta Európa nagy részét és Ázsia nyugati részeit és csak kevesedmagával tért vissza.[6] Útközben megállt Angliában, Franciaországban, Spanyolországban és Szicilíában,[5] s a Baleár-szigeteknél megütközött a mór kalózokkal.[5] Királyi címet adományozott Szicília normann uralkodójának, II. Rogernek.[5] 1110-ben érkezett meg Palesztinába, ahol Jeruzsálem királya, I. Balduin örömmel fogadta,[5] Sigurd pedig segített a frankoknak elfoglalni Szidón városát.[5] Katonáit és teljes hajóhadát Konstantinápolyban hagyta ajándékul I. Alexiosz bizánci császárnak,[5] és szárazföldön tért vissza Norvégiába, 1111-ben.[5] Tizenegy éves (?) vállalkozásából nem vitt haza mást, mint ezt a melléknevet: Jarsalafar, ami annyit jelent, mint "Jeruzsálemjáró" és egy forgácsot abból a szent keresztből, amelyről maguk Balduin király és a pátriárka tanúsították esküvel, hogy az valóban abból a keresztfából való, amelyen Krisztus kínozták halálra.[6] Hazájába való visszaérkezésekor, fivérei halála után Sigurd Norvégia egyeduralkodója lett.[6] Legszívesebben az ország déli részében tartózkodott, Kongehelle városában, ahol megerősített vár közepén királyi kastélyt építtetett magának, mellé pedig szép templomot, de az utóbbit csak fából, mert ez volt akkor a legolcsóbb építőanyag Norvégiában és a királynak többre nem tellett.[6] Eystein halála (1122) után egyedüli uralkodóként több helyen is székesegyházat építtetett, köztük Stavangerben, ahol egyben püspökséget is alapított, nagyban hozzájárulva a város fejlődéséhez.[5] Bár Sigurd egyike volt Norvégia legjobb királyainak, de uralkodása utolsó éveiben – valószínűleg a mértéktelen alkoholfogyasztástól – időnként a téboly jelei mutatkoztak rajta és ilyenkor igen sokat kegyetlenkedett.[6] Ám amikor eszméletére tért, igyekezett jóvátenni mindazokat a hibákat, amiket ilyenkor tett, sőt megjutalmazta azokat, akik vagy rábeszéléssel vagy erőszakkal megakadályozták abban, hogy kegyetlenkedjék.[6] 27 évnyi uralkodás után elborult elmével[5] halt meg, egyes nézeteknek köszönhetően a retsina jellegű borok fogyasztása miatt.[7]

Gyermekei

[szerkesztés]

Sigurd kétszer nősült meg:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://nbl.snl.no/Sigurd_1_Magnusson_Jorsalfare
  2. ↑ https://www.biografiasyvidas.com/biografia/s/sigur.htm
  3. ↑ http://www.snl.no/.nbl_biografi/Sigurd_1_Magnusson_Jorsalfare/utdypning
  4. ↑ a b c Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) uralkodok nevű lábjegyzeteknek
  6. ↑ a b c d e f g Tolnai Világtörténelme, Középkor II., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cecil, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1992), 410. oldal
  7. ↑ LemonTree.hu:Retsina: egy különleges görög fenyőízű bor

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Magnus 		Következő uralkodó:
IV. Magnus, IV. Harald
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Sigurd_norvég_király&oldid=28782295”