Stavanger

	Stavanger
; Stavanger címere	; Stavanger zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Földrajzi régió	Vestlandet
Megye	Rogaland megye
Község	Stavanger község
Rang	megyeszékhely
Polgármester	Sissel Knutsen Hegdal (2023. október 23. – , Konzervatív Párt)
Alapítás éve	1837
Irányítószám	4005–4049; 4077; 4083; 4085;
Testvérvárosok	Lista Aberdeen; Macaé; Baku; Antsirabe; Esbjerg; Estelí; Neskaupstaður; Galveston; Harlow; Toulouse; Houston; Jyväskylä (1947–); Náblusz; Netánja (1997. április 16. – ); Massawa; Chesterfield; Várna; Agadir; Fjarðabyggð; Eskilstuna község; Enköping község (1948–); Szentpétervár (2008–);
	Népesség
Teljes népesség	151 669 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	2774 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1,0 m
	Terület
Összesen	44,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 58° 58′ 12″, k. h. 5° 43′ 53″58.970000°N 5.731389°EKoordináták: é. sz. 58° 58′ 12″, k. h. 5° 43′ 53″58.970000°N 5.731389°E
	[ https://www.stavanger.kommune.no/; https://www.stavanger.kommune.no/; Stavanger weboldala]
	A Wikimédia Commons tartalmaz Stavanger témájú médiaállományokat.

Stavanger kiejtése Norvégia negyedik legnépesebb városa. Stavanger/Sandnes(wd) néven település-földrajzi értelemben egy konurbációt alkot Sandnessel; együttes népességük 197 852 fő (2011. jan 1.)^[10] +/-, amivel az ország harmadik legnépesebb településének számít.

Földrajz

Stavanger a kontinensen és több szigeten fekszik: Hundvåg, Buøy, Austre Åmøy, Langøy, Bjørnøy, Roaldsøy, Ormøy, Steinsøy, Engøy, Sølyst, Grasholmen, Vassøy, Lindøy, Hellesøy, Tunsøy und Kalvøy.

Legmagasabb pontja a Jåttånuten (139 m).

Éghajlat

A város mérsékelt óceáni éghajlattal rendelkezik, rendkívül szeles. A csapadék mértéke 1180 mm/év. A nyár kellemes és enyhe.

Stavanger éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	3,0	3,0	5,0	9,0	14,0	16,0	18,0	18,0	15,0	11,0	7,0	5,0	10,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,0	−1,0	0,0	3,0	7,0	9,0	12,0	12,0	10,0	7,0	4,0	2,0	5,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	92	66	75	50	68	73	91	115	156	148	136	110	1180
Havi napsütéses órák száma	48	79	140	168	226	222	197	159	141	80	45	33	1538
Forrás: climatedata

Történelem

A Stavangeri püspökséget 1122 és 1125 között hozták létre. Ebben az időben kezdte el építtetni a dómot az első püspök, Reinald fra Winchester. 1125-ben alapították meg várost.

1425. augusztus 16-án vásárjogot kapott, azonban ez nem lendítette fel a várost. Csak a 16. században kezdett el fejlődni.

Gazdaság

Sok nemzetközi cégnek van a városban székhelye (pl. Statoil). A városban több konzervgyár is működik.

Közlekedés

Az óvárosban található egy hajóterminál, ahová számos hajó fut be Nagy-Britanniából, Norvégia különböző részeiből és Dániából is. Ehhez közel található egy kisebb forgalmú hajóállomás, ahonnan a közelebbi célpontokra (Vassøy és Tau) indulnak kompok.

A vasút Oslótól Stavangerig fut. A stavangeri vasútállomás mellett található a buszállomás.

Kultúra

Minden májusban egy jazz-fesztivált rendeznek.^[11]

2008-ban Stavanger Liverpool mellett Európa kulturális fővárosa lett.

Sport

A legnagyobb helyi labdarúgóklub a Viking Fotballklubb, amely a norvég labdarúgó-bajnokság első osztályában játszik. Hazai pályája a 2004-ben átadott Viking Stadion.

Stavangerben minden évben, június végén rendezik meg a strandröplabda világbajnokságot.

A szabadidős tevékenységek köre szinte korlátlan: a túrázástól kezdve a bázisugrásig szinte minden sport megtalálható. A belvárostól elérhető közelségben fekvő két tavat (Mosvatnet, Stokkavatnet) kiváló minőségű futóutak veszik körül. Ezenkívül számos kondicionáló terem található a városban, ám többségük kifejezetten drágának mondható.

Turizmus

Az óvárosban található a dóm, amelyet 1125-ben építettek.
Olajmúzeum
Óváros (Gamle Stavanger), Európa egyik legidősebb épen megmaradt, legnagyobb részben fából épült házakból álló óvárosa
Valberg torony
Preikestolen (Prédikálószék) - A Lysefjord felett magasodó 600 méter magas sziklaorom
Kjerag - Két sziklafal közé szorult hatalmas kődarab 1000 méterre a Lysefjord felett
Homokos tengerpartok végig a nyugati tengerparton (Sola, Bore, Vigdel)