Ugrás a tartalomhoz

I. Haakon norvég király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Haakon
Jóságos Haakon (P. N. Arbo festménye)
Jóságos Haakon (P. N. Arbo festménye)

Norvégia királya
Uralkodási ideje
934 961
ElődjeI. Erik
UtódjaII. Harald
Életrajzi adatok
UralkodóházYngling-ház
Született919
Håkonshella[1]
Elhunyt961 (42 évesen)
Håkonshella[1]
NyughelyeSeim[1]
ÉdesapjaI. Harald
ÉdesanyjaTora Mosterstong
Testvére(i)
  • Ålov Haraldsdotter
  • I. Erik norvég király
  • Olaf Haraldsson Geirstadalf
  • Bjørn Farmann
  • Halvdan Hålegg
  • Guttorm Haraldsson
  • Halfdan Haraldsson the Black
  • Rørek Haraldsson
  • Halfdan Hvide (?)
  • Frode Haraldsson
  • Gudrød Ljome
  • Gudrød Skirja
  • Ragnvald Rettilbein, King of Hadeland
  • Ring, King in Hedemarken and Gundbransdalen
  • Sigrød Haraldsson
  • Sigtrygg Haraldsson
  • Torgils Haraldsson
  • Ulfljotr Haraldsson
  • Dag Haraldsson
  • Ragnar Rykkel
  • Sigurd Rise
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Haakon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Haakon Haraldsson vagy Jóságos Haakon (918[2]/919[3]961[4][5]) norvég király 934-től haláláig,[6] kora egyik legkiemelkedőbb uralkodója.[7] Előmozdította a kormányzati intézmények kialakulását, de nem sikerült keresztény hitre térítenie a kisebb norvég nemzetségfőket.[7]

I. (Széphajú) Harald legfiatalabb fiaként született.[7] Azután született, hogy apja felosztotta az országot utódai között. Angliában Athelstan wessexi király udvarában élt és ott vette fel a kereszténységet.[3] Apja halálakor, 934-ben tért vissza Norvégiába, elűzte féltestvérét, I. Eriket,[4] és királlyá választatta magát. Országa javára uralkodott.[4] A keresztény Angliából hittérítőket hozott magával, valamint templomokat építtetett, de térítési erőfeszítései megbuktak a norvég nemzetségfők ellenállásán[7] és egyes krónikák szerint maga is visszatért pogány hitéhez.[3] Nagyobb sikerrel járt az a kezdeményezése, hogy valamennyi partvidéki tartomány adjon hadihajókat a flottájához,[7] illetve hogy a három nagy jogi-közigazgatási egység dolgozza ki a törvénykönyvét,[7] valamint legyőzte a dánokat, akik rendszeresen betörtek Jütlandba.[3] Ám az elűzött Véresbárdú Erik fiai, akik valamennyien Dániában kerestek menedéket, dán segítséggel támadásokat indítottak Haakon ellen,[7] és a délnyugat-norvégiai Fitjar szigetén megölték a királyt.[7] Utóda – fia nem lévén – Véresbárdú Erik egyik fia, Szürkeköpenyes Harald lett.

Gyermeke

[szerkesztés]

Haakon soha nem nősült meg,[1] de született egy törvénytelen leánya, Thora, akinek az anyja nem ismert.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  2. http://da.wikipedia.org/wiki/H%C3%A5kon_den_Gode
  3. a b c d Norway, kings. Harald I 872-930, Erik I 930-936, Haakon I 936-960, Harald II 960-965 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  4. a b c Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal
  5. Hakon I. der Gute. König von Norwegen (935-960/61) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  6. Uralkodásának idejét a középkori történészek kb. 933 és 960 közé tették, de a későbbi kutatások szerint valószínűbb a 946 és a 961 közötti időszak. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 233. oldal)
  7. a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 233. oldal
  8. Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Erik
Következő uralkodó:
II. Harald