V. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Keresztély
Dánia, Norvégia, a vendek és gótok királya,
Schleswig, Holstein, Stromarn és Dithmarschen hercege,
Oldenburg és Delmenhorst grófja
V. Keresztély. Jacob d'Agar festménye.
V. Keresztély. Jacob d'Agar festménye.

Dánia–Norvégia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1670. február 9.1699. augusztus 25.
Norvégia: 1670. február 9.1699. augusztus 25.
Elődje III. Frigyes
Utódja IV. Frigyes
Életrajzi adatok
Született 1646 április 15.
Flensburg
Elhunyt 1699. augusztus 25. (53 évesen)
Koppenhága
Nyughelye Roskildei székesegyház
Édesapja III. Frigyes dán király
Édesanyja Braunschweig-calenbergi Zsófia Amália
Házastársa Hessen-Kasseli Sarolta Amália
Gyermekei
  • IV. Frigyes dán király
  • Prince Christian of Denmark
  • Princess Sophia Hedwig of Denmark
  • Prince Charles of Denmark
  • Prince William of Denmark
  • Christiane Gyldenloeve
  • Christian Gyldenløve
  • Ulrik Christian Gyldenløve, Count of Samsø
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Keresztély témájú médiaállományokat.

V. Keresztély (dánul: Christian den Femte; 1646. április 15.1699. augusztus 25.), Dánia és Norvégia királya 1670-től haláláig.

Trónra lépése[szerkesztés]

V. Keresztély 1646. április 15-én született a flensburgi Duborg-kastélyban, mint III. Frigyes dán és norvég király és Braunschweigi Zsófia Amália első gyermeke. Kilencévesen hivatalosan trónörökössé nyilvánították. Tizennyolc éves korától helyet kapott az Államtanácsban.

III. Frigyes 1670-es halálával először alkalmazták az 1665-ben elfogadott új örökösödési törvényt, amennyiben az új király az arisztokrácia előzetes választása nélkül, automatikusan kerül a trónra. A formális felkenési szertartásra 1671. június 7-én került sor a frederiksborgi palota kápolnájában[1][2].

A skånei háború[szerkesztés]

1672-ben kitört a francia–holland háború. Mindkét oldal segítséget kért szövetségeseitől, XIV. Lajos kérésére a svédek 1674-ben megtámadták a brandenburgi választófejedelmet, akinek csapatai a francia határon harcoltak a Német-római Birodalom szövetségében. Miután a svéd csapatok a fehrbellini csatában vereséget szenvedtek a hazasiető brandenburgi haderőtől, és teljesen kiszorultak Svéd-Pomerániából, V. Keresztély elérkezettnek látta az időt, hogy visszaszerezze azokat a dél-svédországi tartományokat, melyet Svédország az 1660-os roskildei békében ragadott el Dániától. Gyors támadással sikerült egész Skånet megszállni, ám a svédek ellentámadása és a véres lundi csata után V. Keresztély szárazföldi csapatai visszaszorultak.[3] A szárazföldi vereségeket ellensúlyozták a dán és a holland hadiflotta sikerei. Keresztély féltestvére, Ulrik Frederik Gyldenløve norvégiai dán helytartó a norvég–svéd határon nyitott újabb frontot. Döntő fölényt egyik félnek sem sikerült elérnie. A status quo ante bellum alapú békeszerződést Dánia végül a francia-svéd szövetség vezetőjével, a holland háborúban győztes Franciaországgal írta alá 1679-ben (fontainebleau-i béke).

Griffenfeld[szerkesztés]

A király legbefolyásosabb tanácsadója a tehetséges Peder Griffenfeld kancellár volt, aki azonban túlzott hatalma és korruptsága miatt sok ellenséget szerzett. Griffenfeld mindenáron szerette volna elkerülni az összeütközést a kor szuperhatalmával, Franciaországgal és emiatt ellenezte a svéd háborút. 1676-ban árulás vádjával letartóztatták, de iratai áttanulmányozása után sem találtak terhelő bizonyítékot. Egyedül a titkos naplójában leltek a következő mondatra „a király gyerekesen beszélt a francia nagykövettel.”[4] Felségsértés és korrupció vádjával halálra ítélték, de mikor már a hóhér emelte a bárdját, kegyelmet kapott és az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.

Törvényei[szerkesztés]

Keresztély vadászpuskája. A trondheimi Lars Berg műve.

Hogy megerősítse a király abszolút hatalmát, Keresztély 1671-ben megreformálta a nemesi címeket és bevezette a grófi és bárói rangot és megkönnyítette a nemesi címek megvásárlását.

1683-ban kiadta a Dán Törvénykönyvet (Danske Lov), az ország első törvénykönyvét amit 1687-ben a Norvég Törvénykönyv követett. 1688-ban földregisztert állíttatott össze, hogy igazságosabban oszthassa szét az adóterheket.

Bár a király egyáltalán nem érdeklődött a természettudományok iránt (emlékirataiban a „vadászatot, szerelmeskedést, háborúskodást és hajózást” nevezte meg fő érdeklődési területeinek). Uralkodása alatt a dán tudomány virágzott; ekkor dolgozott Koppenhágában Ole Rømer csillagász, aki elsőként mérte meg a fény sebességét.

A főváros védelme érdekében Keresztély megerődítette Christianshavn-t, új kikötőt építtetett és új helyre tette át Koppenhága központját. Bornholm védelmére megépítette Christiansø erődjét.

Halála[szerkesztés]

1698 októberében a király féltestvérével és két fiával egy vadászkastélyban időzött, mikor hírt hoztak neki, hogy egy szarvasbikát közrefogtak a kutyák. Keresztély odasietett és próbálta megadni a kegyelemdöfést az állatnak, ám elhibázta és a szarvas megrúgta. Sérülése szövődményeibe 1699. augusztus 25-én belehalt. Hamvait a roskildei székesegyházban helyezték örök nyugalomra, utóda legidősebb fia, IV. Frigyes lett.

Felesége, Hessen-Kasseli Sarolta Amália hercegnő
Szeretője, Sophie Amalie Moth

Családja és gyermekei[szerkesztés]

V. Keresztély 1667-ben feleségül vette Hessen-Kasseli Sarolta Amáliát, akitől hét gyermeke született:

  • Frigyes (1671. október 2. – 1730. október 2.), Dánia és Norvégia királya
  • Keresztély Vilmos (1672. december 1. – 1673. január 25.)
  • Keresztély (1675. március 25. – 1695 június 27.)
  • Zsófia Hedvig (1677. augusztus 28. – 1735. március 13.)
  • Károly (1680. október 26. – 1729. június 8.)
  • Krisztina Sarolta (1683. július 17. -1683. július 17.)
  • Vilmos (1687. február 21. – 1705. november 23.)

Keresztély 1671-ben nyíltan a palota közelébe költöztette tizenhat éves szeretőjét Sophie Amalie Moth-t, akinek később Griffenfeld elkobzott birtokaiból juttatott és Samsø grófnőjévé tett. Tőle öt törvénytelen gyermeke született:

  • Christiane Gyldenløve (1672 – 1689)
  • Christian Gyldenløve (1674. február 28. – 1703. július 16.)
  • Sophie Christiane Gyldenløve (1675. augusztus 18 – 1684)
  • Anna Christiane Gyldenløve (1676. augusztus 11. – 1689)
  • Ulrik Christian Gyldenløve (1678. június. 24. -1719. december 8.)

Források[szerkesztés]

  1. Christian 5. – Den Store Danske
  2. kroning – Den Store Danske
  3. Peder Bundgaard: København – du har alt, forlaget Borgen, København 1996, ISBN 8721004994
  4. Peder Bundgaard: København – du har alt

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian 5. című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
III. Frigyes
Dánia királya
16701699
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
IV. Frigyes
Előző uralkodó:
III. Frigyes
Norvégia uralkodója
16701699
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
IV. Frigyes