V. Erik dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Erik
Erik Glipping.jpg

Dánia királya
Uralkodási ideje
1259 – 1286
Elődje I. Kristóf
Utódja VI. Erik
Életrajzi adatok
Született 1249
Lolland
Elhunyt 1286. november 22.
Findreup[1]
Gyermekei VI. Erik dán király
II. Kristóf dán király
Édesapja I. Kristóf
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Erik témájú médiaállományokat.

V. Erik Christoffersson vagy Pislogó Erik[2] (neve dánul: Erik Glipping), (1249[1]1286. november 22.[1]) dán király 1259-től haláláig.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Kristóf fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra. 1259-től[3] 1264-ig anyja, Margit gyámsága alatt uralkodott.[4] 1261-ben unokatestvére, Erik Abelsen slesvigi herceg legyőzte[3] és hosszabb ideig (1261-1262 között) fogságban tartotta[3] Holsteinben, majd egy ideig Brandenburgban nevelkedett. Megpróbálta hatalmát rákényszeríteni az egyházra és a nemességre. Előbbi konfliktusa rendeződött, az utóbbiak viszont 1282-ben[4] rákényszerítették egy megegyezés (håndfæstning – egyfajta dán Magna Carta) elfogadására, ami korlátozta a fennhatóságát. Az 1270-es években megtámadta Smålandot. Az Erik és követői, illetve a néhai Ábel király rokonsága közötti rivalizálás miatt Margit királyné 1262-ben vagy 1263-ban levelet írt a pápának, amelyben azt kéri, hogy tegye lehetővé a nőági örökösödést, így a fiatal (és még gyermektelen) király halála esetén egyik lánytestvére kerülhetett volna a trónra. A pápa látszólag támogatta, de végül sosem került rá sor: Eriket fia, VI. (Menved) Erik követte a trónon.

Erik engedékenységét a nemesség arra használta föl, hogy előjogait a korona rovására mindinkább növelje.[3] A királyt 1286. november 22-én meggyilkolták, és a dán nemesség számos nagy hatalmú tagját, köztük Stig Andersen marsallt és Rane Jonsen főkamarást a Danehof nevű arisztokratikus gyűlés, mint főbíróság (a régi jog szerint) törvényen kívül helyezte. Hogy valóban volt-e közük a Viborg melletti Finderup faluban történt gyilkossághoz, máig tisztázatlan; a király halála ugyanis megfosztotta őket az 1282-es megegyezésben garantált jogoktól, hiszen az a következő királyt nem kötelezte. A királyt álmában leszúró gyilkosok és felbujtóik kiléte ismeretlen. Erik Arup dán történész szerint a királygyilkosság szellemi atyja Peder Hoseøl, a korabeli legmagasabb méltóság betöltője (drost) lehetett. Más történészek (pl. Inge Skovgaard-Petersen vagy Helge Seidelin Jacobsen) Valdemar Eriksen slesvigi hercegre gyanakszanak, akit a király 1272-ben (apja, Erik Abelsen halála után) nem erősített meg a slesvigi (dél-jyllandi) hercegségben. Bizonyítékok egyelőre egyik feltevést sem támasztják alá.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erik 1273. november 11-én[1] házasodott össze Brandenburgi Ágnessel (12571304. szeptember 29.), I. János brandenburgi őrgróf leányával, aki hét gyermeket szült férjének:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d http://nygaard.howards.net/files/3/2519.htm
  2. A király mellékneve (Glipping vagy Klipping) vitatott eredetű. Az általánosan elfogadott nézet szerint a pénzek körbevágásáról (pénzrontás) kapta a nevét. Korábban népszerű, de mára többnyire elutasított magyarázat, hogy gyakran pislogott (dánul glippe).
  3. ^ a b c d Bokor József (szerk.). Erik, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  4. ^ a b Révai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 640. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Kristóf
Dánia királya
12591286
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VI. Erik