II. Svend dán király
| II. Svend | |
 | |
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1047 – 1076 | |
| Elődje | Magnus |
| Utódja | III. Harald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Estridsson-ház |
| Született | 1018/1019 Anglia |
| Elhunyt | 1076. április 28. (58 évesen) Søderup[1] vagy Doderup, Åbenrå közelében[2] |
| Nyughelye | Roskildei székesegyház[1][3] |
| Édesapja | Ulf Thorgilsson |
| Édesanyja | Estrid[4] |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Svend témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Svend Ulfsson vagy Estridsson (1018[2]/1019[3] – 1076. április 28.[5]) dán király 1047-től haláláig.
Uralkodása[szerkesztés]
Édesapja Ulf Jarl, édesanyja Astrid, I. Svend leánya volt. Amikor édesapját 1027-ben Nagy Knut parancsára meggyilkolták, Svend Svédországba menekült.[6] Knut halála után (1035-ben) Dániában Hardeknut, Norvégiában pedig Magnus került a trónra, és a két fiatal király megegyezett, hogy amelyikük túléli a másikat, mindkét ország ura lesz.[6] Az egyezség értelmében Magnus 1042-ben Dánia uralkodója is lett, és Svendet nevezte ki alkirállyá.[6] Amíg Magnus 1043-ban a szláv vendekkel (szorbokkal) háborúzott, a dán főurak királyuknak ismerték el a körükben népszerű Svendet.[6] A lépés nyomán háború kezdődött a dán trónért előbb Magnussal, majd utódjával Harald Sigurdssonnal[6] (akivel még Magnus életében szövetkezve többször próbálta sikertelenül meghódítani Dániát). Svend serege ugyan rendre vereséget szenvedett, Harald katonái azonban főként a fosztogatással törődtek, nem pedig Dánia meghódításával.[6] A két király végül 1064-ben elismerte egymás Dánia, ill. Norvégia fölötti hatalmát, és Harald felkészült Anglia megtámadására.[6] Harald 1066-ban bekövetkezett halála megerősítette Svend helyzetét.[6] Ő 1069-ben sikeres dán portyát vezetett Angliába, ahol támogatta az angolszász lázadókat (Edgar Æthelinget) Hódító Vilmossal szemben.[6] A dán sereg kedvező helyzetet harcolt ki, Svend azonban York elfoglalása után, 1070-ben megegyezett I. Vilmossal és a tőle kapott fizetség fejében és kivonult az országból.[6] Dániába visszatérve azon fáradozott, hogy kivonja a dán keresztény egyházat a brémai érsekség és az angol egyház fennhatósága alól;[6] ebben VII. Gergely pápa is támogatta.[6] Ezután az egyházzal szövetkezve megkezdte az erős királyi hatalom alapjainak lerakását. Ő véglegesítette Dániában az egyházmegyerendszert, új püspökségeket alapított[7] és a feljegyzések szerint írni-olvasni is tudott. Általában őt tekintik az első középkori dán királynak. Halála után elsőszülött fia, Harald követte a trónon.
Egyéb[szerkesztés]
- Brémai Ádám az értékes Gesta Hammaburgensis ecclesiae pontificum (A hamburg–brémiai érsekség története, 1070–1075) szerzője elsősorban a történelemben és földrajzban járatos Svend nyomán tudósított Skandináviáról.[6]
Gyermekei[szerkesztés]
II. Svend háromszor nősült:
- Gunnhild Svendotterel (1010 k. – 1060 k.), a norvég Sven Jarl kormányzó (†1016) leányával, III. Anund svéd király özvegyével 1052-ben,[1] de 1054-ben[1] elvált tőle. Gunnhild egy gyermeket szült férjének:
- Gydával (†1048/1049, elvált 1055-ben,[1] gyermekük nem született.
- Thora Thorbergsdotterrel, aki egy gyermeket szült férjének:
- Magnust (†fiatalon)[1]
Ezen kívül Svendnek még 18 törvénytelen gyermeke volt:
| Gorm | ? | 1069 előtt | |
| Sigrid | 1040 | 1066 | ∞ Gottschalk obodrita király (†1066) |
| III. Harald dán király | 1041 | 1080. április 17. | |
| IV. Knut dán király | 1043 | 1086. július 10. | |
| Benedikt | 1048 | 1086. július 10. | |
| I. Olaf dán király | 1052 | 1095. augusztus 18. | |
| Ingrid | ? | 1093 után | ∞ (1067) III. Olaf norvég király (†1093) |
| I. Erik dán király | 1056 | 1103. július 10. | |
| Svend | ? | 1104 | |
| Thorgils | ? | ? | |
| Sigurd | ? | ? | |
| Björn | ? | 1100 | |
| Guttorm | ? | ? | |
| Eymund | ? | ? | |
| Ulf | ? | 1104 | |
| Niels dán király | 1063/1064 | 1134. június 25. | |
| Ragnhild | ? | ? | ∞ Svein Askelsson |
| Helene | ? | ? | Más néven: Gunhild. |
| Károly | ? | 1107 után |
Felmenői[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#_Toc196361198
- ↑ a b Archivált másolat. [2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 30.)
- ↑ a b http://roglo.eu/roglo?m=NG&n=Svend+II&t=PN
- ↑ Az 1157-ig uralkodó dán dinasztia neve innen Estridson/Estridsen (a. m. "Estrid-fiak"). Valójában a svéd Yngling-ház mellékága.
- ↑ Halálának dátuma bizonytalan. A legvalószínűbb az 1076. április 28-ai dátum (Vö.: http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/daenemark/sven_2_astridsen_koenig_1076.html Archiválva 2004. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben). Ugyancsak az 1076-os adatot erősíti meg hivatkozik John E. Morby: A világ királyai és királynői [Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989]; magyar kiadás: MÆCENAS kiadó, Debrecen, 1991, 209. oldal), a Historisk Tidsskrift, VII. sorozat, II (1899–1900), 229-239., ill. 407-416. oldalára hivatkozván. Más szakkönyvek az 1074-es adatot támasztják alá (vö.: Uralkodók és dinasztiák, 619. oldal). A hónap, ill. napnév is bizonytalan. Az Uralkodók és dinasztiákkal szemben a genealogy.euweb Archiválva 2011. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben honlapon február 28-a szerepel (vö.: Thorgils Sprakalegg (angol nyelven). Genealogy.eu. [2021. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.))
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 619. oldal
- ↑ Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 167. oldal
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Magnus |
|
Következő uralkodó: III. Harald |
