Magyarország államfőinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a lista Magyarország államfőit listázza időrendi sorrendben a honfoglalástól.

~886-tól 1918. november 13-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország államfői 1918. november 13-tól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első Magyar Köztársaság és a Tanácsköztársaság (1918–1919)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Hivatali idő Megjegyzések
1918. november 13-án IV. Károly király lemondási nyilatkozata.
József főherceg 1918november 13. – 1918november 16. Október 26-tól homo regius, a király teljhatalmú helytartója, de az időközben kitört őszirózsás forradalom november 16-án kikiáltja a köztársaságot. József főherceg a Tanácsköztársaság bukása után újból kormányzói jogkörrel tevékenykedik végleges lemondásáig.
1918. november 16-án kikiáltják a köztársaságot
Károlyi Mihály 1918november 16.1919március 21. 1919. január 11-éig miniszterelnökként a Magyar Nemzeti Tanáccsal (illetve utóbbi nevén Nagy Magyar Nemzeti Tanáccsal) megosztva gyakorolja az államfői jogokat, onnantól köztársasági elnökként egyedül.
1919. március 21-én kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot
Garbai Sándor 1919. március 21.augusztus 1. A Forradalmi Kormányzótanács elnökeként.
1919. augusztus 1-jétől 1920. február 27-ig az ország államformája és az államfő kérdése tisztázatlan
József főherceg (másodszor) 1919augusztus 7.augusztus 23. A Tanácsköztársaság megdöntése után újra kormányzói jogkörrel tevékenykedik, míg az antant nyomására lemondani nem kényszerül.
(Friedrich István) (1919augusztus 23.november 24.) Miniszterelnökként gyakorolja az államfői jogköröket lemondatásáig (a nemzetközi közösség nem ismeri el).
1919. november 24.1920március 1. Nincs államfő  

A Magyar Királyság helyreállítása (1920–1945)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Hivatali idő Megjegyzések
Horthy Miklós 1920. március 1.1944október 16. Az 1920. évi I. törvénycikk alapján Magyarország ideiglenes államfőjeként a királyság kormányzója. A II. világháború során 1944. március 19-től az ország német megszállás alá került. Magyarország akkori határait a Székelyföldön 1944. augusztus végén átlépték a szovjet csapatok, és az általuk elfoglalt területekre értelemszerűen már nem terjedt ki Horthy hatalma.
  Hivatali idő Megjegyzések
Szálasi Ferenc 1944. október 16.1945március 27. „Nemzetvezető” a német megszállás alatt álló területeken, német támogatással.
1945. március 28.1945április 4. Interregnum a Vörös Hadsereg által még meg nem szállt területeken. Szálasi elmenekült az országból, és május 5-én amerikai fogságba esett.
  Hivatali idő Megjegyzések
1944. december 21.1945. január 25. A szovjetek által elfoglalt területeken a Debrecenben szovjet támogatással létrejött, Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány gyakorolta a végrehajtó hatalmat, az államfői tisztséget nem töltötték be.
1945. január 26.1946. február 1. Az államfői hatásköröket a Nemzeti Főtanács gyakorolta a 59/1945. Eln. rendelet, majd a Nemzeti Főtanácsról szóló 1945. évi III. törvény szerint.

A második Magyar Köztársaság (1946–1949)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Hivatali idő Megjegyzések
Tildy Zoltán 1946. február 2.1948július 30.
Szakasits Árpád 1948. augusztus 3.1949augusztus 23.

Magyar Népköztársaság (1949–1989)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Hivatali idő Megjegyzések
Szakasits Árpád 1949. augusztus 23.1950április 26. Az Elnöki Tanács elnöke jogi értelemben nem volt államfő, az államfői jogokat az ET mint testület gyakorolta, az államfői reprezentációs feladatokat azonban egyszemélyben az elnök látta el.
Rónai Sándor 1950. május 8.1952augusztus 14. Az Elnöki Tanács elnöke.
Dobi István 1952. augusztus 14.1967április 14. Az Elnöki Tanács elnöke.
Losonczi Pál 1967. április 14.1987június 25. Az Elnöki Tanács elnöke.
Németh Károly 1987. június 25.1988június 29. Az Elnöki Tanács elnöke.
Straub F. Brunó 1988. június 29.1989október 23. Az Elnöki Tanács elnöke.

A harmadik magyar köztársaság (1989–)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Hivatali idő Megjegyzések
Szűrös Mátyás 1989október 23. – 
1990május 2.
az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket
Göncz Árpád 1990. május 2.2000augusztus 4. Korábban a Szabad Demokraták Szövetsége tagja. 1990. augusztus 3-ig az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket.
Mádl Ferenc 2000. augusztus 4.2005augusztus 4. Korábban tárca nélküli miniszter
Sólyom László 2005augusztus 5. – 
2010augusztus 5.
Korábban a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság elnöke
Schmitt Pál 2010. augusztus 6.
2012. április 2.
Korábban a Fidesz tagja és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
Kövér László 2012. április 2.
2012. május 10.
az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a köztársasági elnöki jogköröket
Áder János 2012. május 10. 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke, 2009–2012 között európai parlamenti képviselő

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Klaus-Jürgen Matz, Ki mikor uralkodott, kormányzott (Uralkodók táblái a világtörténelemhez; Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek), Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, ISBN 963-547-849-6 – a Magyarországra vonatkozó részt Pálinkás Mihály állította össze.