2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2022-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
Flag of Hungary.svg

2017 2022. március 10. 2027
Novák Katalin 2017(crop).jpg Hungary politic personality icon.svg
Elnökjelölt Novák Katalin
Párt FideszKDNP Egységben Magyarországért

(DK-Jobbik-Momentum-
MSZP-Párbeszéd-LMP)

Szavazat

Köztársasági elnök
a választás előtt
Köztársasági elnök
a választás után
Áder János
'

A rendszerváltás utáni nyolcadik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2022. március 10-én tartják. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is köztársaságielnök-jelöltté válhasson, az alaptörvény alapján az Országgyűlés legalább negyven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.

A választás szabályai[szerkesztés]

A 2022-es lesz a harmadik államfőválasztás, amelyet az Alaptörvény 10-11 cikkeiben foglaltak alapján bonyolítottak. A választás idején a köztársasági elnök jelöléséhez a képviselők egyötödének (40 képviselő) ajánlására volt szükség. A szavazás lefolytatható volt egy, illetve több jelölttel is. (Az Alaptörvény a 40 fős ajánlási limittel legfeljebb négyre korlátozza az induló jelöltek számát.)

Az elnökválasztás legalább egy, legfeljebb kettő fordulóból állt, a választásra két egymást követő nap állt rendelkezésre. A szavazás titkos volt, a képviselők szavazólapokon adták le voksaikat. Az első fordulóban a szavazatok kétharmadának megszerzésével válhatott a jelölt köztársasági elnökké. A második fordulóban már csak ez első forduló két legtöbb szavazatot szerző jelöltje vehetett részt, az elnöki tisztség elnyeréséhez a szavazó képviselők többségének szavazata volt szükséges.

Áder Jánost 2017. március 13-án, 2017. május 10-i hatállyal választotta másodszor köztársasági elnökké a Parlament.[1] Az Alaptörvény szerint „a köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani”. Áder ötéves mandátuma 2022. május 9-én jár le, így az azt megelőző 30-60 napban kell az Országgyűlésnek megválasztania az új államfőt.

Jelöltek[szerkesztés]

Az Alaptörvény értelmében "A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani." Áder János hivatalban lévő államfő nem jelölhető újra a posztra.

Popély Gyula jelölése[szerkesztés]

Az ellenzéki Mi Hazánk Mozgalom 2021. szeptember 30-án Popély Gyula szlovákiai magyar történészt jelölte az államfői posztra.[2]

Novák Katalin jelölése[szerkesztés]

2020 októberében indultak meg a találgatások az új köztársasági elnök személyéről. Mivel Áder János második mandátuma után nem jelölhető újra és a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetségnek többsége volt az országgyűlésben egyértelmű volt, hogy a majdani kormánypárti jelölt kerül megválasztásra. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter jelöltként való megnevezése előtt Trócsányi László, jogtudós, ügyvéd volt igazságügyminiszter, európai parlamenti képviselő, Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, Csák János üzletember, korábbi Londoni nagykövet és Kövér László házelnök személye is felmerült mint lehetséges kormánypárti esélyes. Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz elnöke, 2021. december 21-én jelentette be, hogy a Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelölik köztársasági elnöknek.[3]

A Mi Hazánk Mozgalom jelöltje Popély Gyula történész

Korai jelöltek[szerkesztés]

Mivel az aktuális államfő Áder János nem jelölhető újra az államelnöki posztra mind az ellenzéki, mind a kormánypárti sajtóban több személy neve is megfordult mint lehetséges államfőjelölt.

Kormánypárti esélyesek[szerkesztés]

Ellenzéki esélyesek[szerkesztés]

Alaptörvény-módosítási javaslat[szerkesztés]

2021. április 15-én Molnár Gyula MSZP-s országgyűlési képviselő alaptörvény módosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy Áder János államfői mandátumát hosszabbítsák meg legalább a 2022-ben esedékes országgyűlési választásokat követő 30. napig. Molnár szerint "kérdéses, miként tudja kifejezni a nemzet egységét és miként tud az államszervezet demokratikus működése felett őrködni egy köztársasági elnök, akit egy olyan, ciklusának utolsó napjait élő Országgyűlés választ meg, amely rövid időn belül talán teljesen más összetételben alakul újjá."[8] Molnár javaslatát az LMP is támogatta.[9]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Az azonnali.hu közéleti hírportál 2021. májusában nem reprezentatív (3541 szavazó) kutatást végzett arról ki legyen az államfő Áder János után. A felmérés érdekessége, hogy a válaszadók 46%-a köztársasági rendszer felszámolását és a királyság intézményének helyreállítását valamint a Habsburg-ház visszahívását tartotta kívánatosnak. A második helyre a szavazatok 14,2%-val Schiffer András, az LMP alapítója, korábbi társelnöke és országgyűlési képviselője harmadik helyre pedig 5,7%-os eredménnyel Tamás Gáspár Miklós filozófus került.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 7/2017. (III. 13.) OGY határozat a köztársasági elnök megválasztásáról. (Hozzáférés: 2021. december 22.)
  2. A felvidéki Popély Gyulát jelöli Magyarország új köztársasági elnökének a Mi Hazánk Mozgalom (magyar nyelven). Felvidek.ma. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
  3. Novák Katalint jelöli a Fidesz köztársasági elnöknek. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  4. Megvan Áder János utódja. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
  5. a b c Kereki Gergő: Ki jöhet Áder után? Trócsányi, Csák és Maróth neve is a kalapban (magyar nyelven). MANDINER, 2021. október 7. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
  6. Kövér László: MSZMP-s házmesterből kereszténykonzervatív államfő?. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  7. Molnár Gyula elárulta, kit szeretne következő köztársasági elnöknek (magyar nyelven). 168, 2021. október 4. (Hozzáférés: 2021. október 8.)
  8. Meghosszabbítaná Áder János mandátumát egy szocialista képviselő. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  9. Csak a 2022-es választás után legyen új köztársasági elnöke Magyarországnak!. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  10. GYŐZTEK A HABSBURGOK: AZ AZONNALI OLVASÓINAK 46 SZÁZALÉKA ÚJRA KIRÁLYSÁGOT SZERETNE. (Hozzáférés: 2021. május 17.)