Szűrös Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szűrös Mátyás
Ady Endre születésének 135. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésén 2012-ben
Ady Endre születésének 135. évfordulója alkalmából az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezésén 2012-ben
Született 1933. szeptember 11. (85 éves)
Püspökladány
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
Hivatali idő
1989. október 23. 1990. május 2.
Miniszterelnök Németh Miklós
Előd Straub F. Brunó (mint az Elnöki Tanács elnöke)
Utód Göncz Árpád
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1989. március 10. 1989. október 23.
Előd Stadinger István
Utód Fodor István
Politikai pályafutása
Párt
Választókerület
  • Hajdú-Bihar megye 15.vk. (1985)
  • Hajdú-Bihar megye 6.vk. (1990, 1994)
  • Hajdú-Bihar megye területi lista (1998)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűrös Mátyás témájú médiaállományokat.

Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés]

1953-ban került Moszkvába, ahol a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) tanult és 1959-ben végzett. Később az MKKE-n és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vett részt posztgraduális képzésen.

1959 és 1960 között a Külügyminisztérium előadója, majd 1962-ig főelőadója volt. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkárává nevezték ki, 1965-től pedig az MSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa volt. 1974-ben ennek helyettes vezetője lett. 1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté, 1978 és 1982 között moszkvai nagykövet volt, majd 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

1951 és 1956 az MDP tagja volt, majd 1956-ban átiratkozott az MSZMP-be és 1989-ig annak tagja volt. 1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1983 és 1989 a KB titkára volt. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője volt Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt.

1985-ben bekerült az Országgyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány). 1985 és 1989 között a külügyi bizottság elnöke, 1988 és 1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. október 23. és 1990. május 2. között. 1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Párt-ba.

Az 1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott. 1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületből jutott be. Mivel 1998-ban veszített a Fidesz jelöltjével, Arnóth Sándorral szemben, így az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 1985 és 1989, valamint 1994 és 2002 között az IPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke volt. Képviselői munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavazott.

2002-ben kilépett az MSZP-ből és az Új Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, illetve miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett az országgyűlési választáson. 2003-ban átlépett a „történelmi” SZDP-be, majd annak elnökévé választották, 2005-ben lemondott tisztségéről. 2006-ban Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, sikertelenül.

Németül és oroszul felsőfokon, angolul középfokon beszél.[1]

Politikán kívüli tevékenysége[szerkesztés]

1989-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke lett, a tisztséget 1997-ig viselte. 1990-ben a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke lett. 1994 és 1999 között az Illyés Alapítvány, 1996 és 2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke volt.

Családja[szerkesztés]

Nős, második házasságában él. Első feleségétől két fia – Iván (1962. február 8.)[2] és bátyja (1958) –, második feleségétől egy lánya született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Hazánk és a nagyvilág (1985)
  • Hazánk és Európa (1987)
  • Magyarságról – külpolitikáról (1989)
  • Cselekvő politikával a magyarságért – 1988-1996 (1997)
  • Köztársaság született "harangszavú délben" (1999)
  • Nemzetpolitika és csatlakozás (2001)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dr. Szűrös Mátyás. Országgyűlés. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
  2. 1984. augusztus 16-án jelentkezett a Francia Idegenlégióba.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Elődje:
Stadinger István
A magyar Országgyűlés elnöke
19891990
Utódja:
Fodor István
Elődje:
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
(ideiglenes)
19891990
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Göncz Árpád