Szűrös Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szűrös Mátyás
Griechisch Tamás felvétele
Griechisch Tamás felvétele
Született 1933. szeptember 11. (89 éves)
Püspökladány
Állampolgársága magyar
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
Iskolái
Kitüntetései
A harmadik magyar köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke
Hivatali idő
1989. október 23. 1990. május 1.
Miniszterelnök Németh Miklós
Előd Straub F. Brunó (mint az Elnöki Tanács elnöke)
Utód Göncz Árpád
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1989. március 10. 1989. október 23.
Előd Stadinger István
Utód Fodor István
A harmadik magyar köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő
1989. október 23. 1990. május 1.
Előd önmaga
Utód Göncz Árpád
Politikai pályafutása
Párt
Választókerület
  • Hajdú-Bihar megye 15.vk. (1985)
  • Hajdú-Bihar megye 6.vk. (1990, 1994)
  • Hajdú-Bihar megye területi lista (1998)

A Wikimédia Commons tartalmaz Szűrös Mátyás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szűrös Mátyás (Püspökladány, 1933. szeptember 11. –) magyar politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés]

A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban érettségizett.

1953-ban került Moszkvába, ahol a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) tanult és 1959-ben végzett. Később az MKKE-n és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián vett részt posztgraduális képzésen.

1959-től 1960-ig a Külügyminisztérium előadója, majd 1962-ig főelőadója volt. 1962-ben a berlini nagykövetség harmadtitkárává nevezték ki, 1965-től pedig az MSZMP KB külügyi osztály politikai munkatársa volt. 1974-ben ennek helyettes vezetője lett. 1975-ben kinevezték kelet-berlini nagykövetté, 1978 és 1982 között moszkvai nagykövet volt, majd 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

1951 és 1956 között az MDP tagja volt, majd 1956-ban átiratkozott az MSZMP-be és 1989-ig annak tagja volt. 1978-ban mint moszkvai nagykövet bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1983 és 1989 között a KB titkára volt. A párt reformkommunista szárnyának egyik képviselője volt Pozsgay Imrével és Németh Miklóssal együtt.

1985-ben bekerült az Országgyűlésbe egyéni képviselőként (Püspökladány). 1985 és 1989 között a külügyi bizottság elnöke, 1988 és 1989 között pedig az MSZMP-csoport vezetője volt. 1989 márciusában az Országgyűlés elnökévé választották. 1989. október 23-án az Országgyűlés erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, ezáltal Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke lett 1989. október 23. és 1990. május 2. között. 1989-ben belépett az MSZMP utódpártjába, a Magyar Szocialista Párt-ba.

Az 1990-es országgyűlési választáson Szűrös volt az MSZP egyetlen olyan képviselője, aki egyéni képviselőként jutott be az Országgyűlésbe. A négyéves ciklus alatt az Országgyűlés alelnökeként dolgozott. 1994-ben úgyszintén a püspökladányi választókerületből jutott be. Mivel 1998-ban veszített a Fidesz jelöltjével, Arnóth Sándorral szemben, így az MSZP Hajdú-Bihar megyei területi listájáról szerzett mandátumot. 1985 és 1989, valamint 1994 és 2002 között az IPU magyar nemzeti csoport elnöke, a magyar-osztrák tagozat elnöke volt. Képviselői munkája során gyakran saját pártja álláspontja ellen szavazott.

2002-ben kilépett az MSZP-ből és az Új Baloldal színeiben volt országgyűlési képviselő-, illetve miniszterelnök-jelölt, de a párt csak 0,1%-ot szerzett az országgyűlési választáson. 2003-ban átlépett a „történelmi” SZDP-be, majd annak elnökévé választották, 2005-ben lemondott tisztségéről. 2006-ban Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, sikertelenül.

Németül és oroszul felsőfokon, angolul középfokon beszél.[1]

Politikán kívüli tevékenysége[szerkesztés]

1989-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Bizottság elnöke lett, a tisztséget 1997-ig viselte. 1990-ben a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány elnöke lett. 1994 és 1999 között az Illyés Alapítvány, 1996 és 2002 között az Új Nemzeti Színházi Alapítvány elnöke volt.

Családja[szerkesztés]

Nős, második házasságában él. Első feleségétől két fia – Iván (1962. február 8.)[2] és bátyja (1958) –, második feleségétől egy lánya született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • A nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdése; Kossuth, Bp., 1985
  • Hazánk és a nagyvilág (1985)
  • Hazánk és Európa (1987)
  • Magyarságról, külpolitikáról (1989)
  • Cselekvő politikával a magyarságért. Politikusi portré, 1988-1996; Heraldika, Bp., 1997
  • Köztársaság született "harangszavú délben" 1989. október 23.; Mediart Grafikai Stúdió, Bp., 1999
  • Nemzetpolitika és csatlakozás. Az integráció kérdései; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2001 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
  • Hogyan tovább a rögös utakon; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2003
  • Köztársaság született "harangszavú délben" 1989. október 23. Visszatekintés húsz évvel a kikiáltás után; 2. bőv. kiad.; Heraldika, Bp., 2009
  • Szűk volt a mundér. Egy magyar diplomata emlékezései és emlékeztetése, 1959-2013; Püski, Bp., 2013

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dr. Szűrös Mátyás. Országgyűlés. (Hozzáférés: 2018. június 13.)
  2. 1984. augusztus 16-án jelentkezett a Francia Idegenlégióba.
  3. Püspökladány Város weboldala. [2020. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  4. Szűrös Mátyás: Unokáink is olvasni fogják. Napkeletnepe.hu

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Elődje:
Stadinger István
A magyar Országgyűlés elnöke
19891990
Utódja:
Fodor István
Elődje:
A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke
(ideiglenes)
19891990
A III. Magyar Népköztársaság címere (1990–)
Utódja:
Göncz Árpád