A magyar Országgyűlés elnökeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar Országgyűlés elnöke egy 1944. december 21-e óta folyamatosan létező politikai pozíció. 1949 és 1989 között a pontos megnevezése A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke volt. A tisztség 1918 és 1927, valamint 1945 és 1947 között is létezett, a Nemzetgyűlés Elnöke elnevezéssel. 1944-1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt a pozíció betöltőjének pontos megnevezése. Jelenleg az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a harmadik.

Leírása[szerkesztés]

A modern magyar parlament az 1918 (ténylegesen 1920) és 1927 közötti időszakot leszámítva alakulásától (1861) fogva hivatalosan egészen 1945-ig kétkamarás volt; egy képviselő- és egy felsőházból állt. 1918. november 16-a (ténylegesen 1920. február 18-a) és 1927. január 28-a, valamint 1945. november 29-e és 1947. szeptember 16-a között a tisztség elnevezése a Nemzetgyűlés elnöke, míg 1944. december 21-e és 1945. november 29-e között az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt.

A tisztség ma az egyik legfontosabb közjogi pozíció; a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén. Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga. A „helyettesítés” idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ilyen csak egyszer fordult elő; 1989. október 23-a és 1990. augusztus 3-a között a Parlament elnöke (Szűrös Mátyás, majd Göncz Árpád), mint ideiglenes köztársasági elnök gyakorolta az államfői jogokat.

A mindenkori elnök védi az Országgyűlés jogait, őrködik a Ház méltósága és tekintélye felett, ügyel a házszabályok helyes alkalmazására, szervezi az Országgyűlés belső életét; koordinálja a bizottságok tevékenységét (intézményes formája a Bizottsági elnöki értekezlet), kapcsolatot tart a frakciókkal (intézményes formája a Házbizottság), meghatározza az Országgyűlés hivatali szervének ügyrendjét, kinevezi vezetőit, valamint felelős az Országgyűlés költségvetésének összeállításáért és végrehajtásáért.

A tisztséget viselők listája[szerkesztés]

1918 (1920) és 1927 között[szerkesztés]

Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
A Nemzetgyűlés elnöke
Id. Rakovszky István 1920. február 18. 1921. július 30.
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
Gaál Gaszton 1921. július 30. 1922. augusztus 16.
Országos KisgazdapártEgységes Párt
Scitovszky Béla 1922. augusztus 16. 1926. október 18.
Egységes Párt
Zsitvay Tibor 1926. október 18. 1927. január 28.
Egységes Párt
A Ház kétkamarássá alakult, a tisztség megszűnt

1944 óta[szerkesztés]

Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke
Zsedényi Béla 1944. december 21. 1945. november 29.
pártonkívüli
A Nemzetgyűlés elnöke
Nagy Ferenc 1945. november 29. 1946. február 5.
FKGP
Varga Béla 1946. február 7. 1947. július 3.
FKGP
A kommunisták elől emigrálni kényszerült 1947. június 2-án. 1990. május 2-án
ő nyitotta meg az első, ismét szabadon választott Országgyűlés első ülését
Szabó Árpád 1947. július 4. 1947. szeptember 16.
FKGP
A Magyar Országgyűlés elnöke
Nagy Imre 1947. szeptember 16. 1949. június 8.
MKPMDP
Olt Károly 1949. június 8. 1949. augusztus 23.
MDP
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke
Drahos Lajos 1949. augusztus 23. 1951. május 18.
MDP
Magyarország 1949. augusztus 20-án lett népköztársaság
Dögei Imre 1951. május 18. 1952. augusztus 14.
MDP
Rónai Sándor 1952. augusztus 14. 1963. március 21.
MDPMSZMP
Vass Istvánné 1963. március 21. 1967. április 14.
MSZMP
Az első női házelnök (szül. Metzker Erzsébet)
Kállai Gyula 1967. április 14. 1971. május 12.
MSZMP
Apró Antal 1971. május 12. 1984. december 19.
MSZMP
1978-ban az Országgyűlés nevében átvette a Szent Koronát az amerikaiaktól
Sarlós István 1984. december 19. 1988. június 29.
MSZMP
Stadinger István 1988. június 29. 1989. március 10.
MSZMP
Szűrös Mátyás 1989. március 10. 1989. október 23.
MSZMP
1990. május 2-ig párhuzamban Fodorral, azonban ideiglenes köztársasági elnökként ezen
tisztségét a köztársaság kikiáltásától (1989. okt. 23.) fogva többé nem gyakorolta
A Magyar Országgyűlés elnöke
Fodor István 1989. október 23. 1990. május 2.
független
megbízott elnök Szűrös Mátyás helyett
Göncz Árpád 1990. május 2. 1990. augusztus 2.
SZDSZ
egyben ideiglenes köztársasági elnök is
Szabad György 1990. augusztus 3. 1994. június 27.
MDF
Gál Zoltán 1994. június 28. 1998. június 17.
MSZP
Áder János 1998. június 18. 2002. május 14.
Fidesz
Szili Katalin 2002. május 15. 2009. szeptember 14.
MSZP
A második női házelnök
Katona Béla 2009. szeptember 15. 2010. május 13.
MSZP
Schmitt Pál 2010. május 14. 2010. augusztus 5.
Fidesz
Kövér László 2010. augusztus 6.
hivatalban
Fidesz

Forrás[szerkesztés]