Németh Miklós (politikus)

Németh Miklós
Griechisch Tamás felvétele (2003)
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 13. elnöke
Hivatali idő 1988. november 24. – 1989. október 23.
Előd	Grósz Károly
Utód	tisztség eltörölve
A Harmadik Magyar Köztársaság ideiglenes miniszterelnöke
Hivatali idő 1989. október 23. – 1990. május 23.
Előd	új tisztség
Utód	Antall József
Született	1948. január 24. (75 éves) Monok
Párt	MSZMP (1976–1989) MSZP (1989–1990)
Foglalkozás	politikus közgazdász
Iskolái	Harvard Egyetem (1974–1975) Budapesti Corvinus Egyetem (–1971)
Díjak	Magyar Érdemrend nagykeresztje (2009) Point Alpha Prize (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Miklós témájú médiaállományokat.

Németh Miklós (Monok, 1948. január 24. –) magyar közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, és az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első kormányfője.

Életrajza

Paraszti családba született 1948. január 24-én a Zemplén megyei Monokon.

1971-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, amely ott marasztalta oktatói és kutató munkát adva neki. 1974–75-ben ösztöndíjjal tanult a Harvard Egyetemen, az Amerikai Egyesült Államokban. 1977-ben az Országos Tervhivatalban osztályvezető-helyettes lett.

Politikai pályafutása

1976-ban lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1981-től dolgozott a pártközpont gazdaságpolitikai osztályán, 1986-tól már mint osztályvezető. 1987-ben a Központi Bizottság gazdaságpolitikai titkárává választották. Kádár János leváltása után, 1988-ban bekerült a Politikai Bizottságba, melynek 1989. október 7-éig, az MSZMP átalakulásáig tagja volt.

Németh Miklós átadja a lebontott vasfüggöny egy-egy darabkáját id. Bush amerikai elnöknek és James Baker külügyminiszternek

1988. november 24-én alakított kormányt, mely 1990. május 23-áig volt hivatalban. A Németh-kormány már programjában felvállalta a „szocialista jogállam” megteremtését. Az MSZMP átalakításáig a reformszárny az európai baloldalhoz hasonló irányultságú pártot alakított ki. Az MSZMP 1989 elejéig a „szocialista pluralizmus” talaján állt, ami nagyjából azt jelenti, hogy a szocializmus reformjával és az elméletben elismert többpártrendszerrel a szocialista demokrácia létrehozható és fenntartható. A versenyhelyzetet nem kedvelték, a társadalomba való állami beavatkozást továbbra is szükségesnek tartották. Februárban azonban már egyszerűen tudomásul vették a többpártrendszert – február 20–21-én született a rövid távú program, amelyben az alkotmányos többpártrendszer bevezetésének szándékát deklarálták. Választási program még sokáig nem volt, csak október 9-én álltak elő egy programnyilatkozattal, amely a demokratikus szocializmust emlegeti, vegyes tulajdonviszonyú piacgazdaságot ígér. A közvélemény azonban az őszi pártkongresszustól már nem a párt ügyeinek rendezését, hanem az ország helyzetének kezelését várta.

A Németh-kormány idején fogadta el az országgyűlés a rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, melyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet. Nagy Imre és társai újratemetését követően, július 14-ei nyilatkozatában kegyelettel emlékezett meg Nagy Imréről és az 1956-os forradalom valamennyi áldozatáról.

Noha a frissen alakult MSZP elnökségébe is beválasztották, gazdasági programját a párt egyik platformja, a Vass Csaba által vezetett Haza és Haladás Platform elutasította, emiatt Németh kilépett az MSZP elnökségéből.

Az 1990-es választásokon függetlenként indult, és (az egykori pártfunkcionáriusok közül Szűrös Mátyás mellett) egyedül ő volt képes választási körzetében (Szerencs) parlamenti mandátumot nyerni. 1991-ig független képviselőként politizált tovább az Országgyűlésben.

További pályafutása

1991-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik alelnöki székét kínálták fel neki. Az állást elfogadta, aminek érdekében lemondott mandátumáról és távozott a magyar politikai közéletből.

Tisztségét egészen 2000. május 2-áig töltötte be, közben 1993-ban a Heriot-Watt University (Edinburgh), 1999-ben pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett. 2001-ben Johannes Rau államfő a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztje kitüntetést adományozta neki az NDK-menekültek előtt 1989-ben történt határnyitásban játszott szerepe elismeréséül.

Neve az 1994-es, a 2002-es, illetve legutóbb a 2010-es választások kapcsán is felmerült mint lehetséges MSZP-s miniszterelnök-jelölt, ám a konkrét jelölésig, vagy ennek közelébe eddig még egyszer sem jutott el.

2014-ben a 1989 – Poker am Todeszaun című rendszerváltásról szóló dokumentumfilm berlini bemutatóján nyilvánosan kért elnézést a rendszerváltás előtti utolsó magyar–osztrák határon lelőtt ember feleségétől. Gundula Schafitel élettársával, Kurt-Werner Schulzcal együtt 1989. augusztus 21-én éjjel akart átkelni a határon, ám egy magyar határőr – Németh korábban elrendelt tűzparancstilalma ellenére – lelőtte a férfit.

Művei

• Időszerű gazdaságpolitikai kérdések; Reform, Budapest, 1988
• Helmut Kohl: Németország egységét akartam; szerkesztő: Kai Diekmann, Ralf Georg Reuth, előszó: Németh Miklós, németről fordította: Striker Judit; Zrínyi, Budapest, 1998

Elismerései

• Munka Érdemrend arany fokozat
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2009)
• A Magyar Kultúra Lovagja (2012)
• Point Alpha díj (2014)
• Hazám-díj (2019)

Források

• Közgazdász. MKKE lapja. 1989. 6. Szocialista álomkarrier. Interjú Németh Miklóssal, Magyarország miniszterelnökével, az MKKE volt tanárával.
• Hovanyecz László: Az átmenet miniszterelnöke. Népszabadság, 2008. január 24. (Hozzáférés: 2015. március 23.)
• Németh: Szomorúan nézem az ország helyzetét. Szerző: Szarvas István ⋅Hetedhéthatár Magazin, 2009. november 5.
• Oplatka András: Németh Miklós. "Mert ez az ország érdeke". Rendszerváltás a kormányfő szemével; Helikon, Budapest, 2014

Elődje: Grósz Károly

Magyarország miniszterelnöke 1988–1990

Utódja: Antall József