Azerbajdzsán elnökeinek listája

Azerbajdzsán elnökeinek listája tartalmazza Azerbajdzsán elnökeit az 1918. május 18-án kikiáltott Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság kezdetétől, beleértve az ország szovjet megszállásának, vagyis az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságnak a korszakát, egészen az 1991. szeptember 8-tól, a Szovjetunió felbomlása utáni első elnökválasztási eredménytől mindmáig.

Azerbajdzsán államfői 1918–tól napjainkig

Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (1918–1920)

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság Nemzeti Tanácsa

№	a Nemzeti Tanács elnöke		hivatali idő			párt	kormány	forr.
№	kép	név	kezdete	vége	nap	párt	kormány	forr.
1		Məmməd Əmin Rəsulzadə (1884–1955)	1918. május 28.	1918. december 7.	193	Müsavat Párt	Rəsulzadə I	^[1]
							Rəsulzadə II
							Rəsulzadə III
			Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság egyik alapítója; a Musavat Párt alapítója; a bakui csatában győzelmet aratott; az ország semlegességet az orosz polgárháború alatt fenntartották; létrehozták az azerbajdzsáni fegyveres erőket.

Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság parlamentjének elnöke

№	a parlament elnöke		hivatali idő			párt	kormány	forr.
№	kép	név	kezdete	vége	nap	párt	kormány	forr.
2		Əlimərdan bəy Topçubaşov (1862–1934)	1918. december 7.	1920. április 27.	507	Muszlim Unió	Topçubaşov I	^[2]
			1918. december 7.	1920. április 27.	507	Muszlim Unió	Topçubaşov II
			Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése.

Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (1922–1936) és Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (1936–1991)

Az Azerbejdzsáni SZSZK Kommunista Pártjának elnöke

№	elnök		hivatali idő			párt	kormány	forr.
№	kép	név	kezdete	vége	nap	párt	kormány	forr.
3	-	Mirzə Davud Hüseynov (1894–1938)	1920. április 28.	1920. július 23.	86	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Hüseynov	^[3]
3	-	Mirzə Davud Hüseynov (1894–1938)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.					^[3]
4	-	Viktor Naneyşvili (1878–1940)	1920. július 23.	1920. szeptember 9.	48	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Naneyşvili	^[4]
4	-	Viktor Naneyşvili (1878–1940)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták, 1940-ben kivégezték.					^[4]
5		Jelena Sztaszova (1873–1966)	1920. szeptember 9.	1920. szeptember 15.	6	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Sztaszova	^[5]
5		Jelena Sztaszova (1873–1966)	Azerbajdzsán történelmének legrövidebb ideig hivatalban lévő elnöke volt.					^[5]
6	-	Vlagyimir Dumbadze (1879–1934)	1920. szeptember 15.	1920. november 24.	70	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Dumbadze	^[6]
6	-	Vlagyimir Dumbadze (1879–1934)	A nagy tisztogatás idején letartóztatták és a Krímbe száműzték.					^[6]

Az Azerbejdzsáni SZSZK Kommunista Pártjának főtitkára

№	Katib		hivatali idő			párt	kormány	forr.
№	kép	név	kezdete	vége	nap	párt	kormány	forr.
7		Grigorij Kaminszkij (1895–1938)	1920. október 24.	1921. július 24.	273	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Kaminszkij	^[7]
7		Grigorij Kaminszkij (1895–1938)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.					^[7]

Azerbajdzsáni Kommunista Párt központi bizottságának vezetői

№	Birinci katib		hivatali idő			párt	kormány	forr.
№	kép	név	kezdete	vége	nap	párt	kormány	forr.
8		Szergej M. Kirov (1886–1934)	1921. július 24.	1925. január 5.	168	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Kirov	^[8]
8		Szergej M. Kirov (1886–1934)	Kísérletet tett Şuşa körzetében az örmény autonómia kialakítására; nevéhez fűződik Xankəndi átnevezése Sztepanakertre; megszervezte Baku olajszállítását Oroszország felé.					^[8]
9	-	Ruhulla Axundov (1897–1938)	1925. január 5.	1926. január 21.	366	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Axundov	^[9]
9	-	Ruhulla Axundov (1897–1938)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.					^[9]
10		Levon Mirzoján (1897–1939)	1926. január 21.	1929. július 11.	1267	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Mirzoján	^[10]
10		Levon Mirzoján (1897–1939)	Az azeri értelmiség elnyomásának kezdeményezője volt.					^[10]
11		Nyikolaj Gikalo (1897–1938)	1929. július 11.	1930. augusztus 5.	390	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Gikalo	^[11]
11		Nyikolaj Gikalo (1897–1938)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.					^[11]

12		Vlagyimir Polonszkij (1893–1937)	1930. augusztus 5.	1933. február 7.	917	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Polonszkij	^[12]
12		Vlagyimir Polonszkij (1893–1937)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 1938-ban kivégezték.					^[12]
13	-	Ruben Rubenov (1894–1937)	1933. február 7.	1933. december 10.	306	Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt	Rubenov	^[13]
13	-	Ruben Rubenov (1894–1937)	A nagy tisztogatás idején, letartóztatták, államellenes összeesküvéssel vádolták majd 193z-ban kivégezték.					^[13]
14		Mir Cəfər Bağırov (1896–1956)	1933. december 10.	1953. április 6.	7057	Szovjetunió Kommunista Pártja	Bağırov	^[14]
14		Mir Cəfər Bağırov (1896–1956)	Bagirov eredménye, hogy a bakui olajipar átfogó fejlesztése mellett más iparágak is fejlődtek; ugyanakkor vezetése alatt mintegy százezer azerbajdzsáni volt kitév a sztálini elnyomásnak; a második világháború alatt Bağırov mindent megtett, hogy az azerbajdzsáni munkások, parasztok és értelmiségiek harcoljanak a náci megszállók ellen.					^[14]
15		Mir Teymur Yaqubov (1904–1970)	1953. április 6.	1954. február 17.	317	Szovjetunió Kommunista Pártja	Yaqubov	^[15]
15		Mir Teymur Yaqubov (1904–1970)	Az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége állásfoglalást fogadott el "A Baku és Ganja régiók megszüntetéséről"					^[15]
16		İmam Mustafayev (1910–1997)	1954. február 17.	1959. július 10.	1969	Szovjetunió Kommunista Pártja	Mustafayev
16		İmam Mustafayev (1910–1997)	Az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság hivatalos nyelvévé tette az azeri nyelvet.
17		Vəli Axundov (1916–1986)	1959. július 10.	1969. július 14.	3657	Szovjetunió Kommunista Pártja	Axundov	^[16]
17		Vəli Axundov (1916–1986)	1965-ben meghiúsította, hogy Hegyi-Karabah az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság követelésére elkerüljön Azerbajdzsántól.					^[16]
18		Heydər Əliyev (1923–2003)	1969. július 14.	1982. december 3.	4890	Szovjetunió Kommunista Pártja	H.Əliyev	^[17]
18		Heydər Əliyev (1923–2003)	Azerbajdzsán gazdasági helyzete átmenetileg javult.					^[17]
19		Kamran Bağırov (1933–2000)	1982. december 3.	1988. május 21.	1996	Szovjetunió Kommunista Pártja	Bağırov	^[18]
19		Kamran Bağırov (1933–2000)	A köztársaság gazdasági helyzete romlott.					^[18]
20		Əbdürrəhman Vəzirov (1930–2022)	1988. május 21.	1990. január 25.	614	Szovjetunió Kommunista Pártja	Vəzirov	^[19]
20		Əbdürrəhman Vəzirov (1930–2022)	Nem tudta megakadályozni a Hegyi-Karabahban lévő örmények szeparatista mozgalmának törekvéseit, és nem tudta megakadályozni, hogy a szovjet csapatok 1990. január 20-án bevonuljanak Azerbajdzsánba.					^[19]
21		Ayaz Mütəllibov (1938–2022)	1990. január 25.	1991. szeptember 14.	597	Szovjetunió Kommunista Pártja	Mütəllibov	^[20]
21		Ayaz Mütəllibov (1938–2022)	A fekete január néven elhíresült bakui zavargások időszaka és következményei.					^[20]

Az Azerbajdzsáni Köztársaság korszaka (1991-től)

Elnökök

№	Prezident		hivatali idő			párt	kormány	forr.
№	kép	név	kezdete	vége	nap	párt	kormány	forr.
21		Ayaz Mütəllibov (1938–2022)	1991. augusztus 30.	1992. március 6.	189	pártonkívüli	Mütəllibov	^[20]
21		Ayaz Mütəllibov (1938–2022)						^[20]
—		Yaqub Məmmədov (ideiglenesen) (1941–)	1992. március 6.	1992. május 14.	69	pártonkívüli	—	^[21]
—		Yaqub Məmmədov (ideiglenesen) (1941–)						^[21]
—		Ayaz Mütəllibov (1938–2022)	1992. május 14.	1992. május 18.	4	pártonkívüli	Mütəllibov	^[20]
—		Ayaz Mütəllibov (1938–2022)						^[20]
—		İsa Qəmbər (ideiglenesen) (1957–)	1992. május 19.	1992. június 16.	28	Azerbajdzsáni Népfront Pártja	—
—		İsa Qəmbər (ideiglenesen) (1957–)
22		Əbülfəz Elçibəy(wd) (1938–2000)	1992. június 16.	1993. szeptember 1.	442	Azerbajdzsáni Népfront Pártja	Elçibəy	^[22]
22		Əbülfəz Elçibəy(wd) (1938–2000)						^[22]
23		Heydər Əliyev (1923–2003)	1993. október 3.	1998. október 11.	3680	Új Azerbajdzsán Párt	H.Əliyev I	^[23]
			1998. október 11.	2003. október 15.	3680	Új Azerbajdzsán Párt	H.Əliyev II

24		İlham Əliyev (1961–)	2003. október 15.	2008. október 15.	8032.7284606481	Új Azerbajdzsán Párt	İ.Əliyev I	^[24]
			2008. október 15.	2013. október 9.			İ.Əliyev II
			2013. október 9.	2018. április 11.			İ.Əliyev III
			2018. április 11.	hivatalban			İ.Əliyev IV

Színmagyarázat
pártonkívüli Müsavat Párt Muszlim Unió Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Szovjetunió Kommunista Pártja Új Azerbajdzsán Párt Azerbajdzsáni Népfront Pártja(wd)

Jegyzetek

↑ Memmed Amin Resûlzâde (Bakû/Novhanı, 31 Ocak 1884 - Ankara, 6 Mart 1955) (PDF). Ministry of Culture and Tourism of Turkey. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 2.)
↑ Akhundov, Fuad: Democratic Republic of Azerbaijan Leaders. www.azer.com. Azerbaijan International. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Ministry of Finance of Republic of Azerbaijan. History of the ministry. [2011. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)
↑ Черкесское имя в истории Азербайджана (russian nyelven). [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Lazitch and Drachkovitch, Biographical Dictionary of the Comintern, pg. 444.
↑ «ЗА УБИЙСТВОМ ГЕНЕРАЛА ДУМБАДЗЕ СТОИТ СААКАШВИЛИ» (russian nyelven). vesti.az. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Каминский Григорий Наумович (russian nyelven). [2019. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Getty, J. Arch, Origins of the Great Purges: The Soviet Communist Party Reconsidered, 1933-38, (Cambridge: Cambridge University Press, 1987), 207.
↑ Ахундов Рухулла Али оглы (russian nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Moscow and the delimitation of Karabakh in the 1920s. biweekly.ada.edu.az. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ The Big Territorial Giveaway (II part). www.visions.az. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Справочник по истории Коммунистической партии и Советского Союза 1898 - 1991. Полонский Владимир Иванович. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
↑ Stalin-Kaganovich correspondence, 1931-1936. Yale University Press, 408. o. (2003). ISBN 0-300-09367-5. Hozzáférés ideje: 2012. január 24.
↑ Black garden: Armenia and Azerbaijan through peace and war. New York and London: New York University, 138. o. (2003). ISBN 0-8147-1944-9. Hozzáférés ideje: 2010. május 4.
↑ İstiqlal tariximizdə Gəncə: əzəli və şanlı adın bərpası uğrunda mücadiləyə bir baxış
↑ Lewis Siegelbaum: Seventeen Moments in Soviet History. 1973: Shakeup in the Republics. [2012. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
↑ Louise I. Shelley. Policing Soviet Society: The Evolution of State Control, Routledge, 1996, ISBN 0-415-10469-6, p. 88
↑ Historical dictionary of Azerbaijan. Lanham, Maryland: Scarecrow Press, Inc, 30. o. (1999). ISBN 0-8108-3550-9. Hozzáférés ideje: 2010. május 4.
↑ Robert V. Barylski. "The Russian Federation and Eurasia's Islamic Crescent", Europe-Asia Studies, Vol. 46, No. 3. (1994), p. 397
↑ ^a ^b ^c Exiled Former President Returns To Azerbaijan For Son's Funeral. www.rferl.org. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Yaqub Məmmədov nurçuları Azərbaycana gətirənin adını açıqladı - MÜSAHİBƏ (azerbaijani nyelven). publika.az. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
↑ (franciául) "Les liaisons dangereuses de la police turque", Le Monde diplomatique, March 1997
↑ H.A. Aliyev, K.G.B. Officer And Azeri Leader, 80, Dies. www.nytimes.com. The New York Times. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
↑ Azerbaijan's Ilham Aliyev claims election victory. www.bbc.co.uk. BBC. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Azərbaycan dövlət başçılarının siyahısı című azeri Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[turkey-bio-1] Memmed Amin Resûlzâde (Bakû/Novhanı, 31 Ocak 1884 - Ankara, 6 Mart 1955) (PDF). Ministry of Culture and Tourism of Turkey. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 2.)

[2] Akhundov, Fuad: Democratic Republic of Azerbaijan Leaders. www.azer.com. Azerbaijan International. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[Min-3] Ministry of Finance of Republic of Azerbaijan. History of the ministry. [2011. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 8.)

[4] Черкесское имя в истории Азербайджана (russian nyelven). [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[5] Lazitch and Drachkovitch, Biographical Dictionary of the Comintern, pg. 444.

[6] «ЗА УБИЙСТВОМ ГЕНЕРАЛА ДУМБАДЗЕ СТОИТ СААКАШВИЛИ» (russian nyelven). vesti.az. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[7] Каминский Григорий Наумович (russian nyelven). [2019. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[8] Getty, J. Arch, Origins of the Great Purges: The Soviet Communist Party Reconsidered, 1933-38, (Cambridge: Cambridge University Press, 1987), 207.

[9] Ахундов Рухулла Али оглы (russian nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[10] Moscow and the delimitation of Karabakh in the 1920s. biweekly.ada.edu.az. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[11] The Big Territorial Giveaway (II part). www.visions.az. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[12] Справочник по истории Коммунистической партии и Советского Союза 1898 - 1991. Полонский Владимир Иванович. (Hozzáférés: 2010. május 14.)

[13] Stalin-Kaganovich correspondence, 1931-1936. Yale University Press, 408. o. (2003). ISBN 0-300-09367-5. Hozzáférés ideje: 2012. január 24.

[14] Black garden: Armenia and Azerbaijan through peace and war. New York and London: New York University, 138. o. (2003). ISBN 0-8147-1944-9. Hozzáférés ideje: 2010. május 4.

[15] İstiqlal tariximizdə Gəncə: əzəli və şanlı adın bərpası uğrunda mücadiləyə bir baxış

[16] Lewis Siegelbaum: Seventeen Moments in Soviet History. 1973: Shakeup in the Republics. [2012. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)

[17] Louise I. Shelley. Policing Soviet Society: The Evolution of State Control, Routledge, 1996, ISBN 0-415-10469-6, p. 88

[18] Historical dictionary of Azerbaijan. Lanham, Maryland: Scarecrow Press, Inc, 30. o. (1999). ISBN 0-8108-3550-9. Hozzáférés ideje: 2010. május 4.

[barylski-19] Robert V. Barylski. "The Russian Federation and Eurasia's Islamic Crescent", Europe-Asia Studies, Vol. 46, No. 3. (1994), p. 397

[ayaz-20] Exiled Former President Returns To Azerbaijan For Son's Funeral. www.rferl.org. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[21] Yaqub Məmmədov nurçuları Azərbaycana gətirənin adını açıqladı - MÜSAHİBƏ (azerbaijani nyelven). publika.az. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

[22] (franciául) "Les liaisons dangereuses de la police turque", Le Monde diplomatique, March 1997

[23] H.A. Aliyev, K.G.B. Officer And Azeri Leader, 80, Dies. www.nytimes.com. The New York Times. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)

[24] Azerbaijan's Ilham Aliyev claims election victory. www.bbc.co.uk. BBC. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

Sablon:Azerbajdzsán államfői m v sz Azerbajdzsán államfői, államvezetői
Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság (1918–1920)	Məhəmməd Əmin Rəsulzadə (1918) Əlimərdan bəy Topçubaşov (1918–20) Məmməd Yusif Cəfərov (ideiglenes, 1920)
Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (1920–1991) (Az AKP első titkárai)	Mirzə Davud Hüseynov (1920) Grigorij N. Kaminszkij (1920–21) Szergej M. Kirov (1921–25) Ruhulla Axundov (1925–26) Levon Mirzoján (1926–29) Nikolay Gikalo (1929–30) Vlagyimir I. Polonszkij (1930–33) Ruben Rubenov (1933) Mir Cəfər Bağırov (1933–53) Mir Teymur Yaqubov (1953–54) İmam Mustafayev (1954–59) Vəli Axundov (1959–69) Heydər Əliyev (1969–82) Kamran Bağırov (1982–88) Əbdürrəhman Vəzirov (1988–90) Ayaz Mütəllibov (1990–91)
Azerbajdzsáni Köztársaság (1991 óta)	Ayaz Mütəllibov (1991–92) Yaqub Məmmədov (ideiglenes, 1992) Ayaz Mütəllibov (1992) İsa Qəmbər (ideiglenes, 1992) Əbülfəz Elçibəy (1992–93) Heydər Əliyev (1993–2003) İlham Əliyev (2003 óta)