2024-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
| |||||||||||||
A rendszerváltás utáni kilencedik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2024. február 26-án tartották. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is köztársaságielnök-jelöltté válhasson, az alaptörvény alapján az Országgyűlés legalább negyven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.
A választás szabályai[szerkesztés]
_(cropped).jpg)
A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a (66,67%-a) támogatja valamelyik jelöltet. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A két lehetséges fordulót 2 egymást követő napon be kell fejezni.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A választás oka[szerkesztés]
A 2022. március 10-én megválasztott Novák Katalin 2024. február 10-én az állami televízióban mondott beszédében bejelentette lemondását a köztársasági elnöki címről, miután személyét több támadás is érte egy, a bicskei pedofilbotrányban érintett személynek adott elnöki kegyelemmel kapcsolatban.
Jelöltek[szerkesztés]
Korai jelöltek[szerkesztés]
Kormánypárti esélyesek[szerkesztés]
- Kövér László, az Országgyűlés elnöke.[1]
- Merkely Béla, magyar orvos, intervenciós kardiológus, sportorvos szakorvos, egyetemi tanár[2]
- Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter[2]
- Stumpf István, jogász, szociológus, egyetemi tanár[2]
- Trócsányi László, korábbi alkotmánybíró, korábbi párizsi nagykövet, korábbi igazságügyi miniszter, európai parlamenti képviselő.[1]
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter.[1]
- Maróth Miklós, filológus, egyetemi tanár.[3]
Ellenzéki esélyesek[szerkesztés]
- Iványi Gábor, metodista lelkész.[4]
Sulyok Tamás jelölése[szerkesztés]
2024. február 22-én a Balatonalmádiban megtartott közös frakcióülésen tárgyalták a kormánypártok a Fidesz és a KDNP az államfő kérdését. A frakcióülést követő sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy a kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik államfőnek.[5][6]
További jelöltek[szerkesztés]
- 2024. február 12-én a Mi Hazánk Mozgalom bejelentette, hogy Csath Magdolna, Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdászt, a közgazdaság-tudomány doktorát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori főtanácsadóját jelölik államfőnek. A párt közleményében kifejtette, hogy: „Csath Magdolna személyével egy pártok felett álló, életpályájával már bizonyított köztársasági elnöke lenne Magyarországnak”.[7][8]
- 2024. február 13-án a Párbeszéd-Zöldek bejelentette, hogy Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok korábbi országgyűlési biztosát jelöli köztársasági elnöknek.[9]
- 2024. február 14-én az LMP – Magyarország Zöld Pártja bejelentette, hogy Hack Péter jogtudóst, egyetemi tanárt, volt országgyűlési képviselőt jelöli köztársasági elnöknek.[10]
Közvetlen államfőválasztás[szerkesztés]
A közvetlen államfőválasztás intézménye az 1990-es rendszerváltás óta többször is felmerült. Először a négyigenes népszavazás eredménye hiúsította meg a bevezetést, majd az érdektelenségbe fulladt 1990-es népszavazás miatt - ahol egyébként a többség 85%-ék a közvetlen államfőválasztás mellett döntött. - nem került bevezetésre a közvetlen államfőválasztás.
Novák Katalin lemondása után a Demokratikus Koalíció[11], a Momentum Mozgalom[12], a Magyar Szocialista Párt[13], a Jobbik-Konzervatívok, a Párbeszéd-Zöldek és a Mi Hazánk Mozgalom is közleményben követelte a közvetlen államfőválasztás intézményének bevezetését.
Választás[szerkesztés]
| Köztársasági elnökválasztás, 2024
(első forduló) | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Jelölt | Jelölő párt | Szavazatok száma | %
(összes képviselő) |
%
(összes szavazat) |
%
(érvényes szavazat) |
| Sulyok Tamás | Fidesz-KDNP | 134 | 67,67 | 91,78 | 96,40 |
| Érvényes szavazat | 139 | 70,20 | 95,21 | 100,00 | |
| Érvénytelen szavazat | 7 | 3,54 | 4,79 | ||
| Összes szavazat | 146 | 73,74 | 100,00 | ||
| Nem szavazott | 52 | 26,26 | |||
| Összes képviselő | 198 | 100,00 | |||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Új államfőválasztás: Kik lehetnek a lehetséges jelöltek?. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ a b c Csaba, Kunstár: Közülük jelölhetik az új államfőt: nem baj, ha szürke vagy savanyú, csak támadhatatlan legyen (magyar nyelven). index.hu, 2024. február 12. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
- ↑ Ádám, Kolozsi: Új nevek az elnökcastingban: Maróth Miklós és Merkely Béla népszerűségét mérik egy kormányközeli kutatásban (magyar nyelven). 444, 2024. február 14. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Újabb három név vetődött fel köztársaságielnök-jelöltként. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
- ↑ Itt a nagy bejelentés: Sulyok Tamás a kormánypártok államfőjelöltje. (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- ↑ Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Fidesz államfőjelöltje. (Hozzáférés: 2024. február 22.)
- ↑ Sándor, Németh Márton: Bejelentették az első köztársaságielnök-jelöltet (magyar nyelven). index.hu, 2024. február 12. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
- ↑ Csath Magdolnát jelöli államfőnek a Mi Hazánk. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
- ↑ Kaltenbach Jenő, korábbi ombudsmant jelöli köztársasági elnöknek a Párbeszéd. (Hozzáférés: 2024. február 13.)
- ↑ Az LMP a kormánypártnak és az ellenzéknek is közös jelöltet ajánl Hack Péter személyében. (Hozzáférés: 2024. február 15.)
- ↑ Friss: A DK kezdeményezi a közvetlen államfőválasztást. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ Közvetlen államfőválasztást követelünk. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ Az ellenzék közvetlen államfőválasztást követel. (Hozzáférés: 2024. február 11.)