Kantábriai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kantábriai-ház
Spanyol nyelvű leszármazási táblázat(az asztúriai királyokat ciánkék, a leóni királyokat narancssárga szín jelöli)
Spanyol nyelvű leszármazási táblázat
(az asztúriai királyokat ciánkék, a leóni királyokat narancssárga szín jelöli)
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Asztúria királyai
Időszak 739910
Államnév León királyai
Időszak 9101037

Alapító Cantábriai Péter († 730)
Utolsó tag III. Bermudo leóni király († 1037)

A Kantábriai-ház a spanyol területeken uralkodott első királyi dinasztiának az elnevezése. A Kantábriai-ház vizigót (avagy nyugati gót) eredetű dinasztia volt, amelyet azonban a történetírás már asztúriai – spanyol – dinasztiának tart; ez a dinasztia volt az Asztúriai Királyság első királyi háza, az első spanyol királyi ház. A dinasztia elnevezése onnan ered, hogy a belőle származó első királynak, I. Alfonznak az apja, Péter, Kantábria hercege volt. Egyes feltételezések szerint a dinasztia ősei között voltak Leovigild (519-586) és I. Rekkared (559-601) vizigót királyok.

Az Asztúriai Királyság, amelynek első uralkodója a legendás király, Pelayo (?-737) volt, a mai Spanyolország északi területén, 718-ban jött létre.[1] A királyság székhelye először Cangas de Onis, aztán Pravia, majd Oviedo lett. I. García király 910-ben a királyság fővárosává León városát tette; ettől kezdődően a királyság neve Leóni Királyság.

Asztúria királyai a Kantábriai-házból[szerkesztés]

  • I. Katolikus Alfonz (693-757), Péternek (?-?), Kantábria hercegének a fia, feleségül vette Ermesindát (?-?), Pelayo leányát; uralkodott: 739-től 757-ig,[2]
  • I. Kegyetlen Fruela (722-768) (meggyilkolták), az előzőnek a fia; uralkodott: 757-től 768-ig,
  • Aurelio (740?-774), Péternek, Kantábria hercegének az unokája, Fruelának (?-765), Kantábria hercegének (I. Alfonz király öccsének) a fia (I. Fruela király unokatestvére); uralkodott: 768-tól 774-ig;[3]
  • Bitorló Mauregato (?-788), I. Alfonz király házasságon kívül született fia; uralkodott: 783-tól 788-ig,
  • I. Diakónus Bermudo (750?-797), Aurelio király öccse; uralkodott: 788-tól 791-ig (lemondott),
  • II. Szűz Alfonz (759-842), I. Fruela király fia; uralkodott: 791-től 842-ig,
  • I. Ramiro (791-850), I. Bermudo király fia; uralkodott: 842-től 850-ig,
  • I. Ordoño (831?-866), az előzőnek a fia; uralkodott: 850-től 866-ig,
  • III. (Nagy) Alfonz (838?, 848?-910), az előzőnek a fia; uralkodott: 866-tól 910-ig (lemondott).

León királyai a Kantábriai-házból[szerkesztés]

  • I. García (871?-914), III. Alfonz asztúriai király fia; uralkodott: 910-től 914-ig,
  • II. Ordoño (873-924), az előzőnek az öccse; uralkodott: 910-től 924-ig (Galícia királya: 910-től 924-ig),
  • II. Fruela (875?-925), az előzőnek az öccse; uralkodott: 924-től 925-ig,[4]
  • IV. Szerzetes Alfonz (897?-933), II. Ordoño fia; uralkodott: 925-től 931-ig (lemondott),[5]
  • II. Nagy Ramiro (898?-951), az előzőnek az öccse; uralkodott: 931-től 951-ig (Galícia királya: 929-től 951-ig),
  • III. Ordoño (926?-956), az előzőnek a fia; uralkodott: 951-től 956-ig,
  • I. Kövér Sancho (932?-966) (meggyilkolták), az előzőnek az öccse; uralkodott: 956-tól 958-ig, és 959-től 966-ig,
  • IV. Rossz Ordoño (924?, 926?-962), IV. Alfonz király fia; uralkodott: 958-tól 959-ig (elűzték),[6]
  • III. Gyermek Ramiro (961-985), I. Sancho király fia; uralkodott: 966-tól 984-ig (elűzték),[7]
  • II. Köszvényes Bermudo (953?-999), III. Ordoño király házasságon kívül született fia; uralkodott: 984-től 999-ig,[8]
  • V. Nemeslelkű Alfonz (994-1028) (ostrom közben elesett), az előzőnek a fia; uralkodott: 999-től 1028-ig,
  • III. Bermudo (1010?, 1017?-1037) (csatában elesett), az előzőnek a fia; uralkodott: 1028-tól 1037-ig (vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pelayo és fia, Favila asztúriai király nem a Kantábriai-házból származtak.
  2. 737-től 739-ig Favila, Pelayo fia, Ermesinda testvére volt Asztúria királya, fiúgyermeke nem volt.
  3. 774-től 783-ig Silo (?-783) uralkodott, I. Alfonz király veje (I. Alfonz és Ermesinda leányát, Adosindát (?-785) vette feleségül).
  4. II. Fruela 910-től 925-ben bekövetkezett haláláig Asztúria királya volt, mivel a három testvér, I. García, II. Ordoño és II. Fruela, 910-ben, az apjuk, III. Alfonz lemondásakor, a királyságot maguk között három részre felosztották. – II. Fruela fiát, Froilaz Alfonzt (?-969?) általában nem tartják leóni királynak.
  5. IV. Alfonz 932-ben vissza akarta szerezni a trónt. Az utóda, II. Ramiro, azonban legyőzte, IV. Alfonz fogságba esett, megvakították, és 933-ban fogságban is halt meg.
  6. Van olyan feltételezés, hogy IV. Ordoño nem IV. Alfonz fia, hanem II. Fruela unokája és Froilaz Alfonz fia lett volna.
  7. A forrásmunkák többsége szerint III. Ramirót 984-ben már megfosztották a tróntól. - Olyan forrásmunka is van, amely azt állítja, hogy III. Ramirót 985-ben meggyilkolták. (http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/mittelalter/koenige/leon/ramiro_3_koenig_985.html http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/mittelalter/koenige/leon/bermudo_2_der_gichtige_koenig_999.html)
  8. A forrásmunkák nagyobb része szerint III. Ramirót 984-ben a tróntól megfosztották, és ezért II. Bermudo már 984-től leóni király volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Antonio C. Floriano: Cronología y genealogía de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.