Kantábriai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kantábriai-ház
Spanyol nyelvű leszármazási táblázat (az asztúriai királyokat ciánkék, a leóni királyokat narancssárga szín jelöli)
Spanyol nyelvű leszármazási táblázat
(az asztúriai királyokat ciánkék, a leóni királyokat narancssárga szín jelöli)
AlapítóCantábriai Péter († 730)
Utolsó tagIII. Bermudo leóni király († 1037)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kantábriai-ház témájú médiaállományokat.

A Kantábriai-ház a spanyol területeken uralkodott első királyi dinasztiának az elnevezése. A Kantábriai-ház vizigót (avagy nyugati gót) eredetű dinasztia volt, amelyet azonban a történetírás már asztúriai – spanyol – dinasztiának tart; ez a dinasztia volt az Asztúriai Királyság első királyi háza, az első spanyol királyi ház. A dinasztia elnevezése onnan ered, hogy a belőle származó első királynak, I. Alfonznak az apja, Péter, Kantábria hercege volt. Egyes feltételezések szerint a dinasztia ősei között voltak Leovigild (519-586) és I. Rekkared (559-601) vizigót királyok.

Az Asztúriai Királyság, amelynek első uralkodója a legendás király, Pelayo (?-737) volt, a mai Spanyolország északi területén, 718-ban jött létre.[1] A királyság székhelye először Cangas de Onis, aztán Pravia, majd Oviedo lett. I. García király 910-ben a királyság fővárosává León városát tette; ettől kezdődően a királyság neve Leóni Királyság.

Asztúria királyai a Kantábriai-házból[szerkesztés]

  • I. Katolikus Alfonz (693-757), Péternek (?-?), Kantábria hercegének a fia, feleségül vette Ermesindát (?-?), Pelayo leányát; uralkodott: 739-től 757-ig,[2]
  • I. Kegyetlen Fruela (722-768) (meggyilkolták), az előzőnek a fia; uralkodott: 757-től 768-ig,
  • Aurelio (740?-774), Péternek, Kantábria hercegének az unokája, Fruelának (?-765), Kantábria hercegének (I. Alfonz király öccsének) a fia (I. Fruela király unokatestvére); uralkodott: 768-tól 774-ig;[3]
  • Bitorló Mauregato (?-788), I. Alfonz király házasságon kívül született fia; uralkodott: 783-tól 788-ig,
  • I. Diakónus Bermudo (750?-797), Aurelio király öccse; uralkodott: 788-tól 791-ig (lemondott),
  • II. Szűz Alfonz (759-842), I. Fruela király fia; uralkodott: 791-től 842-ig,
  • I. Ramiro (791-850), I. Bermudo király fia; uralkodott: 842-től 850-ig,
  • I. Ordoño (831?-866), az előzőnek a fia; uralkodott: 850-től 866-ig,
  • III. (Nagy) Alfonz (838?, 848?-910), az előzőnek a fia; uralkodott: 866-tól 910-ig (lemondott).

León királyai a Kantábriai-házból[szerkesztés]

  • I. García (871?-914), III. Alfonz asztúriai király fia; uralkodott: 910-től 914-ig,
  • II. Ordoño (873-924), az előzőnek az öccse; uralkodott: 910-től 924-ig (Galícia királya: 910-től 924-ig),
  • II. Fruela (875?-925), az előzőnek az öccse; uralkodott: 924-től 925-ig,[4]
  • IV. Szerzetes Alfonz (897?-933), II. Ordoño fia; uralkodott: 925-től 931-ig (lemondott),[5]
  • II. Nagy Ramiro (898?-951), az előzőnek az öccse; uralkodott: 931-től 951-ig (Galícia királya: 929-től 951-ig),
  • III. Ordoño (926?-956), az előzőnek a fia; uralkodott: 951-től 956-ig,
  • I. Kövér Sancho (932?-966) (meggyilkolták), az előzőnek az öccse; uralkodott: 956-tól 958-ig, és 959-től 966-ig,
  • IV. Rossz Ordoño (924?, 926?-962), IV. Alfonz király fia; uralkodott: 958-tól 959-ig (elűzték),[6]
  • III. Gyermek Ramiro (961-985), I. Sancho király fia; uralkodott: 966-tól 984-ig (elűzték),[7]
  • II. Köszvényes Bermudo (953?-999), III. Ordoño király házasságon kívül született fia; uralkodott: 984-től 999-ig,[8]
  • V. Nemeslelkű Alfonz (994-1028) (ostrom közben elesett), az előzőnek a fia; uralkodott: 999-től 1028-ig,
  • III. Bermudo (1010?, 1017?-1037) (csatában elesett), az előzőnek a fia; uralkodott: 1028-tól 1037-ig (vele a Kantábriai-ház férfiágon kihalt.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pelayo és fia, Favila asztúriai király nem a Kantábriai-házból származtak.
  2. ↑ 737-től 739-ig Favila, Pelayo fia, Ermesinda testvére volt Asztúria királya, fiúgyermeke nem volt.
  3. ↑ 774-től 783-ig Silo (?-783) uralkodott, I. Alfonz király veje (I. Alfonz és Ermesinda leányát, Adosindát (?-785) vette feleségül).
  4. ↑ II. Fruela 910-től 925-ben bekövetkezett haláláig Asztúria királya volt, mivel a három testvér, I. García, II. Ordoño és II. Fruela, 910-ben, az apjuk, III. Alfonz lemondásakor, a királyságot maguk között három részre felosztották. – II. Fruela fiát, Froilaz Alfonzt (?-969?) általában nem tartják leóni királynak.
  5. ↑ IV. Alfonz 932-ben vissza akarta szerezni a trónt. Az utóda, II. Ramiro, azonban legyőzte, IV. Alfonz fogságba esett, megvakították, és 933-ban fogságban is halt meg.
  6. ↑ Van olyan feltételezés, hogy IV. Ordoño nem IV. Alfonz fia, hanem II. Fruela unokája és Froilaz Alfonz fia lett volna.
  7. ↑ A forrásmunkák többsége szerint III. Ramirót 984-ben már megfosztották a tróntól. - Olyan forrásmunka is van, amely azt állítja, hogy III. Ramirót 985-ben meggyilkolták. (http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/mittelalter/koenige/leon/ramiro_3_koenig_985.html http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/mittelalter/koenige/leon/bermudo_2_der_gichtige_koenig_999.html)
  8. ↑ A forrásmunkák nagyobb része szerint III. Ramirót 984-ben a tróntól megfosztották, és ezért II. Bermudo már 984-től leóni király volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Antonio C. Floriano: Cronología y genealogía de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kantábriai-ház&oldid=21922489”