II. Ramiro leóni király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Ramiro
Ramiro Ordoñez
Ramiro2Leon.jpg

Leóni király
Uralkodási ideje
931951
Elődje IV Alfonz
Utódja III. Ordoño
Életrajzi adatok
Született 898
Elhunyt 951. január 5. (53 évesen)
León
Házastársa 1) Adosinda Gutiérrez
2) Urraca Sánches
Gyermekei 1.-től:
1. Bermudo
2. Terézia
3. III. Ordoño király

2.-tól:
4. I. Sancho király
5. Elvira Ramírez
Édesapja II. Ordoño
Édesanyja Elvira Menéndez
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ramiro témájú médiaállományokat.

A Kantábriai-házból származott II. Ramiro (898951. január 5.) leóni király (931–951) jelentős uralkodó volt a királyság történetében, amit előneve – Nagy (el Grande) – is tükröz. II. Ordoño (873924) galiciai (910924) és leóni király (914924) első feleségétől, Elvira Menéndeztől született második fiaként látta meg a napvilágot.

Froilaz Alfonz elűzése (925) után a portugál területek többé-kevésbé névleges fennhatóságát kapta meg (mivel Portugália grófnője Mumadona Dias, Coimbra grófja pedig Aires Mendes maradt). Ramiro ekkor felvette a „portugál területek királya” címet, és ezzel névlegesen ő vált az első portugál királlyá. 926-ban, amikor Mendo Gonçalves feleségül vette Mumadona Diast, II. Ramiro Viseuba költöztette királyi székhelyét; ezt az udvart 930-ig tartotta fenn.

931-ben, felesége halálakor bátyja, IV. Alfonz (897?–933) az ő javára mondott le a trónról annak ellenére, hogy volt fia, Ordoño (926962), a későbbi IV. Ordoño leóni király (958959/960). IV. Alfonz kolostorba vonult, Ramiro pedig II. Ramiro néven León királya lett. Még ebben az évben foglyul ejtette Froilaz Alfonzt, majd megvakíttatta és kolostorba záratta.

A következő évben (932-ben) IV. Alfonz meggondolta magát, és vissza akart térni a trónra, II. Ramiro azonban legyőzte. Őt is elfogták, megvakították, és a következő évben meg is halt a fogságban.

II. Ramiro uralkodása idején szinte állandósultak a mórok támadásai a leóni királyság ellen, mivel a Córdobai Emirátus ura, az Omajjád dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891–961), aki emírként 912-től 929-ig, majd kalifaként 929-től 961-ig uralkodott, uralma alatt élte fénykorát a mór állam; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus. II. Ramiro azonban szövetségre lépett Navarrával (amit ekkor még Pamplonai Királyságnak neveztek) és Aragóniával, így eredményesen vette fel a harcot a mórokkal: több nagy győzelmet aratott III. Abd Al-Rahmán, illetve seregei felett:

II. Ramiro Kasztília önállósodási törekvéseit azonban nem tudta megfékezni. A Lara-ház (egyes forrásmunkák szerint egyik őse ugyancsak a Kantábriai-házból származott) kiemelkedő alakja, Fernán González gróf (910970) egyesítette a kasztíliai grófságokat, és ezzel ő lett az egyesített Kasztília első grófja (930970). A grófi címet családjában örökletessé tette. Jelentős szerepe volt a mórok felett Osmánál aratott győzelemben és a simancasi diadalban is. Vele kezdődik Kasztília politikai története, jelentős függetlenedése a Leóni Királyságtól. Ettől kezdve Kasztília grófjai gyakran ellenséges viszonyban álltak egyre névlegesebb hűbéruraiakkal, a leóni királyokkal.

II. Ramiro romantikus festményen

II. Ramiro két fia is leóni király lett. Ordoño (926?–956) III. Ordoño néven (951956), Sancho (932?–966) pedig I. Sancho néven (956958, 959/960966) uralkodott. A fivérek féltestvérek voltak: Ordoño édesanyja Adosinda Guttiérez (902?–941?), Sancho édesanyja pedig Urraca (? -956), aki a Ximena- (Jimena, Jiménez)-házból származó I. Sanchó (?–925), pamplonai király (905925) leánya, III. García navarrai király (919–970), pamplonai király (931–970) testvére volt.

Források[szerkesztés]

Előd:
IV. Szerzetes Alfonz
León királya

931951

Utód:
III. Ordoño
Galicia királya

931951