Pelayo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pelayo
Pelayo covadongai emlékműve
Pelayo covadongai emlékműve

Asztúria király
Uralkodási ideje
718737
Elődje nincs
Utódja Favila
Életrajzi adatok
Született 690
Asztúria
Elhunyt 737
Cangas de Onís
Házastársa Gaudiosa
Gyermekei Favila
Ermesinda
Édesapja Favila

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelayo témájú médiaállományokat.

Pelayo (? – 737) az Asztúriai Királyság első, legendás hírű uralkodója.

Származása[szerkesztés]

Származásáról megoszlanak a vélemények. Az egyik feltételezés szerint az apja Fáfila nevű nemes, vagy herceg (Kantábria hercege?) volt, míg egy másik változat szerint Pelayo a 711-ben meghalt, feltehetően a mórok ellen elesett, Roderik vizigót király unokatestvére volt. E feltételezés szerint ugyanis Cindasuinto vizigót nemes fiai Teudofredo és Ueremundo voltak, Teudofredo pedig Roderiknek, Ueremundo pedig Pelayonak lett volna az apja. Van olyan feltételezés is, amely szerint Fáfila – Pelayo apja –, és Teudofredo – Roderik apja –, testvérek, Cindasuinto fiai, ebben a genealógiában Ueremundo nem szerepel. Az apa személyének bizonytalansága miatt – nyilvánvalóan – a király édesanyjának kiléte sem tisztázott.

Uralkodása[szerkesztés]

Ismereteink szerint az araboknak a Hispániai-félsziget meghódítására irányuló, elsöprő erejű támadásának megindulását (711) követően, Pelayo a felbomlott Vizigót Királyság nemeseivel a félsziget északi részére, Kantábria hegyvidékére menekült, lázadást robbantott ki Munuza mór kormányzó ellen. Pelayót elfogták és túszként Córdobába hurcolták, de 717-ben megszökött és újra az asztúriai mór-ellenes felkelők élére állt. A lázadókat beszorították a Picos de Europa hegyei közé, mégis feltartóztatták a mór sereg erőteljes támadásait, a Monte Auseba-i csatában megfutamították a mórokat és megalapították az Asztúriai Királyságot, amelynek Pelayo 718-tól a haláláig, 737-ig, a királya lett. A királyi székhely Cangas de Onísban volt. 722-ben az arab hódítók – spanyol vonatkozásban ismertebb elnevezés szerint a mórok – ellen, Covadongánál jelentős győzelmet aratott. Ezzel biztosította az új királyság fennmaradását – Asztúriát a mórok soha nem tudták elfoglalni –, de el is indította a reconquistának, azaz a félszigetnek a móroktól való visszafoglalásának több mint hétszáz évig tartó folyamatát. Pelayo király a keresztény ellenállás fontos jelképévé vált a középkori spanyol történelemben és irodalomban.

Pelayo felesége Gaudiosa volt, utóda a fiuk, Favila (? – 739) lett.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Antonio C. Floriano: Cronologia y genealogia de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
  • Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968–1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711–1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364–1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
  • Uralkodók és dinasztiák (Magyar Világ Kiadó, 2001.)
  • http://www.homar.org/genealog/
  • http://www.genealogie-mittelalter.de/
Előd:
nincs
Asztúria királya

718737

Utód:
Favila