Covadonga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Covadonga
A covadongai székesegyház
A covadongai székesegyház
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Tartomány Onís
Község Cangas de Onís
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság257 m
Terület2,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Covadonga (Spanyolország)
Covadonga
Covadonga
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 19′ 00″, ny. h. 5° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 19′ 00″, ny. h. 5° 03′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Covadonga témájú médiaállományokat.

Covadonga (asztúriai nyelven: Cuadonga) egy spanyolországi (asztúriai) település a Picos des Europa hegység területén. Környezetében helyezkedik el a Parque de Nacional des Covadonga y Picos de Europa elnevezésű nemzeti park. Covadonga és a közvetlen környezetét alkotó nemzeti park Spanyolország különösen jelentős történelmi, egyháztörténeti, sport-, turisztikai és természeti jelentőséggel bíró területe. A település megálló – kiegészítő zarándokhelye – a Santiago de Compostelába vezető „északi” vagy „partmenti” Camino de la Costa zarándokútnak.

A település elnevezése[szerkesztés]

A nyugati gót királyság összeomlása, a mórok döntő győzelme után Pelayo a történelmi legenda szerint Asztúria első királya (megh. 737) környezeteként néhány száz harcos ide, a hegyekbe menekült. Pelayo harcosai 722-ben győzelmes csatát vívtak a mórokkal, s ezt az eseményt tekinti a világtörténelem a mórok Ibériából, illetve Európából történő kiűzésére irányuló szabadságharc, a reconquista - megszokott magyar kifejezéssel - a rekonkviszta - kezdetének. (Egyes hagyományok arra utalnak, hogy esetleg maga a csata is itt zajlott le.) A győzelem emlékére az egyik covadongai barlangban (Santa Cueva, azaz Szent Barlangban) emlékoltárt emeltek a harcokban segítséget nyújtó Szűzanya tiszteletére. Ennek a barlangnak az elnevezéséből - Cova Dominica (az Úrnő Barlangja) - némi átalakulással keletkezhetett a Covadonga helynév.[1]

Története[szerkesztés]

Az említett győzelem után itt alakult meg az Aszturiai Királyság, s ezért innen indult hosszú, küzdelmes, de végül győzelemmel végződő útjára a rekonkviszta.[2]

Covadonga, konkviszta és a rekonkviszta[szerkesztés]

A korábbiakban - alapvetően hagyományra alapozottan - kialakult, vallásos jellegű momentumokat is tartalmazó történettel párhuzamosan, másféle megközelítések is élnek, melyek az adott történelmi körülményekhez (talán) jobban igazodhatnak. Ilyen például M. Vincent ismertetése is:[3] "...Ahogy Ferdinánd és Izabella olasz udvaronca és káplánja Petrus Martyr d' Anghiera (1457-1526) mondta az egyiptomi szultánnak 1502-ben, Spanyolország belső árulás áldozata lett. E szerint az értelmezés szerint egy bizonyos Julianus gróf hívta be Tarikot Észak-Afrikából, hogy segítsen bosszút állni Roderik királyon azért a sérelemért, amelyet állítólag a király követett el Julianus lánya ellen. Valamikor 718-ban, vagy 719-ben Pelayónak, egy nyugati gót nemesnek sikerült vereséget mérnie a muzulmán erőkre Covadongánál. Ebben az apró csetepatéban - amelyről később azt állították, hogy a keresztény nők úgy segítették a férfiakat, hogy köveket zúdítottak a muzulmán hódítókra - a történészek azóta is Spanyolország keresztény visszahódításának kezdetét látják...."

Földrajzi és természeti adottságai[szerkesztés]

Földrajzi adatai[szerkesztés]

  • Pena Santa (2596 m)

Települések[szerkesztés]

Hegyek, hegycsúcsok, barlangok, hágók[szerkesztés]

  • La Santa Cueva
  • Puerto de Panderruedas
  • Puerto del Ponton (1311 m)
  • Puerto de Pandetrave (1562 m)
  • Puerto de San Glorio (1609 m)

Folyók, vizesések, tavak[szerkesztés]

  • Ercina-tó
  • Enol-tó
  • Bricial-tó (fantom-tó)
  • (Vizesés ?)

Gazdasági és közlekedési adottságok[szerkesztés]

  • közúti
  • vasúti
  • vizi
  • légi

Idegenforgalmi-, turisztikai körülmények[szerkesztés]

  • adottságok, kínálat, látnivalók

>> Bazilika (1891)

>> Kincstár

>> Pelayo emlékmű

>> Szent Barlang (Santa Cueva)

>> Madonna kegyszobor (Virgen de Covadonga)

>> Mirador de la Reina (A királynő kilátója)

>> Hotel Pelayo

>> Lago Enol (tengerszem)

>> Lago de la Encia (tengerszem)

>> Bricial-tó (fantom-tó)

>> (barlangok)

>> (vizesések)

Covadonga és a Vuelta a España[szerkesztés]

Juanfran de Cruz spanyol újságíró szerint, mint minden sportágnak, úgy a kerékpározásnak is számos mítosza van, azonban ezek némelyike nem hús-vér emberhez, hanem valamely aszfaltozott úthoz, útszakaszhoz szól. „A Lagos de Covadonga emelkedője" – szerinte – „az utóbbi kategóriába sorolható, ahogyan az Alpe d’Huez, vagy a Tourmalet Fran­ciaországban, illetve a Mortirolo és a Marmolada (a Fedaia-hágó) Olaszországban.” Enrique Franco, a Vuelta a España főnöke, a 80-as évek elején útnak indult, hogy megkeresse Spanyolország válaszát az Alpe l'Huezre, arra az emelkedőre, amely az 1970-es évek közepétől néhány esztendő alatt a Tour de France ikonjává vált. Habár a Covadonga csúcsa közelében Buffererában élénk bányate­vékenység folyt (higanyt, vasasat és magnéziumot bányásztak), Franco szerencsével járt. Az emelkedő ugyan nem hosszú, de ördögien meredek, ráadásul La Huesera és a Mirador de la Reina (A királynő lelátója) magasságában két igazán gonosz kaptatóval is rendelkezik. A Lagos azonban még olyant is fel tudott mutatni, amivel a francia „Alpe” nem rendelkezett: az érintetlen természet szépségét. A csúcs alatt levő két tó, az Enol és az Ercina, valamint a Picos de Europa hegyeire nyíló csodálatos látvány révén ez a hely szöges ellentéte a déli országrész csúcsainak és a Madrid körüli Sierra de Guadarrama kopár, egyhangú ormainak.[4] Az 1983-as Vuelta két okból vált nevezetessé. Egyrészt, mert itt debütált a Lagos de Covadonga - vagy a bringások nyelvén: „a Lagos” - másrészt mert ez volt az első, amelyet közvetített a televízió is. Így aztán azonnal közhíressé lett. A kerékpárverseny szakasz felszentelése 1996-ban történt meg.

Lagos de Hinault

Ráadásul Julián Gorospe személyében helyi, spanyol győztest is avattak. Ezt a kerékpáros szakaszt a verseny előtt „Lagos de Enol” néven hívták. Manapság Lagos de Hinault nak hívják, első méltatója alapján. A korabeli nemzetközi hírű francia kerékpárversenyző, Bernard Hinault a covadongai versenyszakaszról – összehasonlítva a francia Alpe d’Huez-zel - úgy nyilatkozott, hogy ez „a világ egyik legnehezebbike”, Egy másik versenyző azt nyilatkozta, hogy a Lagos látványa mélyen beleivódott a résztvevők és közönség emlékezetébe. Mások szerint „látványos versenymezőről van szó, ezért minden spanyol körverseny szervezésekor érinteni kell ezt a szakaszt. Környezetéről megjegyzik, hogy 100 kilométeres körzeten belül két kolosszus őrzi a helyet: az Angliru és vele szemben a Lagos de Covadonga.

Testvértelepülések[szerkesztés]

A település jelentős személyei[szerkesztés]

Képgaléria (szerkesztés közi)[szerkesztés]

Források és irodalom[szerkesztés]

  • UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3.k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
  • Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
  • Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
  • Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
  • Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
  • Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
  • Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
  • Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
  • Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
  • Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
  • Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
  • D. Friebe - P. Golding: Hegynek fel Európa legkiválóbb kerékpáros kaptatói - Nat. Geogr. - helytelen ISBN kód: 978 615 5105 29. 6.

Külső hivatkizások, Csatlakozó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentirmai
  2. M.C.Vincent
  3. A Spanyol és portugál világ atlasza, p.43-44
  4. ^ a b Friebe