Tourmalet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tourmalet (Col du Tourmalet)
Col tourmalet 01.jpg
Földrajzi adatok
Országok Franciaország
Legmagasabb pont2115 m
Elhelyezkedése
Tourmalet (Franciaország)
Tourmalet
Tourmalet
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 42° 54′ 25″, k. h. 0° 08′ 53″Koordináták: é. sz. 42° 54′ 25″, k. h. 0° 08′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tourmalet témájú médiaállományokat.

Tourmalet-hágó (fr.: Col du Tourmalet) a franciaországi Languedoc-Roussillon-Midi-Pyrénée régiójának területén levő Centrál-Pireneusok egyik 2115 tszf. magasságú hegyi hágója, Tarbes várostól délre, a Magas Pireneusok (Hautes-Pyrennées) hegycsoportjában.

Elhelyezkedése, környezete[szerkesztés]

Ismertetése[szerkesztés]

A Pireneusokban nincs magasabban fekvő főút, mint ez a hágószakasz, ilyen aurával és örökséggel rendelkező helyszínt pedig keresve sem lehet találni.[1]

A hágó és a hágóutak[szerkesztés]

2010-ben, a Tour első pireneusi látogatását, azaz a Tourmalet első szereplésének századik évfordulóját ünnepelve rendezett versenyprogramban mind a keleti-, mind a nyugati irányból érkező kaptató (hágóút) is szerepelt. 2011-ig a Tourmalet 75 alkalommal szerepelt a Tour útvonalán, többször bármely más hegynél. Ezzel bizonyítottnak és méltónak számít a Tour ikonjakénti státusza.

  • A keleti hágóút: Sainte-Marie-de-Champs felől induló kaptató a nyugatihoz hasonlóan 7,4%-os általános emelkedésű, de e szakasz karakterében eltér a másiktól, mert ezt részben szemet bántó salakbeton tömbök szegélyezik. Viszont ennek emelkedése lágyan kezdődik a dúsan zöldellő legelők között, ahonnan még nem látni a csúcsot és az egész hegy is takarásban van, majd feltartóztathatatlanul szigorodni kezd La Mongie felé haladva és ott éri el legmeredekebb szakaszát.
  • A nyugati, Luz felőli hágóút majdnem két kilométerrel hosszabb, illetve szintemelkedésben is 137 méterrel több. Ez a nyugati oldali kaptató viszont jóval nyitottabb és festőibb az előbbinél. Luz-Saint-Sauveur felől a csúcs előtti utolsó nyolc kilométeren az emelkedő sehol sem megy 7,5% alá, az utolsó ezer méteren pedig 10% fölé is megy.
  • A hágócsúcs: a Tourmalet hágócsúcsán két emlékmű is található, az egyik Jacques Goddet, a Tour de France 1936-1987 közötti igazgatójáé, a másik Octave Lapiz szobra, akitől a Tourmaletre vonatkozó "Gyilkos" felkiáltás származik és aki a Tourmalet első elérője volt, még ha az utolsó 3 kilométert hóban gyalogolva tette is meg, 1910-ben. A hágócsúcson menedékházszerű vendégfogadó is található.
  • Pic du Midi: A Tourmalet-hágó felett, 250 méterrel fekvő Pic du Midi hegycsúcson található Observatoire del Laquets csillagvizsgálóhoz igen keskeny út vezet, amelyen bármiféle járműforgalom tilos. Ugyanakkor egyes elképzelések terjengnek arról is, hogy ezt az objektumot és környezetét is be szeretnék vonni a Tour valamely mellékprogramjába.[2]

Fontos helyi események[szerkesztés]

..."Ha egy hely nevében benn van a sorsa is, akkor a Col du Tourmalet örök időkre arra "kárhoztatott", hogy a kerékpársport leghíresebb versenyének leglátogatottabb és legnagyobb tiszteletnek örvendő hegye legyen.... Az Aldour és Campan völgyek felett terpeszkedő mogorva, szürke hegytömb, a Tourmalet - a név jelentése szó szerint "rossz kerülőút" - tehát bekerült névrokona, a Tour de France útitervébe. Pedig a versenyt alapító Henri Desgrange (aki az Alpokat tartotta előnyben) ...tiszta őrültségnek tartotta az elképzelést, hogy a mezőny a Tourmaletre másszon.... kollegája Alphonse Steines, aki maga is tehetséges kerékpáros volt, 1910. január végén indult útnak a Pireneusokba. Dacolva a hegy lábánál levő fogadóban kapott tanáccsal, miszerint a Col (hágó) júliusban is alig járható, januárban meg lehetetlen feladat, a vakmerő biciklista a hágó három kilométeres körzetéig eltekert. majd hátrahagyta járművét a hóban. Steinest másnap hajnali három órakor találta meg a felkutatására indult csapat, kábultan, a fáradtságtól tántorogva, de diadalittasan: Desgrange tévedett - a Tourmalet tökéletesen járható..... ".[3]

…”Három évvel később történt, hogy a francia Eugéne Christophe (versenyző) látszólag a dicsőség felé tekert a Touron, s másodikként haladt át a belga Philippe Thys után a Tourmalet csúcsán, azonban elereszkedés közben egy kátyúba hajtott és eltört kerékpárjának első villája. Christophe tíz kilométert gyalogolt lefelé a hegyről Sainte Mariie de Campanig és felkereste a helyi kovácsműhelyt, hogy megjavíttassa a biciklit. Pár órával később megint útnak indult immár újra teljesen működőképes járgányával, és megkezdődött az emberi kitartásról szóló történet második felvonása, a luchoni célvonalon Thys mögött végzett”… Többszöri szerencsétlen szereplését követően később csak az vigasztalhatta, hogy az első szerencsétlen élményei alapján került be a Tour korai hőstörténetéről szóló kötetbe.

Képgaléria[szerkesztés]

Források, irodalom[szerkesztés]

  • J. Ardagh - C. Jones: A francia világ atlasza - Helikon K. 1999. - ISBN 963-208-613-9.
  • Kis Csaba: Franciaország (Útikönyv) - Panorama K. 1995. - ISBN 963 243 875 2.
  • D. Friebe - P. Golding: Hegynek fel Európa legkiválóbb kerékpáros kaptatói - Nat. Geogr. 2012. - ISBN 978 615 5105 29 6.
  • ADAC: Autoatlasz 2010-2011.-M.Dumont - D.73751.
  • Pierre Carrey: Legendes du Tour de France - 100 ans de Pyrénées -

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Friebe
  2. Friebe
  3. Pierre Carrey francia író meg is jegyezte: "Olyan korszakról beszélünk, amikor az ember épphogy csak megtanult repülni, a holdra szállás ötlete pedig még teljesen a tudományos-fantasztikus irodalom berkeibe tartozott. A hegymászás egyet jelentett a természettel való dacolással, az istenekre való fittyet hányással. A nagyszerű, bátor férfiak és repülő gépeik igen gyakran szerencsétlenül ripityára törve értek földet."