Görögország uralkodóinak listája
Ez a lap Görögország uralkodóinak listája, amely táblázat tartalmazza a mai modern Görögország egyik elődállamának számító Görög Királyság királyait. Hivatalosan csak az első uralkodót, a Wittelsbach-házból származó I. Ottót hívták Görögország királyának, az utána uralkodó dán Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház monarchái már a görög nép régies megnevezésén alapuló Hellének királya címet viselték.
Görögország királya (1833–62)
[szerkesztés]Az 1832-es londoni konferenciát azért hívták össze, hogy stabil kormányt hozzanak létre a görög szabadságharc során felszabadult Görögországban. A három nagyhatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország) közötti tárgyalások során létrejött a Görög Királyság egy Wittelsbach-házi herceg vezetésével. A döntést még 1832-ben, a konstantinápolyi szerződésben ratifikálták, egyúttal meg is egyeztek az új határokról az Oszmán Birodalommal.
A konferencián az újonnan létrejövő görög koronát Ottó bajor hercegnek ajánlották fel. Megállapodtak az örökösödésről is: Ottó halálát követően leszármazottjaira száll a trón, azok hiányában pedig öccsei öröklik azt. Azt is kikötötték, hogy Görögország és Bajorország semmi esetre sem léphet perszonálunióra.
| Görögország királya | Beiktatása Uralkodási ideje |
Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|---|
| 1. | 1833. február 6. – 1862. október 23. (29 év, 259 nap) |
I. Lajos bajor király és Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő második fia. A Wittelsbach-ház bajor királyi ágának tagja. 1833-ban kínálták fel neki a koronát, majd 1862-ben egy vértelen felkelés során megfosztották trónjától.
| ||
A hellének királya (1863–1924)
[szerkesztés]1862 októberében I. Ottót népfelkelés lemondatta trónjáról. Bár a görögök elutasították a király személyét, a monarchia intézményét támogatták. Sok görög, akik szorosabb kapcsolatot kívántak kialakítani a korszak nagyhatalmával, Nagy-Britanniával, azt az elképzelést támogatta, hogy Viktória királynő és Albert herceg második fia, Edinburgh hercege lehetne a következő uralkodójuk. Lord Palmerston brit külügyminiszter azonban úgy vélte, hogy a görögök „területi bővülésre áhítoznak”, remélve, hogy a brit herceg királlyá választása a Jón-szigetek – amelyek akkor brit protektorátus alatt álltak – Görögországhoz való csatolásához vezethet.
Az 1832-es londoni konferencia azonban tiltotta, hogy a nagyhatalmak uralkodóházainak családtagjai (a francia Bourbonok vagy az orosz Romanovok) elfogadják a görög trónt, ráadásul Viktória királynő személyesen is határozottan ellenezte az elképzelést. Ennek ellenére a görögök ragaszkodtak ahhoz, hogy 1862 novemberében népszavazást tartsanak az új uralkodó személyéről. Ez lett Görögország első népszavazása. A referendumon Alfréd herceg elsöprő többségben nyerte el a voksokat, ő azonban visszautasította a trónt. Mivel a nagyhatalmak számára az őt követő jelöltek többsége is elfogadhatatlan volt, így végül a mindössze hat szavazatot kapott Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-házból származó Vilmos dán herceget, IX. Keresztély dán király második fiát választották uralkodójuknak, aki „I. György” néven lett a hellének királya.
| A hellének királya | Beiktatása Uralkodási ideje |
Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|---|
| 2. | IX. Keresztély dán király és Hesseni Lujza királyné második fia. A legtovább uralkodó görög monarcha. A dán Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház leszármazottja.
| |||
| 3. | I. György görög király és Olga királyné elsőszülött fia. Apja meggyilkolását követően került trónra, alatta fejeződött be a második Balkán-háború. Állítólagos németbarátsága miatt az első világháború alatt lemondatták trónjáról.
| |||
| 4. | I. Konstantin görög király és Zsófia királyné másodszülött fia. Apja lemondásával fivére, György herceg helyett lett király, mivel a nagyhatalmak testvérét is németbarátnak tartották. 1920-ban vérmérgezés következtében elhunyt.
| |||
| 3. | Fia váratlan halála után egy népszavazást követően visszatért az országba és visszakapta koronáját. Ám 1922-ben másodszor is lemondott, miután a görög hadsereg súlyos vereséget szenvedett a kis-ázsiai hadjáratban a törököktől, ami belpolitikai válságot és katonai lázadást váltott ki.
| |||
| 5. | I. Konstantin és Zsófia királyné elsőszülött fia, Sándor király testvére. Első regnálását a török függetlenségi háború utóhatásai, politikai zűrzavar és a monarchia elleni növekvő ellenállás jellemezte, így 1924-ben a második köztársaság kikiáltásával lemondásra és száműzetésbe kényszerült.
| |||
Második Görög Köztársaság (1924–1935)
| ||||
.jpg)
.jpg)
A hellének királya (1935–73)
[szerkesztés]| A hellének királya | Beiktatása Uralkodási ideje |
Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|---|
| 5. | 1935-ben, a monarchia visszaállítása után népszavazás útján tért vissza a trónra. Második regnálása alatt a politikai instabilitás és a második világháború nehezítette uralkodását, de betegség által bekövetkezett haláláig király maradt.
| |||
| 6. | I. Konstantin és Zsófia királyné harmadik fia,
Sándor és II. György királyok testvére. Mivel fivére gyermektelenül hunyt el, halálával ő örökölte a trónt. Uralkodása alatt zajlott a görög polgárháború, ami végül a nacionalista királypárti kormányerők és a monarchia győzelmével zárult. | |||
| 7. | Pál görög király és Friderika királyné egyetlen fia, Zsófia spanyol királyné testvére. Uralkodását a politikai feszültségek és a monarchia intézménye iránti növekvő ellenállás jellemezték, ami végül 1973-ban a köztársaság kikiáltásához, valamint lemondásához és száműzetéséhez vezetett.
| |||
Harmadik Görög Köztársaság (1974–napjainkig)
| ||||
.jpg)
.jpg)