Pál görög király
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| I. Pál | |
 | |
| I. Pál görög király | |
| A hellének királya[1] | |
| Uralkodási ideje | |
| 1947. április 1. – 1964. március 6. | |
| Elődje | II. György |
| Utódja | II. Konstantin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Glücksburg-ház |
| Született |
1901. december 14. Görögország, Athén |
| Elhunyt |
1964. március 6. (62 évesen) Görögország, Athén |
| Nyughelye | Királyi Temető, Tatoi Palota, Görögország |
| Édesapja | I. Konstantin görög király |
| Édesanyja | Zsófia porosz királyi hercegnő |
| Testvérei |
|
| Házastársa | Hannoveri Friderika Lujza |
| Gyermekei |
Zsófia Konstantin Irén |
| Vallás | görög ortodox |
 | |
| I. Pál aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Pál témájú médiaállományokat. | |
I. Pál (Athén, 1901. december 14. – Athén, 1964. március 6.) Görögország királya 1947 és 1964 között.
Uralkodásának jellemzői[szerkesztés]
Pál örökölte bátyja, II. György autoriter hajlamait. Királyként, az elvileg fennálló, az uralkodónak európai szinten igen széles jogköröket biztosító alkotmányos monarchia keretein is jócskán túlmenő, rendkívül széleskörű hatalommal és befolyással rendelkezett. A görög fegyveres erők, a hadsereg, a légierő és a haditengerészet, valamint a csendőrség és a rendőrség a valóságban a király, nem pedig a választott kormányok fennhatósága alatt álltak. Pál és felesége, Friderika királyné intrikái döntően kihatottak a görög belpolitikára. Miniszterelnökök, kormányok és pártok bukásához vezethetett, ha elveszítették Pál király, vagy a királyné szimpátiáját. Pált komoly személyi kultusz övezte, királyi portéi és a monarchia szimbólumai mindenhol jelen voltak Görögországban.
Élete és családja[szerkesztés]
.svg)
Édesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.
Pál herceg képzett haditengerészeti tiszt volt.
Pál 1938. január 9-én vette feleségül Friderika Lujza hannoveri hercegnőt (1917–1981), Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leányát, II. Vilmos német császár unokáját.
Pál és Friderika házasságából három gyermek született:
- Zsófia királyi hercegnő (*1938), aki 1962-ben feleségül ment I. János Károly spanyol királyhoz,
- Konstantin trónörökös (*1940), 1964-1973 között Görögország királya
- Irén görög királyi hercegnő (*1942), nem ment férjhez.
Élete utolsó éveiben több műtéten esett át: 1959-ben szürke hályog és 1963-ban vakbél műtéten esett át. 1964 február végén gyomorrák miatt újabb műtéten esett át. Egy héttel később meghalt.
I. Pál feleségével, Frederika hercegnővel
Az ifjú Pál herceg
Fordítás[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pál görög király témájú kategóriát.- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul of Greece című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: II. György |
|
Következő uralkodó: II. Konstantin |
Jegyzetek[szerkesztés]
|
