Pál görög király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Pál
I. Pál görög király
I. Pál görög király

A hellének királya[1]
Uralkodási ideje
1947. április 1. 1964. március 6.
Elődje II. György
Utódja II. Konstantin
Életrajzi adatok
Uralkodóház Glücksburg-ház
Született 1901. december 14.
 Görögország, Athén
Elhunyt 1964. március 6. (62 évesen)
 Görögország, Athén
NyughelyeKirályi Temető, Tatoi Palota,  Görögország
Édesapja I. Konstantin görög király
Édesanyja Zsófia porosz királyi hercegnő
Testvérei
Házastársa Hannoveri Friderika Lujza
Gyermekei Zsófia
Konstantin
Irén
Vallás görög ortodox
I. Pál aláírása
I. Pál aláírása
Royal Monogram of King Paul of Greece.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Pál témájú médiaállományokat.

I. Pál (Athén, 1901. december 14.Athén, 1964. március 6.) Görögország királya 1947 és 1964 között.

Uralkodásának jellemzői[szerkesztés]

Pál örökölte bátyja, II. György autoriter hajlamait. Királyként, az elvileg fennálló, az uralkodónak európai szinten igen széles jogköröket biztosító alkotmányos monarchia keretein is jócskán túlmenő, rendkívül széleskörű hatalommal és befolyással rendelkezett. A görög fegyveres erők, a hadsereg, a légierő és a haditengerészet, valamint a csendőrség és a rendőrség a valóságban a király, nem pedig a választott kormányok fennhatósága alatt álltak. Pál és felesége, Friderika királyné intrikái döntően kihatottak a görög belpolitikára. Miniszterelnökök, kormányok és pártok bukásához vezethetett, ha elveszítették Pál király, vagy a királyné szimpátiáját. Pált komoly személyi kultusz övezte, királyi portéi és a monarchia szimbólumai mindenhol jelen voltak Görögországban.

Élete és családja[szerkesztés]

Royal Coat of Arms of Greece (1863-1936).svg

Édesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.

Pál herceg képzett haditengerészeti tiszt volt.

Pál 1938. január 9-én vette feleségül Friderika Lujza hannoveri hercegnőt (1917–1981), Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leányát, II. Vilmos német császár unokáját.

Pál és Friderika házasságából három gyermek született:

Élete utolsó éveiben több műtéten esett át: 1959-ben szürke hályog és 1963-ban vakbél műtéten esett át. 1964 február végén gyomorrák miatt újabb műtéten esett át. Egy héttel később meghalt.

Fordítás[szerkesztés]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pál görög király témájú kategóriát.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul of Greece című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.


Előző uralkodó:
II. György
Görög király
19471964
A Görög Királyság nagycímere
Következő uralkodó:
II. Konstantin

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Őfelsége a hellének királya [1]