Lujza szász–gotha–altenburgi hercegnő (1800–1831)
| Lujza | |
| Prinzessin Luise Pauline Charlotte Friederike Auguste von Sachsen-Gotha-Altenburg | |
.jpg) | |
| Szász–Coburg–Saalfeld Hercegség | |
| hercegnéje | |
| Uralkodási ideje | |
| 1817 – 1826 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1800. december 21.[1][2][3] Gotha[4] |
| Elhunyt | 1831. augusztus 30. (30 évesen)[1][3] Párizs[5] |
| Nyughelye | St. Moriz templom |
| Édesapja | Ágost szász–gotha–altenburgi herceg |
| Édesanyja | Lujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza témájú médiaállományokat. | |
Lujza Paulina Sarolta Friderika Auguszta szász–gotha–altenburgi hercegnő (németül: Luise Pauline Charlotte Friederike Auguste; Gotha, 1800. december 21. – Párizs, 1831. augusztus 30.), szász–coburg–saalfeldi hercegné, Viktória brit királynő anyósa.
Származása
[szerkesztés]Lujza hercegnő Ágost szász–gotha–altenburgi herceg (1772–1822) és Lujza Sarolta mecklenburg–schwerini hercegnő (1779–1801) egyetlen gyermeke volt.
Élete
[szerkesztés]1817. július 31-én a gothai Friedenstein-kastélyban ment feleségül III. Ernő szász–coburg–saalfeldi herceghez.
Házasságtörése miatt 1824-ben St. Wendelbe, a Lichtenbergi Fejedelemség fővárosába küldték, ahová szeretője, Alexander von Hanstein követte őt. 1826. március 31-én III. Ernő elvált a feleségétől. 1826. július 19-én Alexander von Hanstein Pölzig és Beiersdorf grófja lett, és 1826. október 18-án feleségül vette Lujzát.
1831-ben a házaspár egy párizsi orvoshoz utazott.
Gyermekei
[szerkesztés]
- Ernő (1818–1893), 1844-től haláláig II. Ernő néven Szász–Coburg–Gotha második uralkodója;
- Albert (1819–1861), Viktória brit királynő férjeként 1840–1861 között a Prince Consort Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Darryl Roger Lundy: The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 12.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
Források
[szerkesztés]- Albert Schumann: Luise. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 19. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1884, 630 f. oldal (németül)
- Paul von Ebart: Luise Herzogin von Sachsen-Coburg-Saalfeld. Ein Lebensbild nach Briefen derselben. Minden 1903 (Digitalisat)
- Hans-Joachim Netzer: Albert von Sachsen-Coburg und Gotha. Ein deutscher Prinz in England. Beck, München 1988, ISBN 3-406-33000-2.
- Josef Dreesen, Gerhard Schnur: Luise. Herzogin von Sachsen-Coburg-Saalfeld, 1800–1831. Ein Porträt. = Luise, Duchess of Saxe-Coburg-Saalfeld. A Portrait. Stadtmuseum St. Wendel, St. Wendel 2006, ISBN 3-928810-61-8.
- Rosemarie Barthel: Prinzessin Luise von Sachsen-Gotha-Altenburg. Stamm-Mutter des englischen Königshauses. Quelleninventar mit ausgewählten Dokumenten des Thüringischen Staatsarchivs Gotha (= Schriften des Thüringischen Staatsarchivs Gotha. Bd. 2, ISSN 1612-0582 = Friedensteinsche Quellen. Bd. 2). Thüringisches Staatsarchiv, Gotha 2009.
- Ulrike Grunewald: Luise von Sachsen-Coburg-Saalfeld. (1800–1831). Lebensräume einer unangepassten Herzogin. Böhlau, Köln u. a. 2013, ISBN 978-3-412-21108-0, (Zugleich: Mainz, Universität, Dissertation, 2012).
- Ulrike Grunewald: Die Schand-Luise. Der Skandal um Queen Victorias verstoßene Schwiegermutter, Darmstadt: wbg Theiss 2018, ISBN 978-3-8062-3889-1.
- Harald Sandner: Das Haus Sachsen-Coburg und Gotha. Eine Dokumentation zum 175-jährigen Jubiläum des Stammhauses in Wort und Bild. (1826 bis 2001). Druck- und Verlagsanstalt Neue Presse, Coburg 2001, ISBN 3-00-008525-4, S. 55–64.
