Olga görög királyné

Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő
Olga Konsztantyinovna, Görögország királynéja
Született	1851. szeptember 3. Pavlovszk; Orosz Birodalom
Elhunyt	1926. június 18. (74 évesen) Pau; Franciaország
Állampolgársága	orosz Görög Királyság
Házastársa	I. György görög király (1867. október 27. – )
Gyermekei	I. Konstantin görög király György görög királyi herceg Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné Miklós görög királyi herceg Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné András görög királyi herceg Kristóf görög királyi herceg Princess Olga of Greece and Denmark
Szülei	Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg
Foglalkozása	régens
Tisztség	régens
Kitüntetései	Order of the Redeemer Order of Queen Maria Luisa Order of Saint Catherine
Sírhely	Firenze Görögország
Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő témájú médiaállományokat.

Olga görög királyné, született Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnő (oroszul: Великая Княжна Ольга Константиновна Романова, magyaros átírásban: Velikaja Knyazsna Olga Konsztantyinovna Romanova, görögül: Βασίλισσα Όλγα των Ελλήνων, magyaros átírásban: Vaszílissza Ólga ton Elínon; Pavlovszk, 1851. szeptember 3. – Pau, 1926. június 18.) orosz nagyhercegnő, házassága révén Görögország királynéja.

Családja és származása

Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg és Alexandra szász–altenburgi hercegnő első leányaként, illetve második gyermekeként jött világra 1851-ben Pavlovszkban.

Szülei házassága hamar tönkrement, édesapja számos szeretőt tartott. A családot sorozatban érték a katasztrófák: a legidősebb fiú, Nyikolaj Konsztantyinovics meglopta a saját szüleit és száműzték, a legkisebb fiú, Vjacseszlav Konsztantyinovics pedig meghalt agyvérzésben tizenhét évesen. Olga nagyhercegnőnek mindezek ellenére boldog gyermekkorban volt része, melyet elsősorban édesanyja biztosított számára. Konsztantyin Nyikolajevics és Alekszandra Joszifovna egyaránt érdeklődtek a zene és a művészetek iránt, igyekezve ezt átadni gyermekeik számára is.

Házassága és gyermekei

Olga Konsztantyinovna és későbbi férje, I. György görög király először 1863-ban találkoztak, amikor György király Oroszországba jött, hogy megköszönje II. Sándor cárnak támogatását és segítségét, mikor a cár kiállt mellette görög királlyá választásakor.

György király legközelebb 1867-ben ment Oroszországba, hogy meglátogassa nővérét, Dagmar hercegnőt, aki egy évvel korábban ment feleségül Sándor trónörökös nagyherceghez. György és Olga Konsztantyinovna egymásba szerettek, ám a nagyhercegnő szülei vonakodtak elengedni leányukat, annak fiatal korára hivatkozva. A házasság pártját fogta viszont Dagmar hercegnő, és rávette Olga nagyhercegnő szüleit, hogy adják beleegyezésüket. Olga és György menyegzőjét 1867. október 27-én tartották meg a Téli Palotában, majd a királyi pár Görögországba utazott. Olga Konsztantyinovna, aki ekkor tizenhat éves volt, állítólag magával vitte kedvenc babáit és játékait is új otthonába.

I. György és Olga görög királyi pár (1867)

A pár boldog házasságban élt, összesen nyolc gyermekük született:

• Konstantin herceg (1868–1923), Görögország királya
• György herceg (1869–1957)
• Alexandra hercegnő (1870–1891), házassága révén orosz nagyhercegné
• Miklós herceg (1872–1938)
• Mária hercegnő (1876–1940), házassága révén orosz nagyhercegné
• Olga hercegnő (1881), három hónapos korában elhalálozott
• András herceg (1882–1944)
• Kristóf herceg (1888–1940).

Görög királynéként

„	Letelepedett, és idővel népszerű királyné vált belőle, bár szívében mindig orosz maradt.	”
– Olga királynéról

Új hazájában Olga királyné szerényebb körülmények között élt, mint Oroszországban. A királynénak hiányzott a szentpétervári cári udvar pompája és eleganciája, a megszokott csillogás és gazdagság. A görög királyi udvar Oroszország után már-már kényelmetlenül egyszerű volt a királyné számára. Férje és gyermeki társaságában Olga Konsztantyinovna nyaranta rendszeresen hazautazott szüleihez, vagy György király dán rokonságát látogatták meg. A királyi pár utolsó gyermeke, Kristóf királyi herceg Pavlovszkban született, ott, ahol annak idején édesanyja is. A hercegnek orosz keresztszülei lettek, és később ez, illetve leányai házasságkötése szolgáltatta az ürügyet arra, hogy Olga királyné több időt töltsön szülőhazájában.

Olga Konsztantyinovna királyné

Olga királyné hamar példátlan népszerűségre tett szert a görögök körében, köszönhetően jótékonysági tevékenységeinek. Ő alapította meg Athén belvárosában az ország legnagyobb kórházát, az Evangeliszmoszt, és ő adott pénzt a pireuszi kórház felépítésére is.

Az orosz ortodoxnak született Olga királyné az 1897-es görög–török háború alatt meglátogatta a fronton harcoló katonákat, és ekkor jött rá, hogy a legtöbb ember nem érti a Bibliát, mivel az a „közönséges görög nyelven” íródott. A görög nyelvnek ezt a változatát körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 330-ig használták – tehát az Ószövetséget a Szeptuaginta eredeti változata szerint olvasták, az Újszövetségnek pedig az eredeti görög nyelvű változata volt használatos. Mivel a „közönséges görög nyelvet” már jóformán senki sem értette, a királyné kezdeményezte a Biblia lefordítását a modern görög nyelvre. Az ötlet már hamar ellenkezést váltott ki több görögből is, mivel ők az ősi görög hagyományok semmibe vételeként értelmezték ezt a lépést.

1901 novemberében először jelent meg az Újtestamentum modern fordítása, a Szent Szinódus engedélye nélkül, ami athéni zavargásokhoz és Georgiosz Theotokisz miniszterelnök bukásához vezetett. A fordítást Alexandrosz Pallisz készítette, aki sokkal egyszerűbb és közérthetőbb kifejezéseket, szavakat használt a „modern Bibliában”. A fordítás sokaknak nem tetszett, elsősorban az athéni egyetemistáknak, akiket a saját professzoraik buzdítottak a tiltakozásra. Azt szerették volna, ha kiközösítik Palliszt és a fordítást támogató papokat (beleértve I. Prokopiuszt, Athén érsekét, Olga királyné egyik pártfogoltját).

A tüntetők és a rendőrség összecsapásainak következményeként nyolc ember meghalt, további hetven pedig súlyosan megsérült. Decemberben a fordítást végül betiltották. A kisebb háborút, ami a modern Biblia miatt kialakult, „Evangelikának” nevezték el.

Anyakirálynéként

Az özvegy Olga anyakirályné (1914; László Fülöp)

1913. március 18-án egy anarchista meggyilkolta I. György görög királyt, utódjaként legidősebb fia, Konstantin lépett a görög trónra. Olga Konsztantyinovna ezzel megszűnt görög királyné lenni; anyakirálynéi rangot kapott. Feladatköre lecsökkent, egyre több időt tölthetett Oroszországban. Az első világháború alatt haza is költözött a pavlovszki palotába, ahol katonai kórházat nyitott. Az 1917-es forradalmakat és II. Miklós cár lemondását, majd a bolsevikok hatalomátvételét követően sem hagyta el az országot, mert az anyakirályné úgy érezte, kötelessége segítenie bebörtönzött rokonain – köztük volt például több unokaöccse is, illetve veje, Georgij Mihajlovics nagyherceg. Mikor azonban elkezdődtek a Romanov-ház tagjainak kivégzései, és az orosz nemesek üldözése, Olga anyakirályné kénytelen volt elmenekülni Oroszországból; és hazatért Görögországba.

1917. június 12-én az anyakirályné első fiát, Konstantin királyt elűzték a trónról. Az új uralkodó Sándor király lett, noha a valódi hatalmat Elefthériosz Venizélosz miniszterelnök gyakorolta. A királyi család több tagja is száműzetésbe vonult, Olga Konsztantyinovna azonban unokájával maradt Athénban. Alig három évnyi uralkodás után tragikus úton elhunyt Sándor király, és a görög kormány öccsét, Pál görög királyi herceget hívta meg a trónra, azonban a herceg visszautasította azt még életben lévő apjára való tekintettel. Eleftheriosz Venizelosz elvesztette a novemberi választásokat, így lehetővé vált, hogy I. Konstantint visszahívják a trónra. Sándor király halála napjától kezdve és I. Konstantin király visszatéréséig, azaz október 25-től december 29-ig Olga anyakirálynét nevezték ki Görögország régensének.

A vesztes görög–török háború miatt 1922-ben I. Konstantin másodszor is lemondásra kényszerült, a korona legidősebb fiára, II. Györgyre szállt. A királyi család legtöbb tagját – köztük Olga anyakirálynét is – Olaszországba száműzték. A királyné legkisebb fiához, Kristóf herceghez és feleségéhez, Nancy Stewarthoz költözött Palermo városába, a Villa Anastasiába. Itáliából számos utazást tett, egy ilyen út során hunyt el Franciaországban, 1926. június 18-án.

Olga anyakirálynét először Olaszországban temették el, de a monarchia 1936-os restaurálása után 1936. november 17-én kívánságának megfelelően újratemették férje mellé Tatoi szigetén, a görög királyi család nyári rezidenciája mellett, a görög királyok temetkezési helyén.

Források

• Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra – A Romanov-család fotóalbuma; Magyar Könyvklub, Budapest, 2006; ISBN 963-549-260-X
• Életrajzi adatok

További információk

• Képek, érdekességek (angolul)
• Carabott, Philip: Politics, Orthodoxy and the Language Question in Greece: The Gospel Riots of November 1901; 1993, Journal of Mediterranean Studies 117–138. oldal [1]