Téli Palota

Szentpétervár történelmi központja
Világörökség
Téli Palota
Adatok
Ország	Oroszország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1990
Elhelyezkedése
Téli Palota Pozíció Szentpétervár térképén
é. sz. 59° 56′ 25″, k. h. 30° 18′ 50″59.940277777778, 30.313888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Téli Palota témájú médiaállományokat.

A Téli Palota (oroszul Зимний дворец [Zimnyij dvorec]) Szentpétervárott található a Néva folyó partján. 1754 és 1762 között építette Bartolomeo Francesco Rastrelli (1700–1771) olasz építész. A palota görög kereszt alakú udvar köré szervezett, kétemeletes épület. Homlokzata tagolt, ún. nagyoszloprend az emeleteket átfogó párkányokkal. Rastelli a homlokzat színezésben és a formálásban enteriőr jellegű barokk stílust valósított meg. A külső felületek alapszíne zöld, és erre fehéren rajzolódnak rá a hangsúlyozni kívánt részletek, a gazdag aranyozással díszített tagozatok.

Az 1917-es októberi orosz forradalom kitöréséig a mindenkori uralkodó használta, 1917 júliusától novemberéig az Ideiglenes Kormány székhelye volt. 1918-ban az épület egy része, majd 1922-ben a teljes Téli Palota az Ermitázs múzeumé lett. Állandó kiállításai a világ minden részéről vonzzák a turistákat. Az épület, vagyis az Ermitázs ma a világörökség része.

Története

A svédekkel folytatott háború idején, a Péter-Pál erőd felépítésével párhuzamosan, 1703-ban kezdte építeni I. Péter cár. A Téli Palota és a Vezérkar félkör alakú épülete között található a Palota tér. A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel és bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt a munkásoktól. 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen, beleértve a legjobb szakembereket is, akiket felkértek a Téli Palota megalkotására. A kortársak leírták a szobák fényűző díszítését (több mint 460 van az épületben), mely vetekedett Európa legnagyobb uralkodóinak palotáival, hivalkodó barokk remekműveivel. A Téli Palota és az Ermitázs carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát az eredeti tervek szerint, mert az új uralkodó, Nagy Katalin, az új építészeti divat csodálója, a neoklasszicizmus híve volt.

Nagy Katalin volt, aki megbízást adott a Kis és Nagy Ermitázs illetve az Ermitázs Színház építésére 1762-ben. Ő volt aki a művészetek nagy támogatójaként kezdte el a műkincsgyűjtést és szervezett először kiállítást a Palota termeiben.

A műveket eleinte a Téli Palota többi részétől elkülönített termekben, az úgynevezett remetelakban őrizte. Ennek volt francia elnevezése: Hermitage.

1917. november 7-én (helyi naptár szerint október 25-én) az Ideiglenes Kormány elutasította a Forradalmi Katonai Bizottság által kiadott ultimátumot, melynek következményeként a Néván horgonyzó Auróra cirkálóból leadott lövés jelére a forradalmárok elindultak a palota irányába és ostrom alá vették azt. A hiedelemmel ellentétben az Auróra sohasem vette tűz alá a Téli Palotát. A következő hajnalban, egynapi harc után sikerült elfoglalni a palotát, ahol letartóztatták az Ideiglenes Kormány tagjait.

Az épületben található kincseket a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján védelem alá helyezték.

Az első világháború idején a szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a mai Puskinovóba. Innen 1921-ben került vissza a teljes kiállítási anyag a Téli Palotába.

Ezt követően, a második világháború idején a város blokádja alatt a gyűjteményt evakuálták, újra elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal a kincseket Szverdlovszkba (ma: Jekatyerinburg) az Urál mögé szállították. A múzeum személyzete az éhezés és szigorú hideg ellenére próbálta megóvni az épület funkcióit, mindent megtettek, hogy az épület átvészelje a bombázásokat. Nagy kihívás volt ez az ostromlott városban, nehéz volt megvédeni a hatalmas épületeket és a fényűző belsőiket a hóval, széllel és esővel szemben.

1941–1945 között, a II. világháború során az épület súlyos károkat szenvedett, majd a háború után helyreállították.

Az épület a Palota tér felől

A múzeum

Az Ermitázs múzeum a Téli Palota épületét kapta meg, 1918-ban csupán egy részét, majd 1922-ben az egészet. A Téli Palota, azaz az Ermitázs épületében régebben csak a cárok festmény-, szobor- és gobelingyűjteményét állították ki, nem volt látogatható. Az Ermitázs Múzeum több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ebből nagyon kevés látható az 535 termes Téli Palotában, a többség raktárakban pihen. A múzeumban megtalálhatók az olasz reneszánsz, a holland barokk és francia mesterek alkotásai. Megtekinthető a trónterem, a cári hintó, ókori szobrok, a felvilágosodás korából az európai festészet gyöngyszemei.

Közel 8000 nyugat-európai festmény díszíti a múzeum falait.

Az Ermitázs kincsei közé tartozik a világon egyedülálló szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, a világ egyetlen szászánida (Irán) ezüstgyűjteménye. A legértékesebb drágaköveket rejtő, sokszorosan őrzött Aranyszobát csak előre bejelentett csoportok látogathatják.

Különösen gazdag a képtár németalföldi és francia gyűjteménye, illetve az itáliai reneszánsz óta bekövetkezett legnagyobb művészeti váltások korából szinte minden megtalálható a romantikától és az impresszionizmustól a szecesszión át a dadaizmus, a kubizmus, a szürrealizmus által képviselt avantgárdig.

Néhány művész a sok ezer közül, akiknek alkotása megcsodálható az Ermitázsban: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tiziano, Raffaello, Rembrandt, Rubens, El Greco, Édouard Manet, Claude Monet, Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pablo Picasso.

A múzeumban jelenleg 365 helyiségben és falain közel 2,5 millió képzőművészeti alkotás található.

Az Ermitázs ma együttműködik az IBM-mel, hogy hozza létre az Ermitázs internetről elérhető digitális katalógusát. Az oldal ma már elérhető a www.hermitagemuseum.org néven.

Érdekesség

• Aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját szeretné megtekinteni, 22 kilométert kell gyalogolnia az épületben.

Magyar vonatkozások

Az oroszok az Ermitázs féltett kincsei között őrzött orosz udvari festő, Zichy Mihály akvarelljeinek párhuzamos kiállításával a nosztalgiájukat is érzékeltetik a cári birodalom iránt. Rendelkezésünkre bocsátották a múzeum három dísztermét – az Avanzált, az I. Miklós-termet és a koncerttermet –, ami kifejezi, milyen kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a magyar kultúrának. Nem fér hozzá kétség, a három nemzet – a magyar, az osztrák és az orosz – képességei legjavát nyújtotta a „Bécs és Budapest Szentpétervárott 1870–1920” című tárlaton.

Képek

• 
  A Téli Palota a Néva felől
• 
  A cári hintó
• 
  A trónterem
• 
  Ámor
• 
  Az Auróra – sosem lőtte a Téli Palotát

Kapcsolódó szócikkek

• Ermitázs
• Szentpétervár történelmi központja
• Auróra cirkáló

Források

• Bakcsi György: Szovjetunió (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1979.) ISBN 963-243-162-6
• Komornik Ferenc: Szovjetunió (Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp.)
• Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962. 398. o.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Téli Palota témájú médiaállományokat.

• A Téli Palota Szentpétervár térképén
• A Téli Palota «Архитектура России», Oroszország építészete c. honlapon (oroszul)