Elefthériosz Venizélosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elefthériosz Venizélosz
Elefthériosz Venizélosz (1935)
Elefthériosz Venizélosz (1935)
Görögország miniszterelnöke
Hivatali idő
1910. október 6.1915. február 25.
Előd Sztéfanosz Dragúmisz
Utód Dimítriosz Gúnarisz
Hivatali idő
1915. augusztus 10.1915. szeptember 24.
Előd Dimítriosz Gúnarisz
Utód Aléxandrosz Zaímisz
Hivatali idő
1917. június 14.1920. november 4.
Előd Aléxandrosz Zaímisz
Utód Dimítriosz Rálisz
Hivatali idő
1924. január 24.1924. február 19.
Előd Sztilianósz Gonatász
Utód Jeórjosz Kafandárisz
Hivatali idő
1928. július 4.1932. május 26.
Előd Aléxandrosz Zaímisz
Utód Aléxandrosz Papanasztaszíu
Hivatali idő
1932. június 5.1932. november 4.
Előd Aléxandrosz Papanasztaszíu
Utód Panajísz Caldárisz
Hivatali idő
1933. január 16.1933. március 6.
Előd Aléxandrosz Zaímisz
Utód Panajísz Caldárisz

Született 1864. augusztus 23.
Kréta, Oszmán Birodalom
Elhunyt 1936. március 18. (71 évesen)
Párizs, Franciaország

Házastársa María Katelúzu (1891-1894)
Élena Szkilíci (1921-1936)
Gyermekei Sofoklis Venizelos
Foglalkozás
Vallás Görög ortodox egyház

Díjak

Elefthériosz Venizélosz aláírása
Elefthériosz Venizélosz aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Elefthériosz Venizélosz témájú médiaállományokat.

Elefthériosz Venizélosz (teljes nevén görög írással Ελευθέριος Κυριάκου Βενιζέλος [Elefthériosz Kiriáku Venizélosz]; Murniesz (ma Elefthériosz Venizélosz), Kréta, 1864. augusztus 23.Párizs, 1936. március 18.) görög politikus, 1910 és 1920, illetve 1928 és 1933 között többször is Görögország miniszterelnöke. A „modern Görögország megteremtőjeként” tartják számon,[1] és a 20. század elejének legnagyobb görög politikusának illetve államférfiújának tartják.[2]

Élete[szerkesztés]

1896-ban az Oszmán Birodalom elleni krétai lázadás egyik vezéralakja volt. A szigeten mintegy tizenöt évig fennállt Krétai Államban igazságügyi miniszterként tevékenykedett, de igen hamar lemondott, mert elégedetlen volt a sziget vezetőjének György hercegnek a politikájával. 1905-ben nyíltan fel is lázadt György ellen (theriszoszi felkelés). A balkáni háborúk során miniszterelnöksége alatt Görögország jelentős területeket szerzett.

Az első világháború kitörésekor Venizélosz Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Oroszországhoz csatlakozott. Venizélosz volt görög miniszterelnök, akihez csatlakozott a Haditengerészet és a Szaloniki görög katonaság, még szeptember végén 100 tiszttel együtt elhagyta Athént, és Kréta szigetén ideiglenes kormányt alakított, amely november 25-én proklamálta a háborút a Német Császárság és Bulgária ellen. A háború végén Venizélosz jelentős területekhez juttatta Görögországot Törökország és Bulgária rovására, később azonban, az ifjútörök forradalom után, az 1919–22-es görög–török háborúban Kemal pasa csapataival visszafoglalta ezeknek a területeknek nagy részét.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Duffield J. W., The New York Times, October 30, 1921, Sunday link
  2. Eleutherios Venizelos. Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2011. január 11.)
  3. Eleftherios Venizelos. Spartacus Educational. (Hozzáférés: 2011. január 11.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]