III. Frigyes német császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Frigyes
Friedrich Wilhelm Nikolaus Karl von Preußen
III. Frigyes 1874-ben
III. Frigyes 1874-ben

Német Birodalom császára
Frigyes (Friedrich)
Uralkodási ideje
1888. március 9.1888. június 15.
Elődje I. Vilmos
Utódja II. Vilmos
Porosz Királyság királya
III. Frigyes (Friedrich III.)
Uralkodási ideje
1888. március 9.1888. június 15.
Elődje I. Vilmos
Utódja II. Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenzollern-ház
Született 1831. október 18.
Potsdam
Elhunyt 1888. június 15. (56 évesen)
Potsdam
Házastársa Viktória brit királyi hercegnő
Gyermekei II. Vilmos német császár
Sarolta hercegnő
Henrik herceg
Zsigmond herceg
Viktória hercegnő
Valdemár herceg
Zsófia hercegnő
Margit hercegnő
Édesapja I. Vilmos német császár
Édesanyja Auguszta német császárné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes témájú médiaállományokat.

III. Frigyes (Potsdam, 1831. október 18.Potsdam, 1888. június 15.) 1861-től porosz trónörökös, 1888-ban német császár. A Hohenzollern-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Frigyes Vilmos herceg Potsdamban született 1831-ben. Édesapja I. Vilmos német császár (1797–1888) volt. Édesanyja Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnő (1811−1890) volt, Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1786–1859) és Károly Frigyes szász-weimar-eisenachi nagyherceg (1783-1853) leányát, I. Pál orosz cár unokája.

Szülei házasságából két testvér született:

Ifjúkora[szerkesztés]

Frigyes könyvkötést és asztalosságot tanult, a porosz hagyományoknak megfelelően, miszerint az uralkodóknak mesterséget is ki kellett tanulniuk. Ő volt az első porosz uralkodó, aki egyetemi képzésben vett részt.

Sikeres hadvezér volt. 1866-ban a königgrätzi csatát Poroszország javára nyerte meg, és jelentős sikereket ért el az 1870–71-es porosz–francia háború során is.

Sikerei ellenére megvetette a háborúkat, és érdeklődése sokkal inkább a tudományokra, művészetekre és szociális kérdésekre irányult. A művészek mecénása volt, ő kezdeményezte és támogatta a mai Bode Múzeum létrehozását.

Házassága, gyermekei[szerkesztés]

Koronahercegként Vilmos 1856-ban eljegyezte és 1858. január 25-én Londonban feleségül vette Viktória brit királyi hercegnőt (1840–1901), Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg legidősebb leányát. Ebből az alkalomból a vőlegényt apja a porosz haderő vezérőrnagyává léptette elő. Nyolc gyermekük született; hatan érték meg a felnőttkort.

  • Vilmos herceg (1859–1941), 1888-tól II. Vilmos néven Németország császára, Poroszország királya.
  • Sarolta hercegnő (1860–1919), házassága révén Szász–Meiningen uralkodó hercegnéje.
  • Henrik herceg (1862–1929), a Német Császári Haditengerészet tengernagya.
  • Zsigmond herceg (1864–1866), kisgyermekként meghalt.
  • Viktória hercegnő (1866–1929), házassága révén schaumburg–lippei hercegné.
  • Valdemár herceg (1868–1879), gyermekként meghalt.
  • Zsófia hercegnő (1870–1932), I. Konstantin görög király felesége, Görögország királynéja.
  • Margit hercegnő (1872–1954), házassága révén Hessen–Kassel őrgrófnéja.

Rövid uralkodása[szerkesztés]

1888-ban gégerákban elhunyt, így mindössze 99 napot uralkodott.

Forrás[szerkesztés]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 76. old.


Előző uralkodó:
I. Vilmos
Poroszország királya
1888.
Hohenzollern
A Porosz Királyság címere
Következő uralkodó:
II. Vilmos
Előző uralkodó:
I. Vilmos császár
A Német Birodalom császára
1888.
Hohenzollern
Az újkori Német Császárság címere
Következő uralkodó:
II. Vilmos császár