Szapolyai-család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak. A család nevét Szapolya faluról kapta, azonban nem tisztázott, hogy a faluhoz köthető nemesi családok közül melyik az őse.

A család címere

Szapolya[forrásszöveg szerkesztése]

Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el. [forrás?]

A mai álláspont szerint a Pozsega vármegyei Zapolje volt ez a falu, amelynek közelében Tiszovcon, a mai Tisovacon már 1455 előtt kastélyt tudtak építeni. [1]

A család eredete[forrásszöveg szerkesztése]

Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de nem lehet egyik ágához sem kötni a Szapolyaiakat. [2]

A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Telegdi Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (13671375) volt. [forrás?]

A családot próbálták a Rátót nemzetségbeli Kaplai családból is eredeztetni, de nem sikerült őket a nemzedékrendjükbe beilleszteni.

A család felemelkedése[forrásszöveg szerkesztése]

A legidősebb ismert Szapolyai, Szapolyai Imre apját Vajdafi Lászlónak hívták, azonban nem tudjuk, melyik ősük korábbi erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztségviseléséhez köthető ezen megkülönböztető neve. A család Imre és öccsei – Miklós és István – idején vált az ország – a Hunyadi-család után – második, majd leggazdagabb családjává. 1465-ben Szapolyai Imrét Mátyás király szepesi örökletes főispánná – köznyelven gróffá – nevezte ki. [3]

A család a lengyel Piast-házzal került rokoságba, amikor István 1483-ban Mátyás közbenjárására a ház egyik mellékágából származó Hedvig tescheni hercegnőt vette feleségül, aki így a későbbi I. János magyar király anyja lett. [4] További kapcsolatot jelentett a két dinasztia között, amikor János húgát, Borbálát I. Zsigmond lengyel király 1512-ben feleségül vette. János így II. Ulászló magyar király sógora is lett. [5] Ez a házasság Borbála halála miatt csak három évig tartott, de 1539-ben János vette feleségül Zsigmond második házasságából való lányát, Izabellát, akitől János Zsigmond magyar király, az első erdélyi fejedelem született.

A család ismert tagjai[forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor (2012.). „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História 2. szám. HU ISSN 01392409. Index:25384.  

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

  • Neumann Tibor 2011: A Szapolyai család legrégibb címere. Turul 84/4, 123-130.
  • Štefan Hýroš 1874: Rodopis a rodostrom Zápoľských. Letopis Matice Slovenskej 1874/II.
  • Veronika Kucharská 2013: Die Familie Zapolya und ihre Getreuen in der Zeit vor Mohács. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/ Zagreb, 135-144.