Ugrás a tartalomhoz

Szapolyai-család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szapolyai-család
Kihalt1571
Utolsó tagSzapolyai János Zsigmond
A család pecsétje

A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak. A család nevét Szapolya faluról kapta, azonban nem tisztázott, hogy a faluhoz köthető nemesi családok közül melyik az őse. Mivel a Szapolyai-család neve a 15. század dereka előtt ismeretlen, ez a korábbi évszázadokban tág teret adott a spekulációknak.

Szapolya

[szerkesztés]

Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Ungaricis című művében azt írja, hogy Zápolya falu Szlavóniában, Csázma közelében volt, amely a török hódoltság alatt pusztult el.[forrás?] A szláv eredetű Zápolya név a magyaros Szapolyaira változott át.[1]

A mai álláspont szerint a Pozsega vármegyei Zapolje volt ez a falu, amelynek közelében Tiszovcon (horvátul Tisovacon) már 1455 előtt kastélyt tudtak építeni.[2]

A család eredete

[szerkesztés]

A Szapolyaiak származásával kapcsolatos rejtély megoldása még várat magára.[3] Szapolya faluhoz több nemesi család köthető, így pl. a Dénesfiek, de nem lehet egyik ágához sem kötni a Szapolyaiakat.[4]

A család első ismert tagja Benedek volt az Anjouk korában. Ennek fia Telegdi Tamás csanádi püspök (1350), kalocsai (1359), majd esztergomi érsek (13671375) volt.[forrás?]

A családot próbálták a Rátót nemzetségbeli Kaplai családból is eredeztetni, de nem sikerült őket a nemzedékrendjükbe beilleszteni.

A család felemelkedése

[szerkesztés]

A legidősebb ismert Szapolyai, Szapolyai Imre apját Vajdafy Lászlónak hívták, azonban nem tudjuk, melyik ősük korábbi erdélyi vajdai vagy alvajdai tisztségviseléséhez köthető ezen megkülönböztető neve. A család Imre és öccsei – Miklós és István – idején vált az ország – a Hunyadi-család után – második, majd leggazdagabb családjává. 1465-ben Szapolyai Imrét Mátyás király szepesi örökletes főispánná – köznyelven gróffá – nevezte ki.[5]

A család a lengyel Piast-házzal került rokonságba, amikor István 1483-ban Mátyás közbenjárására a ház egyik mellékágából származó Hedvig tescheni hercegnőt vette feleségül, aki így a későbbi I. János magyar király anyja lett.[6] További kapcsolatot jelentett a két dinasztia között, amikor János húgát, Borbálát I. Zsigmond lengyel király 1512-ben feleségül vette. János így II. Ulászló magyar király sógora is lett.[7] Ez a házasság Borbála halála miatt csak három évig tartott, de 1539-ben János vette feleségül Zsigmond második házasságából való lányát, Izabellát, akitől János Zsigmond magyar király, az első erdélyi fejedelem született.

A család ismert tagjai

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor (2012). „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História 2. szám. HU ISSN 0139-2409. Index:25384.  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Neumann Tibor 2011: A Szapolyai család legrégibb címere. Turul 84/4, 123-130.
  • Štefan Hýroš 1874: Rodopis a rodostrom Zápoľských. Letopis Matice Slovenskej 1874/II.
  • Wertner Mór: Családtörténeti adalékok I. A Szapolyai-család ismeretéhez.[halott link]
  • Veronika Kucharská 2013: Die Familie Zapolya und ihre Getreuen in der Zeit vor Mohács. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/Zagreb, 135-144.
  • A Szapolyai család oklevéltára / Documenta Szapolyaiana; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012– (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak)
    •   1. Levelek és oklevelek, 1458–1526 / Epistulae et litterae, 1458–1526; sajtó alá rend. Neumann Tibor; 2012
  • Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak; szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs; MTA BTK, Bp., 2020 (Mohács, 1526–2026)