Szapolyai György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szapolyai György
Született 1488
Elhunyt 1526. augusztus 29. (37-38 évesen)
Mohács
Szülei Hedvig tescheni hercegnő
Szapolyai István

Szapolyai György, (1488 (körül) – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr, szepesi gróf, Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia, I. János magyar király öccse.

Élete[szerkesztés]

Bátyja mellett a politikai életben háttérbe szorult.

1504-ben eljegyezte Corvin János herceg leányát, Erzsébetet. Az anyjának, Hedvig tescheni hercegnőnek, Szapolyai István nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Corvin Erzsébet idősebbik öccse, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Corvin Jáos özvegyét, Frangepán Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)[1] meghalna, hogy az ősiség törvényével összhangban előállott magszakadás miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat, Erzsébetet 1505. februárjában Budán eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, Györggyel, aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.[2] Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála (1505. március 17.) után, 1505. augusztus 25-én is megerősítette Rakolnokon,[3] de miután II. Ulászló magyar király 1506. augusztus 31-én kelt adománylevelével Corvin János érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,[4] ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét.

A Hunyadi–Szapolyai eljegyzéssel párhuzamosan 1505. februárjában a bátyja, a 18 éves János, illetőleg az ő nevében az anyjuk, Piast Hedvig tescheni hercegnő feleségül kérte a királyi pár, II. Ulászló és Candale-i Anna leányát, a 19 hónapos Anna hercegnőt, akinek Tescheni Hedvig az egyik keresztanyja volt. Az udvar azonban a leánykérést a lehető legudvariasabb formában, de azzal az indoklással utasította el, hogy igaz ugyan, hogy csak egy leánygyermeke van a királynak, de még minden reménye megvan arra, hogy egy fiúörököse szülessen, és ő kövesse a trónon, semmint hogy leánya férje legyen az örökös.

Györgyöt a mohácsi ütközet előtt Tomori Pál mellé a csatából elkésett bátyja helyett fővezérnek választották; a csatában eltűnt.

Tatai Miklós (udvari káplán) Epistola flebis (Siralmas levél) című írásában azzal vádolta Szapolyai György grófot, hogy ő gyilkolta meg a mohácsi csatából menekülő Lajos királyt a dunaszekcsői plébános házában.[5] A történészek nem fogadják el hitelesnek ezt a beszámolót.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Feltételezhetően a kisebbik, utószülött fia, Mátyás herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.
  2. Lásd Schönherr (1894: 309).
  3. Lásd Schönherr (1894: 310).
  4. Lásd Schönherr (1894: 312).
  5. Mohács emlékezete, Európa Könyvkiadó, Budapest 1979. 80-81. old. ISBN 9630714140

Források[szerkesztés]

  • Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
  • Schönherr Gyula. Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat (magyar nyelven), Budapest: Franklin-Társulat (1894). Hozzáférés ideje: 2017. május 10. 

További információk[szerkesztés]

  • Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. május 10.)
  • Marek, Miroslav: Hunyady family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. május 10.)