Ugrás a tartalomhoz

Zrínyi Ilona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zrínyi Ilona
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1690. szeptember 22. – október 25.
ElődjeBornemisza Anna
UtódjaBethlen Katalin erdélyi fejedelemasszony
Életrajzi adatok
UralkodóházZrínyi család
Született1649. március 20/21.
Podbrest
Elhunyt1703. február 18.
İzmit (53 évesen)
NyughelyeSzent Erzsébet-dóm
ÉdesapjaZrínyi Péter
ÉdesanyjaFrangepán Katalin
Testvére(i)Zrínyi János
Házastársa1) I. Rákóczi Ferenc (1666)
Házastársa2) Thököly Imre (1682)
Gyermekeielső házasságából:

második házasságából:

  • István,
  • Zsuzsanna és
  • közöttük egy további, ismeretlen nevű gyermek
Zrínyi Ilona aláírása
Zrínyi Ilona aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat.

Gróf Zrínyi Ilona (horvátul: Jelena Zrinska, németül: Helena Zrinski; Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi család kiemelkedő tagja, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője. Levélíróként is ismert.

Élete

[szerkesztés]

Ilona − nagyapjának feljegyzései szerint − 1649. március 20-án vagy 21-én született a család egyik vidéki udvarházában, a muraközi Podbrestben, a horvát–magyar Šubić nemzetségből való Zrínyi család tagjaként. (Korábban hibás sírfelirata alapján 1643-as születési évet valószínűsítettek, de ezt a nagypapa újabban ellenőrzött naplója alapján sikerült korrigálni.) Apja, Zrínyi Péter horvát bán volt, akit később a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért I. Lipót császár halálra ítélt. Édesanyja a nemesi horvát Frangepán családból származó Anna Katalin nemesasszony, Frangepán Ferenc Kristóf őrgróf testvére volt. Ilona főúri környezetének megfelelő nevelést kapott, horvátul, magyarul, latinul és németül beszélt. 1666. március 1-én Makovica várában hozzáment a felvidéki nagybirtokos, Felsővadászi I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc.

Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment a nála 8 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális vezette sereg ostroma ellenében.

Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban, egy hónappal 54. születésnapja előtt. Koponyáját[1] fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[2][3]

Gyermekei

[szerkesztés]

1666-ban I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:

1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez. Tőle három gyermeke született, de mindegyikük – köztük az is, akivel Munkács ostroma idején várandós volt – kiskorában meghalt.

Emlékezete

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (3. javított kiadás; Osiris Kiadó, 2004) ISBN 963-389-508-1
  • Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága / Gyöngyösi István: Palinódia. Kesergő Nimfa; szöveggond., jegyz. Jankovics József és Nyerges Judit, utószó Jankovics József; Balassi, Budapest, 2000 (Régi magyar könyvtár. Források)
  • Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Könyvkiadó, 1994)
  • Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1999)
  • Aszódi Imre: Zrínyi Ilona Történelmi dráma (Filács Kiadói Bt., 2000)
  • Passuth László: Sasnak körme között (Athenaeum 2000 Kiadó)
  • Horváth Mihály: Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869) Online
  • Benkő László: Ilona (A Zrínyiek 3.) (Családi Könyvklub, 2016)
  • Patak nagyasszonya: Zrínyi Ilona. Nemzetközi tudományos ülés. Sárospatak, 2000. szeptember 6.; szerk. Halász Magdolna, Noszályné Bodnár Ágnes; Zrínyi Ilona Városi Könyvtár, Sárospatak, 2003 (A sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai)
  • "Nagyasszony, meghajtom látod, előtted főmet". Nemzetközi tudományos felolvasó ülés Zrínyi Ilona halálának 300. évfordulója tiszteletére, 2003. február 18.; szerk. Halász Magdolna, Noszályné Bodnár Ágnes; Zrínyi Ilona Városi Könyvtár, Sárospatak, 2005 (A sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai)
  • R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. "Európa legbátrabb asszonya"; 2. bőv. kiad.; Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, 2009
  • Res publica confoederata. Tanulmányok Zrínyi Ilona születésének 375. és halálozásának 315. évfordulója tiszteletére; szerk. Őze Sándor, Szelke László; Szt. István Társulat, Budapest, 2018
  • Zrínyi Ilona levelei Kárpátalján. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának forráskiadványa; sajtó alá rend., jegyz., tan. Csatáry György; RIK-U, Beregszász–Ungvár, 2018
  • VÉGH FERENC: „Domina Helena Zriniana[…] mortem eluctata […] anno SalutisMDCCIII. aetatis LX. die XVII. Februarii”. Mikor és hol született Zrínyi Ilona? In: Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi kötet Font Márta professzor asszony70. születésnapjára. Szerk. BAGI DÁNIEL – BARABÁS GÁBOR – FEDELES TAMÁS – KISS GERGELY. Pécs, 2022. 641–652.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Zrínyi Ilona
Zrínyi család (Šubić nemzetség)
Született: 1649. március 20/21. Elhunyt: 1703. február 18.
Előző
Bornemisza Anna		 Erdély fejedelmasszonya
1690. szeptember 22. – október 25.		 Következő
Bethlen Katalin
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zrínyi_Ilona&oldid=28880032”