R. Várkonyi Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
R. Várkonyi Ágnes
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Élete
Született 1928. február 9.
Salgótarján
Elhunyt 2014. december 13. (86 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Fontosabb művei Két pogány közt
Így élt Vak Bottyán
A fejedelem gyermekkora
Megújulások kora. Új Képes Történelem, Magyarország története 1526–1711
Kitüntetései Széchenyi-díj (2000)
Irodalmi díjai Akadémiai Díjak
Szent-Györgyi Albert-díj
Széchenyi-díj

R. Várkonyi Ágnes, Ruttkay Kálmánné (Salgótarján, 1928. február 9.Budapest, 2014. december 13.)[1][2] Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt.

Életpályája[szerkesztés]

1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem–levéltár szakán, ahol 1951-ben szerzett bölcsész diplomát. Mestereinek Kumorovitz L. Bernátot, Hajnal Istvánt és Léderer Emmát tekintette. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, később középkori, majd a kora újkori osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az intézetet 1983-ban hagyta el, amikor az ELTE Bölcsészettudományi Karának középkori és kora újkori magyar történet tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1998-ig töltötte be, amikor nyugdíjba vonult. 1999-ben professor emeritusi címet adományoztak számára.

1960-ban védte meg történettudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 2001 és 2004 között az MTA közgyűlési képviselője volt. Az MTA Történettudományi Bizottságának, illetve az Athenaeum Bizottságának lett tagja, előbbinek később elnöke is. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választotta. 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1996-ig pedig a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke volt. A brit Királyi Történeti Társaság (Royal Historical Society) is felvette levelező tagjai sorába. A Professzorok Batthyány Körének tagja. A Koraújkori Társaság elnökévé választották. A Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának is tagja lett.

Családja[szerkesztés]

Ruttkay Kálmánnal (1922–2010), az angol irodalom kutatójával kötött házasságából két leánygyermeke született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Vak Bottyán (1951)
  • Köpeczi Béla–R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc; Művelt Nép, Budapest, 1955 (Magyar Történelmi Társulat)
  • A kuruckor hősei (1957)
  • Thaly Kálmán és történetírása; Akadémiai, Budapest, 1961 (Tudománytörténeti tanulmányok)
  • Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története (1968)[3]
  • A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I–II. (1973)
  • Rákóczi-tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról, I–II. (1973)
  • Így élt Vak Bottyán (1975)
  • A szécsényi országgyűlés (1975)
  • Török világ és magyar külpolitika (1975)
  • Köpeczi Béla–R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc; képanyag összeáll. Rózsa György, időrendi táblázat, bibliográfia, névmutató Varga István; 2. átdolg., bőv kiad.; Gondolat, Budapest, 1976
  • Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. századról (1978)
  • Erdélyi változások. Az erdélyi fejedelemség a török kiűzésének korában, 1660–1711 (1984)
  • Buda visszavívása, 1686 (1984)
  • Erdély története; a három kötetes mű második kötetének Az önálló erdélyi fejedelemség utolsó évtizedei (1660–1711) című fejezete (784–972. oldalak)
  • Magyar reneszánsz udvari kultúra (szerkesztés, 1987)
  • Magyarország visszafoglalása 1683–1699 (1987)
  • Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország; szerkesztette: Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes; Akadémiai, Budapest, 1988
  • A fejedelem gyermekkora (1989)
  • Monumenta Zrinyiana I. (szerk., 1991)
  • Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról; szerkesztette: R. Várkonyi Ágnes, Kósa László, Várkonyi Gábor; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993
  • Europica Varietas – Hungarica Varietas. Tanulmányok (1994)
  • A tűzvész tanúi; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1995 (Liget könyvek)
  • Alternatívák Mohács után (1996)
  • Európa Zrínyije (1996)
  • Megújulások kora. Magyarország története, 1526–1711; Magyar Könyvklub–Officina Nova–Helikon, Budapest, 1997 (Új képes történelem)
  • A királyi Magyarország 1541–1686 (egyetemi tankönyv, 1999)
  • A megosztottság évszázada 1526–1606 I. (1999)
  • Századfordulóink. Esszék, tanulmányok; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1999 (Liget könyvek)
  • Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából; szerkesztette: R. Várkonyi Ágnes; Osiris, Budapest, 2000
  • Der König und der Fürst (2001)
  • „The Common Case of Europe” (2003)
  • Közép-Európa Rákóczi politikájában (2003)
  • Megújulások kora. Magyarország története 1526–1711 (2007)
  • Zrínyi Ilona. "Európa legbátrabb asszonya"; fordította: Yilmaz Gülen; Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, 2008
  • "Európa közös ügye" Rodostó nézőpontjából; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2009
  • Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok (2010)
  • A Rákóczi-szabadságharc Európában. Rákóczi's war of independence in European content (2011)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére; szerk. Tusor Péter, Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor; ELTE Bölcsészettudományi Kara, Bp., 1998
  • R. Várkonyi Ágnes történész; szerk. Herzka Ferenc; Medicina, Bp., 2011 (Nők a tudományban)
  • Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére; szerk. Horn Ildikó et al.; L'Harmattan, Bp., 2016