R. Várkonyi Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
R. Várkonyi Ágnes
Az Echo TV történelmi műsorában, 2012.
Az Echo TV történelmi műsorában, 2012.
Élete
Született 1928. február 9.
Salgótarján
Elhunyt 2014. december 13. (86 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Fontosabb művei Két pogány közt
Így élt Vak Bottyán
A fejedelem gyermekkora
Megújulások kora. Új Képes Történelem, Magyarország története 1526–1711
Irodalmi díjai Akadémiai Díjak
Szent-Györgyi Albert-díj
Széchenyi-díj

R. Várkonyi Ágnes, Ruttkay Kálmánné (Salgótarján, 1928. február 9.Budapest, 2014. december 13.)[1][2] Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt.

Életpályája[szerkesztés]

1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem–levéltár szakán, ahol 1951-ben szerzett bölcsész diplomát. Mestereinek Kumorovitz L. Bernátot, Hajnal Istvánt és Léderer Emmát tekintette. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, később középkori, majd a kora újkori osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az intézetet 1983-ban hagyta el, amikor az ELTE Bölcsészettudományi Karának középkori és kora újkori magyar történet tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1998-ig töltötte be, amikor nyugdíjazták. 1999-ben professor emeritusi címet adományoztak számára.

1960-ban védte meg történettudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 2001 és 2004 között az MTA közgyűlési képviselője volt. Az MTA Történettudományi Bizottságának, illetve az Athenaeum Bizottságának lett tagja, előbbinek később elnöke is. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választotta. 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1996-ig pedig a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke volt. A brit Királyi Történeti Társaság (Royal Historical Society) is felvette levelező tagjai sorába. A Professzorok Batthyány Körének tagja. A Koraújkori Társaság elnökévé választották. A Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja is lett.

Családja[szerkesztés]

Ruttkay Kálmánnal (1922–2010), az angol irodalom kutatójával kötött házasságából két leánygyermeke született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Vak Bottyán (1951)
  • A kuruc kor hősei (1957)
  • II. Rákóczi Ferenc (Köpeczi Bélával, 1955, 1976)
  • Két pogány közt A Rákóczi-szabadságharc története (1968)[3]
  • A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I–II. (1973)
  • Rákóczi-tükör I–II. (1973)
  • Így élt Vak Bottyán (1975)
  • A szécsényi országgyűlés (1975)
  • Török világ és magyar külpolitika (1975)
  • Magyarország keresztútjain (1978)
  • Erdélyi változások (1984)
  • Buda visszavívása (1984)
  • Magyar reneszánsz udvari kultúra (szerk., 1987)
  • Magyarország visszafoglalása 1683–1699 (1987)
  • A fejedelem gyermekkora (1989)
  • Monumenta Zrinyiana I. (szerk., 1991)
  • Europica Varietas – Hungarica Varietas (1994)
  • Alternatívák Mohács után (1996)
  • Európa Zrínyije (1996)
  • A királyi Magyarország 1541–1686 (egyetemi tankönyv, 1999)
  • A megosztottság évszázada 1526–1606 I. (1999)
  • Der König und der Fürst (2001)
  • „The Common Case of Europe” (2003)
  • Közép-Európa Rákóczi politikájában (2003)
  • Megújulások kora. Magyarország története 1526–1711 (2007)
  • Zrínyi Ilona (2008)
  • Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok (2010)
  • A Rákóczi-szabadságharc Európában. Rákóczis war of independence in European content (2011)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]