Léderer Emma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Léderer Emma
Életrajzi adatok
Született1897. június 30.
Budapest
Elhunyt1977. október 12.[1] (80 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető (34/3/I. parcella 1. sor 196. sír)
Ismeretes mint
  • történész
  • középkortörténész
  • levéltáros
  • egyetemi oktató
Nemzetiségmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		ELTE BTK
Pályafutása
Szakterületközépkori gazdaság- és társadalomtörténet, historiográfia
Munkahelyek
ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéketanszékvezető egyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Molnár Erik emlékérem,
Szocialista Magyarországért Érdemérem,
Munka Érdemrend arany fokozata[1]

Léderer Emma, olykor Lederer (Budapest, 1897. június 30.[2] – Budapest, 1977. október 12.[1]) magyar történész, középkorász, levéltáros, tanszékvezető egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora (1952).

Származása[szerkesztés]

1897. június 30-án zsidó családban született Budapesten. Édesapja Dr. Léderer Ignác ügyvéd, édesanyja Lazarsfeld Irma.

Pályája[szerkesztés]

A Budapesti Tudományegyetemen történelem-latin szakon tanult, majd gazdaságtörténetből doktorált 1923-ban. 1922 és 1945 között Budapesten volt tisztviselő, majd a Fővárosi Népművelési Központ aligazgatója és a Magyar Országos Levéltár levéltárosa volt 1945 és 1950 között. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Az ő kezdeményezésére indult meg a levéltárosképzés, továbbá a historiográfia oktatása. 1945-től társadalomtörténeti és politikatörténeti tárgyú műveket írt, majd historiográfiával foglalkozott. Egyetemi jegyzetei mellett társszerzője volt a Magyarország története című 1957-ben megjelent egyetemi tankönyv első kötetének, továbbá szerkesztette a Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához című 1964-es segédkönyvet is. 1967-ben Molnár Erik-emlékérmét kapott. Haláláról beszámolt a Népszabadság és a Magyar Nemzet.[3] A Farkasréti temetőben temették el 1977. október 21-én (34/3/I. parcella 1. sor 196. sír).[1] Sírját 2004-ben védetté nyilvánították.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Régi magyar űrmértékek (Századok, 1923);
  • A legrégibb magyar iparososztály kialakulása (Századok, 1928);
  • A középkori pénzüzletek története Magyarországon 1000-1458 (Bp., 1932);
  • Egyetemes művelődéstörténet (Bp., 1935);
  • A magyar társadalom kialakulása a honfoglalástól 1918-ig (Bp., 1947);
  • Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon (Bp., 1949);
  • Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon (Bp., 1952);
  • A feudalizmus kialakulása Magyarországon (Bp., 1959);
  • A történelem tudományossága (Bp., 1968);
  • A magyar polgári történetírás rövid története (Bp., 1969).

Publikációi[szerkesztés]

  • Historiográfiánk történetibb vizsgálatáért. Századok, 1955. (89. évf.) 1. sz. 103-106. old.
  • A történész-levéltáros képzés kérdései Magyarországon. Levéltári híradó, 1952. (2. évf.) 1. sz. 32-35. old.
  • A tatárjárás Magyarországon és nemzetközi összefüggései. Századok, 1952. (86. évf.) 2. sz. 327-363. old.
  • Az egyház szerepe az árpádkori Magyarországon. Századok, 1949. (83. évf.) 1-4. sz. 79-105. old.
  • 1848 centenáriuma a francia történeti irodalomban. Századok, 1948. (82. évf.) 1-4. sz. 353-363. old.
  • Komoróczy György: A magyar kereskedelem története. Budapest, 1942. (Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság kis könyvtára, 61.). Századok, 1943. (77. évf.) 7-10. sz. 459-460. old.
  • Kalveram, Gertrud: Die Theorien von den Wirtschaftsstufen. Leipzig, 1935. (Frankfurter wissenschaftliche Studien, 1.) Századok, 1939. (73. évf.) 1-3. sz. 104-105. old.
  • Weber, Alfred: Kulturgeschichte als Kultursoziologie. Leiden, 1935. Századok, 1937. (71. évf.) 4-6. sz. 247-249. old.
  • Sinkovics István: A magyar nagybirtok élete a XV. század elején. Budapest, 1933. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 8.). Századok, 1935. (69. évf.) 1-3. sz. 112-113. old.
  • Bártfa város vászonszövő üzeme a XV. században. A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve, 1934. 4. évf. 150-158. old.
  • Spangenberg, Hans: Territorialwirtschaft und Stadtwirtschaft. Ein Beitrag zur Kritik der Wirtschaftsstufentheorie. München, Berlin, 1932. (Historischen Zeitschrift. Beiheft 24.). Századok, 1934. (68. évf.) 1-3. sz. 102-104. old.
  • A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái. Századok, 1933. (67. évf.) 1-3. sz. 14-37. old.
  • La fin du moyen âge. La désagrégation du monde médiéval, 1285-1453. Paris, 1931. (Peuples et civilisations, histoire générale) ; Bémont, Charles, Doucet, Roger: Histoire de l'Europe au moyen âge, 1270-1493. Paris, 1931. Századok, 1932. (66. évf.) 4-6. sz. 241-242. old.
  • Kraus, J. B.: Scholastik, Puritanismus und Kapitalismus. Eine vergleichende dogmengeschichtliche Übergangsstudie. München, Leipzig, 1930. Századok, 1931. (65. évf.) 7-8. sz. 310-312. old.
  • Bechtel, Heinrich: Wirtschaftsstil des deutschen Spätmittelalters. Der Ausdruck der Lebensform in Wirtschaft, Gesellschaftsaufbau und Kunst von 1350 bis 1500. München, Leipzig, 1930. Századok, 1931. (65. évf.) 7-8. sz. 313-315. old.
  • Brunner, Otto: Die Finanzen der Stadt Wien von den Anfängen bis ins 16. Jahrhundert. 1929; Sailer, Leopold: Die Wiener Ratsbürger des 14. Jahrhunderts. 1931. (Studien aus dem Archiv der Stadt Wien, 1-2., 3-4.). Századok, 1931. (65. évf.) 9-10. sz. 433-438. old.
  • A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Történelmi szemle, 1977. (20. évf.) 3-4. sz. 653. old.
  • Marczali Henrik helye a magyar polgári történettudományban. Századok, 1962. (96. évf.) 3-4. sz. 440-469. old.
  • Domanovszky Sándor (1877-1955): nekrológ. Századok, 1955. (89. évf.) 3. sz. 522-523. old.
  • Beszámoló a Német Demokratikus Köztársaság levéltárügyének egyes kérdéseiről. Levéltári híradó, 1954. (4. évf.) 3-4. sz. 132-136. old.
  • A legrégibb magyar iparososztály kialakulása: 1. közlemény. Századok, 1928. (62. évf.) 1-3. sz. 492-528. old.
  • A legrégibb magyar iparososztály kialakulása: 2. közl., vége. Századok, 1928. (62. évf.) 4-6. sz. 633-645. old.
  • Georg von Below: Territorium und Stadt. Aufsätze zur deutschen Verfassungs-, Verwaltungs-, und Wirtschaftsgeschichte. Zweite, wesentlich veränderte Aufl. München, Berlin, 1923. Századok, 1926. (60. évf.) 7-8. sz. 756-759. old.
  • Altungarische Hohlmasse: 1. theil. Századok, 1923. (57. évf.) 1-6. sz. 12-14. old.
  • Régi magyar űrmértékek (I. közlemény). Századok, 1923. (57. évf.) 1-6. sz. 123-157. old.
  • Régi magyar űrmértékek (II. közlemény). Századok, 1923. (57. évf.) 7-10. sz. 305-326. old.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Léderer Emma gyászjelentése. familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. március 12.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1918/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  3. ↑ Lederer Emma. Nekrológ. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 12.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gerics János – Bertényi Iván: Léderer Emma születésének centenáriumán. Magyar tudomány, 1997. (42. (104.) köt.) 11. sz. 1394-1395. p.
  • Gerics József: In memoriam Emma Lederer. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio historica, 1978. 19. tom. 319-320. p.
  • Lederer Emma műveinek bibliográfiája. Történelmi szemle, 1977. (20. évf.) 3-4. sz. 677-682. p.
  • Szokolay Katalin: Léderer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története. Társadalmi szemle, 1970. (25. évf.) 3. sz. 95-97. p.
  • Bónis György: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. rész, 1000-től 1526-ig. Szerk. Lederer Emma. A szemelvényeket összeáll., jegyzetekkel és apparátussal ellátták Bertényi Iván, Bolla Ilona, Gerics József, Molnár József, Rottler Ferenc. Budapest, 1964. Századok, 1966. (100. évf.) 1. sz. 166-172. p.
  • Bogyay Tamás: Kétféle őstörténetírás [László Gyula: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai – a finnugor őstörténet régészeti emlékei a Szovjetunióban; Elekes Lajos, Lederer Emma, Székely György: Magyarország története. Az őskortól 1526-ig c. könyvről]. Új látóhatár, 1962. (5. (13.) évf.) 4. sz. 367-374. p.
  • Nemes Dezső: Léderer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Társadalmi szemle, 1952. (7. évf.) 12. sz. 1308-1315. p.
  • Mérei Gyula: Lederer Emma: A magyar társadalom kialakulása a honfoglalástól 1918-ig. Budapest, 1947. Századok, 1947. (8. évf.) 1-10. sz. 244-250. p.
  • A magyar polgári történetírás útja: Lederer Emma könyvéről. Világosság, 1971. (12. évf.) 1. sz. 49-51. p.
  • Molnár Erik: Lederer Emma: A magyar társadalom kialakulása. Társadalmi szemle, 1947. (2. évf.) 7-8. sz. 590-592. p.
  • Komoróczy György: Lederer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. Budapest, 1935. Századok, 1937. (71. évf.) 1-3. sz. 119. p.
  • Holub József: Lederer Emma: A középkori pénzüzletek története Magyarországon, 1000-1458. Budapest, 1932. Századok, 1936. (70. évf.) 9-10. sz. 437-442. p.
  • Sziklay László: Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. Szabolcs-Szatmár-Beregi szemle, 1935. 8. sz. 283-284. p.
  • Sziklay László: Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet. Szabolcsi szemle, 1935. (2. évf.) 8. sz. 283-284. p.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Léderer_Emma&oldid=27008620”