Professzorok Batthyány Köre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Professzorok Batthyány Köre (rövidítve: PBK) egy magyar egyesület, amely a polgári értékek iránt elkötelezett egyetemi tanárok együttműködésének kereteit kívánja megkönnyíteni, megoldásokat keresve Magyarország aktuális problémáira, hogy ezzel hozzájáruljon az ország felemelkedéséhez. Működése az ország egész területére kiterjed. Nonprofit szervezet, mely bevételeit kizárólag céljainak megvalósítására fordítja.

Székhelye[szerkesztés]

1067 Budapest, Eötvös utca 24.

Története[szerkesztés]

1995. június 3-án alakult meg a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával, baráti együttműködésnek induló szervezetként, amelyben egyetemi tanárok jöttek össze annak érdekében, hogy időnként megfogalmazzák az általuk közösen vallott értékek alapján a magyar társadalom helyzetével kapcsolatos nézeteiket. A PBK 2002-ben vált bejegyzett egyesületté.[1]

Küldetése[szerkesztés]

A szervezet küldetésének tekinti azon professzorok összefogását, akik „felajánlják tudásukat, szellemüket, hazai és nemzetközi tekintélyüket a kiútkeresés nehéz feladatához”.[2] A kör alapvetően konzervatív értékek mentén szerveződik, tevékenységével a „polgári értékrendet” magukénak vallók érdekérvényesítését kívánja elősegíteni.

Szervezete[szerkesztés]

  • Legfelsőbb szerve a közgyűlés.
  • A közgyűlés 3 éves időtartamra titkos szavazással választja meg az elnökség 5 tagját. Ez az 5 tag az elnök, az alelnök, a titkár és további két tag.[3]

Elnöke[szerkesztés]

Tagjai[szerkesztés]

  • Ádám Antal – geofizikus
  • Andó István – állatorvos
  • Ángyán József – agrármérnök[4]
  • Apagyi Barnabás – fizikus
  • Bácsy Ernő – orvos, sejtbiológus
  • Bakacsi Gyula – közgazdász
  • Balázsházy Imre – fizikus
  • Balázs Ervin – kertészmérnök
  • Balogh Ádám – orvos
  • Balogh Elemér – jogtörténész
  • Bánfalvi Gáspár – biológus, gyógyszerész
  • Bánhidi László – épületgépész
  • Baradnay Gyula – orvos
  • Barlay Ödön Szabolcs – paptanár, történész
  • Barna B. Péter – fizikus
  • Barna Gábor – néprajzkutató
  • Barnabás Beáta – növénybiológus
  • Barta János – történész
  • Basky Zsuzsanna – aphidológus
  • Bassola Péter – nyelvész
  • Bencze Gyula – fizikus
  • Bérczi István – geológus
  • Bernáth Árpád – irodalomtörténész
  • Bertényi Iván – történész
  • Bíró Tamás Sándor – fizikus
  • Bitskey István – irodalomtörténész
  • Bolberitz Pál – teológus, filozófus
  • Bollobás Ernő – irodalomtörténész
  • Borhidi Attila – biológus, ökológus
  • Bősze Péter – orvos
  • Botos Katalin – közgazdász
  • Csákiné Michéli Erika – agrármérnök
  • Csandáy Miklós – orvos, kardiológus
  • Csejtei Dezső – filozófiatörténész
  • Csernai László Pál – fizikus
  • Csikor Ferenc – fizikus
  • Czigner Jenő – orvos
  • Czitrovszky Aladár – fizikus
  • Czvikovszky Tibor – vegyészmérnök
  • Dézsi István – fizikus
  • Dulácska Endre – építészmérnök
  • Dux László – biokémikus, laborszakfőorvos
  • É. Kiss Katalin – nyelvész
  • Elekes Károly – kutatóbiológus
  • Embey-Isztin Antal – geológus
  • Falkay György – gyógyszerész
  • Faller József – orvos
  • Fazekas András – fogorvos
  • Finta József – építészmérnök
  • Fodor Pál – történész
  • Fogarasi Géza – vegyész
  • Freund Tamás – neurobiológus
  • Füzesi Kristóf – orvos, gyermeksebész
  • Gallyas Ferenc – fiziko-kémikus
  • Garay Barnabás – matematikus
  • Gáspár Zsolt – építőmérnök, alkalmazott matematikus
  • Gausz János – biológus
  • Gőcze Péter Miklós – nőgyógyász, onkológus
  • Gönczöl Éva – orvos, mikrobiológus
  • Gerschik Gyula – építőmérnök
  • Győry Kálmán – matematikus
  • Gyurkovits Kálmán – orvos
  • Hajdu Lajos – matematikus
  • Hámori József – biológus
  • Hegedűs István – építőmérnök, statikus
  • Hollósi Miklós – vegyész
  • Horkay Irén – bőrgyógyász
  • Horváth István – fizikus, csillagász
  • Hüttl Kálmán – radiológus
  • Imre László – irodalomtörténész
  • Izsák János Kornél – biomatematikus
  • Jani Péter – fizikus
  • Janszky József – fizikus
  • Járai Antal – matematikus
  • Jeney András – orvos
  • Kádár György – fizikus
  • Karádi Zoltán – orvos
  • Keglevich György – vegyészmérnök
  • Kengyel Miklós – jogász
  • Kertész András – nyelvész
  • Keszei Ernő – vegyész
  • Keszthelyi Lajos – biofizikus
  • Kilár Ferenc – vegyész
  • Király Zoltán – növénypatológus
  • Kiss Ádám – fizikus
  • Kiss István – biológus
  • Kiss János – vegyész
  • Kóczy T. László – informatikus
  • Kollár Lajos – sebész
  • Korányi László – orvos
  • Kovács Gábor – orvos
  • Kovács László – orvos
  • Kovács László – orvos
  • Kovács Péter – jogász
  • Krommer Károly – orvos, onkológus
  • Kurutzné Kovács Márta – építőmérnök
  • Lénárd László – orvos, biológus
  • Liposits Zsolt – orvos
  • Lipták József – gyógyszerész
  • Lovas Rezső – fizikus
  • Martonyi János – jogász
  • Mesterházy Ákos – növénynemesítő
  • Mezei Ferenc – fizikus
  • Mezey Pál – vegyész, matematikus
  • Mező Gábor – vegyész
  • Mindszenty Andrea – geológus
  • Molnár Béla – geológus
  • Monos Emil – orvos, fiziológus
  • Nagy Péter Tibor – matematikus
  • Nagy Sándor – orvos
  • Náray-Szabó Gábor – vegyész
  • Néda Zoltán – fizikus
  • Nemes Attila – érsebész
  • Novák Zoltán – gyermekorvos
  • Nowinszky László – mezőgazdasági mérnök
  • Ormos Pál – biofizikus
  • Ősapay György – vegyész
  • Pál József – irodalomtörténész
  • Pállai Gabriella – fizikus
  • Papp István – növénybiológus
  • Párducz Árpád – biofizikus
  • Párkányi László – vegyészmérnök
  • Perner Ferenc – sebész
  • Péter Ferenc – orvos
  • Pethő Attila – matematikus
  • Pintér Sándor – orvos
  • Prékopa András – matematikus
  • Prugerberg Tamás – jogász
  • Pusztai Rozália – orvos
  • Renner Antal – baleseti sebész
  • Rihmer Zoltán – orvos, pszichiáter
  • Rókusfalvy Pál – pszichológus
  • Rosa István – mérnök, tudománytörténész
  • Rózsa Károly – vegyész
  • Sándor Péter – orvos
  • Sárközy Péter – irodalomtörténész
  • Schneider Gyula – kémikus
  • Schneider Imre – orvos, dermatológus
  • Simig Gyula – vegyészmérnök
  • Sohár Pál – kémikus
  • Solymosi Frigyes – kémikus[4]
  • Solymosi László – történész
  • Sonkodi Sándor – belgyógyász, nephrológus
  • Sótonyi Péter Tamás – állatorvos
  • Stumpf István – alkotmánybíró
  • Szabó Csaba Attila – villamosmérnök
  • Szabó József – állatorvos
  • Szakolczai György – közgazdász
  • Szántai Tamás – matematikus
  • Szarka László – geofizikus
  • Szathmáry Eörs – evolúcióbiológus
  • Szeidl György – gépészmérnök
  • Szeidl László – matematikus
  • Székely György – orvos
  • Székely Miklós – kutató orvos
  • Szelényi Zoltán – orvos, patofiziológus
  • Szenci Ottó – állatorvos
  • Szendi Zoltán – irodalomtörténész
  • Szendrei Kálmán – gyógyszerész
  • Szentirmai Attila – biológus
  • Szepes László – vegyész
  • Szirányi Tamás – villamosmérnök
  • Szőkefalvy-Nagy Zoltán – fizikus
  • Szollár Lajos – orvos
  • Tardy Pál – kohómérnök
  • Tompa Anna – orvos
  • Török Ferenc – építész
  • Tóth Gábor – vegyész
  • Tóth Gábor – vegyész
  • Tóth József – daganatpatológus
  • Tringer László – ideg-elmeorvos, klinikai pszichológus
  • Tulassay Tivadar – gyermekorvos
  • Tulassay Zsolt – orvos, belgyógyász
  • Vajna Zoltán – gépészmérnök
  • Varga Károly – szociológus
  • Varga Károly – vegyészmérnök, matematikus
  • Vásáry István – turkológus, történész
  • Végvári György – kertészmérnök
  • Vékey Károly – vegyész
  • Verő József – geofizikus, mérnök
  • Vidóczy Tamás – vegyész, fotokémikus
  • Visy Zsolt – régész
  • Vittay Pál – radiológus
  • Vizkelety András – irodalomtörténész
  • Vörös József – közgazdász
  • Záborszky Zoltán – traumatológus
  • Zaránd Pál – orvosfizikus
  • Závodszky Péter – biofizikus

Források[szerkesztés]

  1. [1] Interjú Náray-Szabó Gáborral
  2. [2] A PBK alapító nyilatkozata
  3. Alapszabály 9. pont
  4. ^ a b Solymosi Frigyes kilép a Professzorok Batthyány Köréből. Nol.hu, 2016. szeptember 1. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés]