Ugrás a tartalomhoz

Besenyőd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besenyőd
Besenyőd címere
Besenyőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházi
Jogállásközség
PolgármesterLaskai Tiborné (független)[1]
Irányítószám4557
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség698 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 01′47.966667°N 22.016667°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 01′47.966667°N 22.016667°E
Besenyőd (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Besenyőd
Besenyőd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Besenyőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőd témájú médiaállományokat.

Besenyőd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye középső részén fekszik. A környező települések: Levelek 3, Apagy 7,5, Baktalórántháza 6,5, Nyíribrony 7,5, Ramocsaháza 10,5, Székely 14,5 kilométerre.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány közt húzódó 41-es főút, amely belterületének északi része mellett halad el. A faluközpont igazi főutcája azonban a 49 124-es számú mellékút, amely a szomszédos Levelek centrumában ágazik ki a 4926-os útból. Ófehértóval egy számozatlan önkormányzati út köti össze. Határszélét keleten a 493-as főút is érinti.

A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4215-ös járatával közelíthetők meg.

Története

[szerkesztés]

Besenyőd neve már szerepel egy, a Kállay család levéltárában lévő 1448-as oklevélben is.

1444-ben a Kércsy család, 1457-ben pedig a Sennyei család volt a település földesura.

1618-ban Besenyődi Mihály birtokolta, akinek 20 jobbágycsaládja volt.

A 18. század végén, és a 19. század elején több nagybirtokos osztozott a településen.

A református egyház anyakönyvei szerint az 1700-as évek közepén a település lakosainak mintegy 85-90%-a nemes volt. Az anyakönyvekben több családnév is „nemzetséges”, „nemzetes” előtaggal szerepel, például a következők: Bezdédy, Baranyi, Borbély, Eőry, Halász, Ketskeméthy (mai írással Kecskeméti), Kiss, Ladányi, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Tarr (ma változó anyakönyvezéssel Tarr vagy Tar), Tar, Udvarhelyi, Vida, Zsiday.

A 20. század elején Horváth József és neje, Libera Gizella voltak legnagyobb birtokosai.

Érdekes, említést érdemlő dűlő- és helynevei: Keresztfa-rétje, Csattó, Tarsoly, Csuhos, Pázmán, Vitéz-konyha, Teberna-hegy, Makkai-kút, Leshegy.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kálmándi István (független)[3]
  • 1994–1998: Kálmándi István (független)[4]
  • 1998–2002: Kálmándi István (független)[5]
  • 2002–2006: Kálmándi István (független)[6]
  • 2006–2007: Kálmándi István (független)[7]
  • 2008–2010: Laskai Tiborné Dusinszki Mária (független)[8]
  • 2010–2014: Laskai Tiborné (független)[9]
  • 2014–2019: Laskai Tiborné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Laskai Tiborné (független)[11]
  • 2024– : Laskai Tiborné (független)[1]

A településen 2008. április 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert a települést a rendszerváltástól fogva megszakítás nélkül irányító Kálmándi István polgármester 2007. december 15-én elhunyt.[12][13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
681
690
722
733
652
679
688
698
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,8%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,9% románnak, 0,7% ukránnak mondta magát (37,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,4%, református 47,8%, görögkatolikus 5,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,7% (37,4% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,5% volt római katolikus, 51,2% református, 7,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 5,4% felekezeten kívüli (24,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Első-második világháborús emlékmű a világháborúk besenyődi áldozatainak nevével
  • A falu külterületén, a központtól mintegy 3 kilométerre keletre láthatóak a mára szinte teljesen kifosztott egykori Thuránszky-tanya romjai. Az itt lévő családi kriptában temették el Molnár Ákost, az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát.
  • Református templom, amely a rajta olvasható évszám tanúsága szerint 1928-ban épült[17] a korábban többször is tűzvész áldozatául esett fatemplom helyett. A parókia építésére 2008-ban került sor. A településen mindig a református felekezethez tartozott a lakosság nagy része, a katolikusok száma elenyésző.
  • Általános iskola, melynek épületéhez a 21. század elején hozzáépítettek egy új részt a felsős osztályok tanulói számára. Ma a kétszintes iskolaépületben van egy informatika-, egy matematika-fizika- és egy magyar–angol-terem is. Az iskolában tanulmányi versenyeket is rendeznek a környéken lévő iskolák tanulóinak részvételével.

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Itt élt és gazdálkodott az 1920-as évek elejétől Thuránszky Pál magyar katonatiszt, földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő, aki egyidőben a község bírói tisztségét is betöltötte.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. a b Besenyőd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 6. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  9. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. Elhunyt Besenyőd polgármestere (magyar nyelven) (html). Haon.hu, 2007. december 16. [2020. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  13. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Besenyőd Helységnévtár
  16. Besenyőd Helységnévtár
  17. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. november 15.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]