Besenyőd
| Besenyőd | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Baktalórántházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Laskai Tiborné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4557 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 698 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 80,74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Besenyőd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőd témájú médiaállományokat. | |||
Besenyőd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye középső részén fekszik. A környező települések: Levelek 3, Apagy 7,5, Baktalórántháza 6,5, Nyíribrony 7,5, Ramocsaháza 10,5, Székely 14,5 kilométerre.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány közt húzódó 41-es főút, amely belterületének északi része mellett halad el. A faluközpont igazi főutcája azonban a 49 124-es számú mellékút, amely a szomszédos Levelek centrumában ágazik ki a 4926-os útból. Ófehértóval egy számozatlan önkormányzati út köti össze. Határszélét keleten a 493-as főút is érinti.
A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4215-ös járatával közelíthetők meg.
Története
[szerkesztés]Besenyőd neve már szerepel egy, a Kállay család levéltárában lévő 1448-as oklevélben is.
1444-ben a Kércsy család, 1457-ben pedig a Sennyei család volt a település földesura.
1618-ban Besenyődi Mihály birtokolta, akinek 20 jobbágycsaládja volt.
A 18. század végén, és a 19. század elején több nagybirtokos osztozott a településen.
A református egyház anyakönyvei szerint az 1700-as évek közepén a település lakosainak mintegy 85-90%-a nemes volt. Az anyakönyvekben több családnév is „nemzetséges”, „nemzetes” előtaggal szerepel, például a következők: Bezdédy, Baranyi, Borbély, Eőry, Halász, Ketskeméthy (mai írással Kecskeméti), Kiss, Ladányi, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Tarr (ma változó anyakönyvezéssel Tarr vagy Tar), Tar, Udvarhelyi, Vida, Zsiday.
A 20. század elején Horváth József és neje, Libera Gizella voltak legnagyobb birtokosai.
Érdekes, említést érdemlő dűlő- és helynevei: Keresztfa-rétje, Csattó, Tarsoly, Csuhos, Pázmán, Vitéz-konyha, Teberna-hegy, Makkai-kút, Leshegy.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kálmándi István (független)[3]
- 1994–1998: Kálmándi István (független)[4]
- 1998–2002: Kálmándi István (független)[5]
- 2002–2006: Kálmándi István (független)[6]
- 2006–2007: Kálmándi István (független)[7]
- 2008–2010: Laskai Tiborné Dusinszki Mária (független)[8]
- 2010–2014: Laskai Tiborné (független)[9]
- 2014–2019: Laskai Tiborné (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019–2024: Laskai Tiborné (független)[11]
- 2024– : Laskai Tiborné (független)[1]
A településen 2008. április 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] mert a települést a rendszerváltástól fogva megszakítás nélkül irányító Kálmándi István polgármester 2007. december 15-én elhunyt.[12][13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 681 | 690 | 722 | 733 | 652 | 679 | 688 | 698 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,8%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,9% románnak, 0,7% ukránnak mondta magát (37,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,4%, református 47,8%, görögkatolikus 5,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,7% (37,4% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,5% volt római katolikus, 51,2% református, 7,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 5,4% felekezeten kívüli (24,8% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Első-második világháborús emlékmű a világháborúk besenyődi áldozatainak nevével
- A falu külterületén, a központtól mintegy 3 kilométerre keletre láthatóak a mára szinte teljesen kifosztott egykori Thuránszky-tanya romjai. Az itt lévő családi kriptában temették el Molnár Ákost, az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát.
- Református templom, amely a rajta olvasható évszám tanúsága szerint 1928-ban épült[17] a korábban többször is tűzvész áldozatául esett fatemplom helyett. A parókia építésére 2008-ban került sor. A településen mindig a református felekezethez tartozott a lakosság nagy része, a katolikusok száma elenyésző.
- Általános iskola, melynek épületéhez a 21. század elején hozzáépítettek egy új részt a felsős osztályok tanulói számára. Ma a kétszintes iskolaépületben van egy informatika-, egy matematika-fizika- és egy magyar–angol-terem is. Az iskolában tanulmányi versenyeket is rendeznek a környéken lévő iskolák tanulóinak részvételével.
Ismert személyek
[szerkesztés]- Itt élt és gazdálkodott az 1920-as évek elejétől Thuránszky Pál magyar katonatiszt, földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő, aki egyidőben a község bírói tisztségét is betöltötte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ a b Besenyőd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 6. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Elhunyt Besenyőd polgármestere (magyar nyelven) (html). Haon.hu, 2007. december 16. [2020. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Besenyőd Helységnévtár
- ↑ Besenyőd Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
