Buj (Magyarország)
| Buj | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Ibrányi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Barta Miklós Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 4483 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2287 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 68,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Buj
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″ | |||
Buj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Buj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat. | |||
Buj község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrányi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Nyírségben, Nyíregyházától északra fekvő település. Nyíregyháza 10 km, Gávavencsellő 11,5 km, Ibrány 12 km, Nagyhalász 17,5 km távolságra található.
Megközelíthető[szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 118-as számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj– Buj –Herminatanya–Balsai Tisza-part) és 119-es számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj– Buj –Herminatanya–Dombrád) vonalain érhető el. (A két vonal Nyíregyháza NYK és Herminatanya között azonos nyomvonalon halad.) (A vasútvonalakon üzemszünet van 2012 decembere óta, a község csak a Trans - Tour '90 Közlekedési Kft. autóbuszjárataival megközelíthető)
Története[szerkesztés]
A 14. századtól ismert település. Valószínűleg eredetileg várispánsági birtok lehetett.
Neve az idők során "Bwl", "Buul", "Buly" alakban fordult elő az oklevelekben.
Először 1327-ben említették az oklevelek, birtokosa ekkor a Buji család volt, majd 1463-ban a Kállay család lett a fő birtokosa,, de a Buji családnak is voltak itt birtokrészei.
1461-ben Csűry Pál, szabolcsmegyei alispánt találjuk itt, mint birtokost.
1588-ban több család is birtokosa volt; így a Buji, Litteráti, Báthory és Ványi' családok is.
1629-ben Puha Ferenc köti le a nagykállói Megyeri Gábor-nak 33 arany 18 tallér ellenében.
A 19. században, a jobbágyfelszabadításkor nemesi közbirtokossági falu volt. Ekkor fő birtokosai az Ibrányi és Krajnyik családok voltak.
Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett "Törik-szakad csárda", amely Jókai Mór "Egy magyar nábob" című regényéből ismert.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Görögkatolikus templom - 1818 és 1825 között épült, késő barokk stílusban.
- Református templom - 1850 körül épült, késő barokk stílusban.
- Nyírvidéki Kisvasút (A vonatközlekedés már megszűnt)
- Lecsófőző Falunap melyet minden nyár augusztus utolsó szombatján rendeznek meg.
Természeti értékei[szerkesztés]
- 1896-ban ültetett védett tölgyfák.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk[szerkesztés]
- Buj Önkormányzatának honlapja
- https://web.archive.org/web/20150628235225/http://www.transvonal.hu/helykozi/menetrend.html
