Buj (Magyarország)

	Buj
; Buj címere	; Buj zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Ibrányi
Jogállás	község
Polgármester	Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4483
Körzethívószám	42
	Népesség
Teljes népesség	2287 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	68,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	32,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Buj Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″
	Buj Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
	Buj weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Buj (egyértelműsítő lap).

Buj község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Ibrányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye, és egyben a Nyírség északi részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 10 kilométerre északra. A térség más fontosabb települései közül Gávavencsellő 11,5, Ibrány 12, Nagyhalász pedig 17,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések, településrészek: észak felől Tiszabercel, északkelet felől Paszab, kelet-északkelet felől Ibrány, kelet felől Ibrány-Nagytanya, délkelet felől Kótaj, dél felől Nyírtelek, délnyugat felől Gávavencsellő-Paszabcsúcs, északnyugat felől pedig Gávavencsellő.

Településrésze Herminatanya, mely a belterületének északi szélén helyezkedik el, a központjától bő egy kilométerre.

Megközelítése[szerkesztés]

Ma csak közúton érhető el, Kótaj vagy Tiszabercel felől a 3823-as úton.

Korábban megközelíthető volt vonattal is: a MÁV által fenntartott Nyírvidéki Kisvasút mindkét vonala, a 118-as számú Nyíregyháza NYK–Kótaj– Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part vonal és 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád vonal is áthaladt rajta. A két vonalnak Buj területén három megállási pontja is volt, és csak a harmadik (a legészakibb), Herminatanya után váltak szét egymástól. A vasúton üzemszünet van 2012 decembere óta, a község azóta közösségi közlekedéssel csak a Trans-Tour '90 Közlekedési Kft. autóbuszjárataival közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A 14. századtól ismert település. Valószínűleg eredetileg várispánsági birtok lehetett.

Neve az idők során „Bwl”, „Buul”, „Buly” alakban fordult elő az oklevelekben.

Először 1327-ben említették az oklevelek, birtokosa ekkor a Buji család volt, majd 1463-ban a Kállay család lett a fő birtokosa, de a Buji családnak is voltak itt birtokrészei.

1461-ben Csűry Pált, a Szabolcs megyei alispánt találjuk itt mint birtokost.

1588-ban több család is birtokosa volt, így a Buji, Litteráti, Báthory és Ványi családok is.

1629-ben Puha Ferenc kötötte le a nagykállói Megyeri Gábornak 33 arany 18 tallér ellenében.

A 19. században, a jobbágyfelszabadításkor nemesi közbirtokossági falu volt. Ekkor fő birtokosai az Ibrányi és Krajnyik családok voltak.

Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Frank Sándor (független)^[3]
1994-1998: Frank Sándor (független)^[4]
1998-2002: Frank Sándor (független)^[5]
2002-2006: Frank Sándor (független)^[6]
2006-2010: Frank Sándor (független)^[7]
2010-2014: Barta Miklós Ferenc (független)^[8]
2014-2019: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)^[9]
2019-től: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 8,6% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 18,3%, görögkatolikus 19,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 16,5% (14,2% nem válaszolt).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus templom - 1818 és 1825 között épült, késő barokk stílusban.
Református templom - 1850 körül épült, késő barokk stílusban.
Nyírvidéki Kisvasút (A vonatközlekedés már megszűnt)
Lecsófőző Falunap, melyet minden nyáron, augusztus utolsó szombatján rendeznek meg.

Érdekességek[szerkesztés]

Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.
A községtől délre, a 3823-as út mellett létesül a Mavir 400/132 kV-os alállomása.^[12]

Természeti értékei[szerkesztés]

1896-ban ültetett, védett tölgyfák.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Buj Helységnévtár
↑ Tovább erősödik Kelet-Magyarország villamosenergiaellátás-biztonsága (magyar nyelven) (html). MAVIR ZRt., 2021. szeptember 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)